Érzelmek, napenergia, grafén – csúcstechnológia a hazai felfedező kutatásokban
A Koreai Köztársaság, mivel vonzónak találta az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesítőképességét, kiterjeszti európai kutatásait, és lehetőséget teremt nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a KRCF támogatásával végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelten fontos felfedező kutatásokra.
A Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan közfeladatokat ellátó és közfinanszírozású, főállású kutatók hálózatát fenntartó Dél-koreai Alapkutatási Tudományos Tanács az idén 130 millió forintot költ az agykutatásban élenjárónak számító empátiakutatásokra és a Nap hőtermelő folyamatainak elemzését szolgáló mérésekre.
Az idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül világszínvonalú kutatóbázis. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a Korean Intitute for Science and Technology-val együttműködésben az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálja. A kutatásban öt magyar és három dél-koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A verbális kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehetővé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a dél-koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.
Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben négy magyar és hét dél-koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás előterében a Nap energiatermelésének „lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén-plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhető el. A múlt évtizedekben néhány berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívás a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika. Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követő évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mérőberendezést, ami a dél-koreai KSTAR termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges. A program részeként már tavaly megkezdődött kutatásokra az első évi 3,2 millió forintos résztámogatás után 2011-től összesen 300 ezer dolláros, tehát körülbelül 32–32 millió forintos forrást nyújt a KRCF.
A 21. század csúcstechnológiájának felhasználásával épült két laboratórium idei avatását megelőzően kezdte meg működését két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely. A dél-koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros, kutatásonként körülbelül 32-32 millió forintos támogatást. Az egyik összeget a civilizációs betegségek (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatására fordíthatják az MTA Enzimológiai Intézetében, a másikat pedig az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafén-kutatásra, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében. Az élet biológiai alapjainak megértését segítő, rendezetlen térszerkezetű fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatokban öt magyar és két dél-koreai szakember vesz részt. A Tompa Péter professzor által vezetett munka eredményeként az első évben két tudományos közlemény jelent meg, és további két publikáció vár elfogadásra. A világ legvékonyabb, ám a gyémántnál is szilárdabb anyaga, a grafén megmunkálását célzó kutatásban tíz magyar és öt koreai fizikus dolgozik együtt Bíró László Péter professzor vezetésével az MTA MFA-ban. A csoport kilenc megjelent, vagy elfogadásra váró közleményben adott számot eredményeiről.
Az egyre szélesedő magyar–dél-korai intézetközi kapcsolatok létrehozását az MTA elnöke kezdeményezte 2010-ben. A megvalósításhoz szükséges költségvetést a Koreai Köztársaság parlamentje hagyta jóvá a közös szándéknyilatkozatot követően. A pályázatokat az MTA és a KRCF intézetei nyújthatták be. A négy legjobbnak ítélt kutatási terv támogatásáról a KRCF döntött. A közös laboratóriumokban dél-koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt a nemzetközi kutatási térben is versenyképes témákon, a világ legfejlettebb berendezéseinek segítségével. A dél-koreai–magyar akadémiai együttműködés máris számottevő tudományos sikereket hozott az élettudományok és a természettudományok területén. Az idén is minden körülmény adott ahhoz, hogy figyelemre méltó eredmények szülessenek mind a felfedező (alap-), mind a célzott (alkalmazott) kutatásokban.
