Alapcsőletétel: a Széchenyi Fürdő termálvizével fűtik az állatházakat
Alapkőletétel helyett „alapcsőletételt” tartottak csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ezzel kezdődött az a munka, amelynek eredményeképpen a városligeti intézmény fűtését jórészben a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével fogják megoldani. Az állatkert, valamint a Budapest Gyógyfürdői Zrt. 2009-ben megállapodott a Széchenyi Gyógyfürdő termálvize hulladékhőjének hasznosításáról, az év tavaszán a FŐTÁV Zrt. is csatlakozott a kezdeményezéshez. A gyógyfürdő vállalta, hogy a medencéinek kifolyó vizeiben lévő termálenergiát ingyen adja, az egyéb energiát pedig hosszú távon kedvezménnyel eladja az állatkertnek. A FŐTÁV Zrt. partnerré válásával műszaki koncepció készült a megvalósítandó távfűtési rendszerek kialakítására.
Maga az „alapcső” a kiépítendő hőszigetelt távvezeték első, 12 méteres darabja, amelyet a Bivalyház szomszédságában egy előre kiásott munkaárokba fektettek le. Az „alapcső” mellé egy40 cmhosszú,15 cmátmérőjű rozsdamentes acélhengert helyeztek el, amelyet egy külön erre a célra készített rövid csőben helyeztek el, majd a csövet hermetikusan lezárták. A hengerben – mint afféle időkapszulában – a beruházás rövid leírását, a teljes tervdokumentációt (digitális formában), valamint aktuális állatkerti és fővárosi kiadványokat, és természetesen forgalomban lévő pénzérméket helyeztek el.
Koksztól a geotermikus energiáig
Az állatkert létesítményeinek fűtése a történelmi múltban koksz alapú volt, az 1980-as években megvalósított gázprogram óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás viszonylag magasnak mondható, mivel a fűtési idény az állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben. Tavaly több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az állatkertben, a gázszámla megközelítette a 100 millió forintot. Az Intézmény évek óta foglalkozik energiaellátásának korszerűsítésével, a felhasznált energia költségeinek csökkentésével. E modernizáció jegyében a hagyományos gázkazánokat a múlt évek során fokozatosan korszerű, kondenzációs gázkazánokra cserélték, illetve korszerűsítették a fűtési rendszerek vezérlését is.
A termálvíz alapú fűtési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével oldják meg az állatkerti létesítmények fűtését. A beruházás részeként a fürdő területén hőcserélőt építenek. Onnan indul majd ki az a szigetelt távhővezeték, amely a fürdőben lévő hőcserélőt az állatkert régi Elefántházának alagsorában létesítendő hőközponttal összekapcsolja. Mivel a szükséges belső léghőmérséklet energiaigénye a külső hőmérséklettől függően változik, a gyakorlatban a termálvíz hőjével az alapvető, folyamatos fűtést oldják meg, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként bekapcsolódnak a gázüzemű kazánok, amelyek tartalékként továbbra is megmaradnak.
Az együttműködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára kölcsönösen előnyös. A beruházás elkészültével az állatkert hőenergia-igényeinek nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energia felhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgáz-felhasználás – az időjárás alakulásától függően – a jelenleginek akár felére, vagy még kevesebbre is csökkenhet. A BGYH megtakaríthatja a termálvíz kényszerhűtésére fordított víz és áram díjának nagyobb részét és bevételre tesz szert az átadott energia fejében. A FŐTÁV hosszú távon fenntartható energiaellátó és -hasznosító profilja erősödik. A csökkentett karbonkibocsátás nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben kvótaegységeket takarít meg a cég.
A Fővárosi Állat- és Növénykert termálvízzel történő hőellátását szolgáló rendszer kiépítése nettó 395 millió forint, amelyből 237 millió forint (60%) az uniós forrás, 39 millió forint az állatkert által vállalt önrész és 118 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat ad.
