KSH-jelentés: stagnálás, visszaesés, drágulás, munkanélküliség
A születések első félévi száma 8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a népesség természetes fogyása gyorsult. A foglalkoztatottak száma a második negyedév átlagában 0,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliségi ráta 10,9%-os volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset az év első felében 140 300 forint volt, 5,2%-kal több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A fogyasztói árak az első hét hónap átlagában 4,0%-kal voltak magasabbak, mint a 2010. január–júliusi időszak során.
A globális válság okozta dekonjunktúra után a világgazdaság 2010ben 5% körüli mértékben növekedett. 2011 első felében a nemzetgazdaságok többségét, leginkább a fejlett gazdaságokat, megtorpanás jellemzi. A világgazdaság bővülési ütemének lassulásában szerepet játszottak többek között az eurózóna egyes országait érintő adósságválság, az arab világban lezajló politikai változások és a japán kettős természeti katasztrófa. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék növekedése az első negyedévi 2,4% után a második negyedévben 1,6%-ra fékeződött.
Az Egyesült Államok nemzetgazdasága 2010 III. negyedévében érte el a legnagyobb bővülést (3,5%), azóta viszont a növekedés üteme folyamatosan lassul. 2011 január–júniusában – szezonálisan kiigazítva – 1,9%-kal lett nagyobb a bruttó hazai termék az egy évvel korábbihoz képest. A részletes adatok alapján a felhasználási oldal tételei 2011 első felére már egyöntetűen megtorpanást mutatnak.
Japán gazdasági teljesítménye – szezonálisan kiigazítva – az első félévben 0,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó hazai termék előző negyedévhez viszonyított volumenindexei már harmadik negyedéve mutatnak csökkenést, ami recesszióra utal.
A világgazdaság másik meghatározó szereplője, Kína gazdasági teljesítménye továbbra is dinamikusan – bár az utóbbi időszakban enyhén mérséklődve – bővült: 2011 első és második negyedévében 9,7%, illetve 9,5%-kal.
Az Európai Unió (EU-27) gazdasága – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – az első félévben 2,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés motorját továbbra is Németország jelenti, bár a német gazdaság bővülési dinamikája jelentősen mérséklődött. A többi jelentős nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt. Az eurózóna bruttó hazai terméke január–június időszakában az EU-27-hez hasonlóan, 2,2%-kal lett nagyobb.
2011 elején a nyersanyagok világpiaci ára jelentősen emelkedett, amely számos országban járt inflációgerjesztő hatással. A Nemzetközi Valutaalap által gondozott, valamennyi fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex alapján 12%-os áremelkedés következett be 2010. december és idén június között. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) globális élelmiszerár-indexe 2011 februárjában érte el a legmagasabb, a fél évvel korábbinál 30%-kal magasabb értékét (238), majd az azt követő hónapok során valamivel alacsonyabb szinten ingadozott. Az első félévi drágulás főként a húsok, a tejtermékek és a gabonafélék piacán volt érezhető. A Brent nyers kőolaj árfolyama június végén 111,71 dollár volt, ami az év elejéhez képest 17%-os emelkedést jelent.
A nemzetközi pénzpiacokon az év közepén ismét nagy jelentőségű folyamatok zajlottak. A tavasz folyamán több euróövezethez tartozó tagállam államadósságával összefüggésbe hozható „euróválság” újra mélyülni kezdett. A svájci frank árfolyama történelmi rekordszintre emelkedett augusztus 10-én, – az Európai Központi Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján – 1,0451 frank ért 1 eurót. Az év elejéhez képest augusztus közepéig az euró a frankkal szemben 9%-ot veszített az értékéből.
A magyar gazdaság teljesítményéről rendelkezésre álló 2011 I. félévi adatok szerint az elmúlt időszak dinamikus növekedése után a hazai gazdaság bővülése is megtorpant, hasonlóan a fejlett országok többségéhez. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt – szezonálisan és naptárhatással kiigazított – adatok szerint a II. negyedévi növekedés üteme az egy évvel korábbihoz képest 1,2%-os volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny végén helyezkedünk el.
Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2011 II. negyedévében 1,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés ellenére a gazdasági teljesítmény még 5,7%-kal elmarad a három évvel korábbitól. Az első negyedévi 2,5% és a második negyedévi 1,5%-os növekedés az I. félév átlagában 2,0%-os emelkedést eredményezett. Az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – április–júniusban megállt a másfél éve tartó növekedés, stagnált a magyar gazdaság.
A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget.
Az ipar első félévi bruttó kibocsátása 8,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az értékesítési oldalon az export 11%-kal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 4,4%-kal mérséklődött a bázist jelentő, 2010. első félévi szinthez képest. Az időszakon belül a munkanaphatásoktól megtisztított havi volumenindexek szerint a termelés és az export – a bázisfolyamatokkal is összefüggésben – jellemzően egyre kisebb mértékben bővült. A júniusi termelés volumene már csak 1,0%-kal, az exporté pedig 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (Kiigazítatlan adatok szerint idén júniusban mind a termelés, mind pedig az kivitel volumene alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.) Az első féléven belüli folyamatokat vizsgálva megállapítható, hogy a júniusi termelés, illetve az export volumene 3–4%-kal elmarad a januáritól, a termelés trendvonala pedig a kibocsátás csökkenését mutatja az első félévre.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar első hathavi termelési volumene 8,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az energiaszektor kibocsátása 1,1%-kal emelkedett. A termelésből csekély súllyal részesedő bányászat termelése 14%-kal volt több, mint egy évvel korábban.
A termelés első félévi volumene szinte valamennyi feldolgozó-ipari alág esetében magasabb volt, mint egy évvel korábban. A tizenhárom alág közül hétben kétszámjegyű növekedés következett be. A két legjelentősebb termelési értékkel jellemezhető feldolgozóipari alág, a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása esetében a termelési volumen 11, illetve 1,4%-kal alakult magasabban az egy évvel korábbi szinthez képest. Az utóbbi alág esetében a júniusi kibocsátás volumene ugyanakkor negyedével elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésével magyarázható. A termelésből 9%-kal részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása alágazat kibocsátása lényegében az egy évvel korábbi szinten alakult.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés az első félévben 3,0%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 4,9%-os emelkedése mellett következett be.
Júniusban az új rendelések volumene 8,2%-kal volt alacsonyabb a tizenkét hónappal korábbinál. A csökkenés meghatározó tényezőjét a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alág jelentette, amely esetében júniusra az egy évvel korábbinál több mint egyharmadával kisebb volumenű szerződést regisztráltunk. A kiemelt feldolgozóipari ágazatok június végi rendelésállománya mindezzel együtt 19%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit.
Az ipari termelés növekedése az év első felében az ipari termelői árak 4,2%-os emelkedése mellett ment végbe. Az időszakon belül a termelői árak megelőző év azonos hónapjához viszonyított növekedési üteme áprilisban és májusban jelentősen mérséklődött, a júniusi árszint pedig 1,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az első félév átlagában a feldolgozóipari alágak közül jelentős emelkedés következett be a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (22%), a vegyi anyag, termék gyártása (14%), valamint a kohászat, fémfeldolgozás (11%) termelői áraiban. (A növekedés üteme az utóbbi hónapokban mindhárom ágazat esetében jelentősen fékeződött.) A gyógyszergyártás és a járműgyártás termelői árai mérséklődtek, közülük a nagyobb mértékű (1,9%-os) csökkenés a járműgyártási ágazatot jellemezte. Az exportértékesítés forintban mért árai 2,6%-kal, a belföldi értékesítésé pedig 6,4%-kal haladta meg a 2010. I. félévi szintet.
A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2011 első félévében 41%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növényi termékek termelői árai 57%-kal haladták meg a 2010. I. félévi szintet, a növekedés legjelentősebb tényezőit a gabonafélék és a gyümölcsfélék jelentős drágulása jelentette. Az élő állatok és állati termékek esetében 16%-os áremelkedés volt megfigyelhető. A mezőgazdasági termelés ráfordításiár-szintje szintén 16%-kal nőtt, aminek egyik fontos tényezője a takarmányárak 40%-os emelkedése volt. A termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordításiak, így a két index hányadosaként számítható agrárolló 22%-kal zárult.
Az állatállományra vonatkozó legfrissebb összeírás adatai szerint a legtöbb állatfaj állománya 2011. június elsején alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhák 678 ezer, valamint a tyúkfélék 37,7 millió darabot kitevő egyedszáma mintegy 4%-kal kevesebb a 2010. június elejeihez képest. A sertések száma 3,1 millió volt, 2,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A juh- és a pulykaállomány is csökkent, a kacsák és ludak száma viszont emelkedett, ez utóbbi szárnyasé ráadásul igen jelentősen, 3,0 millióról 3,7 millióra.
A legfrissebb föld- és vetésterületi adatok alapján 2011 május végén 4,3 millió hektárt – az ország területének 46%-át – művelték szántóterületként. A szántóföldek 62%-án gabonaféléket termesztettek. A két legfontosabb gabonaféle, a búza és a kukorica vetésterülete a tavalyival összevetve ellentétesen változott: a búzáé 7,4%-kal csökkent, s közel 1,0 millió hektárt tett ki, a kukoricáé viszont 8,3%-kal nőtt, s 1,3 millió hektár nagyságú volt. A nem gabonafélék közül a napraforgó vetésterülete (579 ezer hektár) mintegy tizedével haladta meg a 2010. évit, a repce esetében ugyanakkor 9,5%-os csökkenés következett be. Ez utóbbi olajos növény vetésterülete (240 ezer hektár) azonban a mérséklődés ellenére is 4%-kal nagyobb, mint a 2006–2010. évek átlaga.
Az építőipar első félévi kibocsátása 9,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A termelési érték 55%-át képviselő, lakó- és nem lakó épületeket is magában foglaló épületek építése építményfőcsoport teljesítménye 8,2%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 11%-kal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.
A január–júniusi időszakban az új építőipari szerződések volumene 28%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a június végi szerződésállomány volumene pedig 36%-kal maradt el a tizenkét hónappal korábbitól. Az építőipar első féléves termelői árai 2,3%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit.
Az első félévben megközelítőleg 5590 lakás épült, 35%-kal kevesebb, mint 2010 ugyanezen időszakában. Az épített lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter volt, 7 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma mintegy 5880 volt, ami 36%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A legnagyobb visszaesés Budapestet jellemezte, ahol az egy évvel korábbihoz képest közel kétharmadával kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki az építésügyi szakhatóságok. Az ország egészét vizsgálva a II. negyedév során kiadott lakásépítési engedélyek száma jelentősen meghaladta az ugyanebben az időszakban épített lakásokét.
Előzetes adatok szerint 2011 I. negyedévében a használt lakások ára 8,1%-kal, az újaké pedig 3,0%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az összetételhatástól megtisztított, ún. tiszta árváltozás ugyanakkor a használt és az új lakások piacán is csekély mértékű volt, az árak lényegében megegyeztek az egy évvel azelőttiekkel.
2011 tavaszán mintegy 576 ezer háztartásnak (az összes háztartás 15%-ának) volt lakáscélú jelzáloghitele. Közel felének, 287 ezer családnak deviza alapú kölcsöne volt és 289 ezer háztartás rendelkezett forint alapú lakáshitellel.
A hitelt felvevő háztartások 87%-ában – a deviza alapú hitelesek 89%-ánál, a forinthitelesek 86%-ánál – van aktív kereső a családban, 72 ezer háztartás esetében viszont minden családtag munkanélküli vagy inaktív.
A likviditási probléma erőteljesebben jelentkezett a deviza alapú hitelt felvevőknél: a devizahiteles háztartások több mint egyötöde (60,5 ezer háztartás) nyilatkozott fizetési nehézségről. Ugyanez a forinthitelesek esetében 32,7 ezer háztartásnál okozott gondot, az adósok 11%-ánál.
Az első félévben a kereskedelmi szálláshelyeken 3,2 millió vendég 7,9 millió vendégéjszakát töltött el, 3,8, illetve 2,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A féléven belül a jelentősebb forgalommal jellemezhető II. negyedévben a növekedési ütem alacsonyabb volt, mint az elsőben. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az időszak egészét tekintve 5,9%-kal nőtt, amiben az is szerepet játszott, hogy az első félévben hazánk töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, és ez főként a fővárosban számottevő bővülést tett lehetővé. A belföldi vendégek forgalma ezzel szemben lényegében ugyanakkora volt, mint 2010 első hat hónapja során. A két leglátogatottabb turisztikai régió közül a Budapest–Közép-Duna-vidék esetében a vendégéjszakák száma 6,7%-kal nőtt, a Balatonnál ugyanakkor 2,3%-os csökkenés következett be. A szállodák szobafoglaltsága az időszak átlagában 43%-os volt, 3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A külkereskedelmi termékforgalomban az első félévre vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 17%-kal, az importé 16%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A forgalom euróban számított, júniusi értéke ugyanakkor mindössze 3%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, amiben a magas bázis is szerepet játszott. A külkereskedelmi mérleg az év első felét 3,9 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,0 milliárd euróval több az egy évvel korábban kialakultnál.
2011 első öt hónapjában a kivitel volumene 16, a behozatalé 14%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem az egy évvel korábbinál 4–5%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, ami alapvetően a devizaárszint emelkedése miatt következett be. Az export- és az importárak közel azonos nagyságrendű növekedése következtében a cserearány lényegében nem változott.
2011 első félévében a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 2,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A teljesítmény növekedése a szállítási távolság meghosszabbodásának a következménye, a szállított áruk tömege ugyanis 3,7%-kal csökkent. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye fél százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A csekély emelkedés meghatározó tényezőjét a repülőgépes közlekedés 6,7%-os teljesítménynövekedése jelentette, amelyet jelentősen mérsékelt az autóbuszos szállítások esetében tapasztalt 2,3%-os csökkenés. A helyi személyszállítást igénybe vevő utasok első féléves száma 0,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az első félév során mintegy 34 950 személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami az egy évvel korábbi, nagyon alacsony bázishoz képest 17%-kal több.
2011 első felében 2%-kal kevesebb személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. A kimenetelük kedvezőbb volt, a halálos balesetek száma18, a súlyos sérüléssel járóké 5%-kal csökkent. A több mint 6900 balesetben 264-en vesztették életüket, 46%-uk vétlen áldozat volt.
A kiskereskedelmi forgalom első féléves volumene – kiigazítatlan és naptárhatással kiigazított adatok szerint egyaránt – megegyezett a bázisidőszakival. A kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene júniusban fél százalékkal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál.
Az első félévben a kiskereskedelmi forgalom közel felét adó élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásainak volumene megegyezett az egy évvel korábbival. A nem élelmiszertermékek esetében ugyancsak stagnálás (–0,1%) figyelhető meg, ezen belül a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem volumene 5,8%-kal bővült, a kisebb súlyt képviselő iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma viszont 10%-kal visszaesett. Az üzemanyag-kiskereskedelmi eladások 0,6%-kal mérséklődtek, lényegesen kisebb mértékben, mint egy évvel korábban.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai 2,6%-kal estek vissza, miután 2010 azonos időszakában negyedével zsugorodott a forgalmuk.
A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011 első félévében a születések száma 8,0%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a születési arányszám pedig 9,1 ezrelékről 8,4 ezrelékre mérséklődött. A halálozások száma ezzel egyidejűleg 1,6%-kal emelkedett, így a halálozási arányszám 13,3 ezrelékre nőtt. A félév során 41 600 gyermek született és 66 ezer fő hunyt el, így a természetes fogyás 24 450 főt tett ki, 24%-kal többet, mint egy évvel korábban. Június végén a népesség – részben becsült adatok alapján számított – lélekszáma 9 millió 968 ezer fő volt.
2011 II. negyedévében a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályban – 3 millió 777 ezer fő volt, 29 ezer fővel (0,8%-kal) több, mint egy évvel azelőtt. (A növekedés ezen mértéke mintavételi hibahatáron belülinek számít.) A foglalkoztatási arány (55,8%) fél százalékponttal magasabb, mint a 2010. II. negyedévi. A foglalkoztatottság a férfiak körében 61%-os volt, ami közel 11 százalékponttal magasabb a nőkre jellemző aránynál.
A II. negyedévben a munkanélküliek száma és aránya – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján, szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 461 ezer főt, illetve 10,9%-ot tett ki. A munkanélküliek száma 13 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (A javulás ezen mértékei mintavételi hibahatáron belülinek számítanak.) A munkanélküliek több mint fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama meghaladta a másfél évet.
Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011 első félévének átlagában 2 millió 678 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, lényegében ugyanannyian (0,2%-kal többen) mint egy évvel korábban. A féléven belül az első négy hónap során többen, májusban és júniusban viszont kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly ugyanakkor. Az első hat hónap átlagában a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 843 ezer fő) 2,2%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (732 ezer fő) 4,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi létszámcsökkenés hátterében a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása húzódik meg, ugyanis a közfoglalkoztatás nélkül számolt 680 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–júniusival. A nonprofit szférában 104 ezren álltak alkalmazásban, 3,0%-kal többen, mint 2010 első félévében.
2011. első félévében a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 211 400 forint volt, ami 3,6%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset 140 300 forintot tett ki, 5,2%-kal többet, mint a 2010. január–júniusi. A versenyszférában 143 900 forint, a költségvetésben 133 100 forint, míg a nonprofit szférában 125 000 forint volt a kézhez kapott bér átlagos összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában növekedés következett be (8,1, illetve 7,1%-os), a költségvetés területén ugyanakkor – a 2010. januári és márciusi eseti kereset-kiegészítések által okozott magas bázis miatt – mérséklődtek a nettó keresetek (1,9%-kal). (A költségvetési szférában januáron és márciuson kívül a nettó bérek valamennyi hónapban magasabbak voltak az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva, bár a növekedés mértéke jellemzően elmaradt a másik két szféráétól.) A költségvetésben alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek, a juttatás mértéke havi átlagban 5300 forintot tett ki, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 43%-át érintette. Az intézkedés hatását figyelembe véve a szféra bruttó keresete változatlan maradt a tavalyihoz képest. (A kompenzációt nem számítva 1,1%-kal csökkent.)
2011. I. negyedévében a keresetek reálértéke 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A reálbérek növekedése a többgyermekes családok esetében volt a legnagyobb, ennek mértéke a gyermekek számának bővülésével párhuzamosan emelkedett (0,8–12,3%). A gyermektelen családok körében 1,2%-os reálkereset-csökkenés volt megfigyelhető.
A fogyasztói árak áprilisig hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben haladták meg az egy évvel korábbi szinteket, az utolsó három hónapban viszont lassult a növekedés üteme. Júliusban az infláció 3,1%-os volt, 1,6 százalékponttal alacsonyabb, mint áprilisban; ez az ütem a recesszióval terhelt 2009. év eleje óta a legmérsékeltebb. Az idei hét hónap átlagában a fogyasztói árak 4%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű, 7,5%-os drágulás az élelmiszerek vonatkozásában következett be. E csoporton belül a legszámottevőbb drágulás a burgonyát, a lisztet, a cukrot és az étolajt jellemezte, de kétszámjegyű volt a tej, a sajt, a vaj és vajkrém árnövekedése is.
Az élelmiszereken kívül az átlagosnál nagyobb mértékben, közel 6%-kal növekedett a háztartási energia, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok ára. A háztartási energián belül a vezetékes gáz ára 11%-kal, a távfűtésé 8,7%-kal emelkedett, a másik csoport jelentős áremelkedése pedig leginkább a jármű-üzemanyagok 14%-os drágulásával magyarázható. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedett ugyanakkor a ruházkodási cikkek (2,8%) és a szolgáltatások (2,1%) ára. A szeszes italok, dohányáruk fogyasztói árai az első hét hónap átlagában lényegében megegyeztek az egy évvel korábbiakkal, míg a tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában 1,4%-os árcsökkenés következett be. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 4,6%-kal kellett többet fizetni a 2010. január–júliusihoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2011. június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 26,2 billió forint volt, 5,6%-kal kevesebb a tizenkét hónappal azelőttinél. A kötelezettségek értéke 10,8 billió forint volt, 4,5%-kal alacsonyabb a 2010. június véginél. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 15,4 billió forintot tett ki, 6,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vagyon csökkenése legnagyobb részt a magán-nyugdíjpénztári kilépésekhez kapcsolódik, amelyek révén – a jegybank legfrissebb becslése szerint – 2678 milliárd forintnyi összeg került tőketranszferként az államháztartáshoz. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 6,6 billió forint volt június végén, 11%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – a 2011. év január–júliusi időszakában 1495 milliárd forint volt, 497 milliárd forinttal több, mint 2010 azonos időszakában. Az egyenlegromlás mértéke lényegében megegyezik a MOL részvénycsomag megvásárlása által okozott kiadásnövekedéssel. Az államháztartás bevétele 7,2, kiadása pedig 8,7 billió forintot tett ki; előbbi érték 1,6%-kal alacsonyabb, az utóbbi viszont 4,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 355 milliárd forinttal romlott, amely révén a hiány 1367 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában szintén romlás következett be, a 212 milliárd forint összegű deficit 165 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legkisebb mértékben, 23 milliárd forinttal az elkülönített állami pénzalapok egyenlege változott, aminek eredményeképpen a szufficit 85 milliárd forintra nőtt.
