Segíthet-e az UNICEF a magyar gyermekszegénység csökkentésében?
Tekintettel arra, hogy a magyar gyerekek ügye mindennél fontosabb a számunkra, a társadalom számára, az Infovilág szerkesztősége érdeklődő kérdést intézett az ENSZ gyermekszervezete, az UNICEF Magyar Bizottságához, megtudakolandó: mit tenne (esetleg kíván tenni) az UNICEF a sok helyütt bizony tömegesen éhező magyar gyerekekért, tud-e segíteni, elvégre amikor kell, a magyar társadalom is segít a világ sok szögletében szükséget szenvedő gyerekeken, családokon. Az Infovilág a szóban forgó levelében fölvetette: végső soron az is elképzelhető lenne, hogy az UNICEF Magyar Bizottsága bocsát ki felhívást a magyar mélyszegénységben élők, mindenekelőtt a gyerekek megsegítéséért.
Az Infovilág – a hiteles hírportál levelére most érkezett válasz az UNICEF Magyar Bizottságától. Aláírója dr. Bábel Tamás, az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatója. Íme:
"Amikor az ENSZ tagállamai az 1950-es évek elején létrehozták az UNICEF-et, mandátumát úgy határozták meg,
hogy a legszegényebb országok legrosszabb helyzetben lévő gyermekeinek nyújtson segítséget. Az UNICEF segély-, illetve fejlesztési programjairól azóta is a tagállamok döntenek, nem utolsó sorban azzal, hogy mennyi pénzt ajánlanak fel évente az UNICEF-nek. A szervezet ugyanis kizárólag kormányok önkéntes felajánlásaiból, valamint cégek és magánszemélyek adományaiból finanszírozza programjait.
A kormányok a következő feltételrendszert alakították ki annak eldöntésére, hol legyen UNICEF-program:
- nagy gyermeknépesség,
- nagyarányú csecsemő-, gyermek- és anyai halandóság
- egy főre jutó alacsony nemzeti össztermék.
Az UNICEF stratégiáját csak erősítette az a friss felismerés, hogy minden plusz 1 millió dollár, amelyet a legalacsonyabb nemzeti jövedelmű országokban a legsanyarúbb helyzetű gyerekek egészségi, tápláltsági állapotánakjavítására költenek, 60 százalékkal jobban csökkenti az öt év alatti gyermekhalandóságot a világon, mint a kevésbécélzott programok.Szerencsére Magyarország a felsorolt kritériumok szerint, az alapellátások terén, mutatói alapján, a világ első negyven országa közé tartozik, így a többi közép-európai országhoz hasonlóan nem kap UNICEF-segélyeket.
Néhány esetben azonban a szervezet tagállamai kivételt tettek a támogatások területén. A volt Jugoszláviában dúló
polgárháború idején és azt követően az UNICEF (Szlovénia kivételével) segítette az önálló vált tagállamokban élő gyerekeket.
Az 1990-es évek közepétől 2000-ig pedig a közép-európai országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) is kaptak kivételes és korlátozott mértékű támogatást, elsősorban a gazdasági-társadalmi átalakulás gyermekekre gyakorolt következményeinek csökkentésére. Ezek a programok általában egyes szakpolitikák kialakításában való részvételt, lobbizást, kísérleti programok indítását jelentették, nem pedig közvetlen segélyezési tevékenységet.
Regionális szinten (Közép- és Kelet-Európa) az UNICEF továbbra is részt vesz különböző szakterületekfejlesztésében, javaslatok kidolgozásában: pl. kisgyermekkori gondozás és nevelés vagy romák részvételeoktatásban, a gyermekjólét mutatóinak kialakítása. Ebben együttműködik hazai vagy regionális intézményekkel is pl.a TÁRKI-val (Társadalomkutatási Intézet), az OSI-val (Open Society Institut) vagy a Roma Oktatási Alappal.
E kereteken belül az UNICEF Magyar Bizottsága igyekezett megtalálni a lehetőségeket a hazai gyerekek
körülményeinek javítására. Így a gyermekjogi egyezmény végrehajtásáért lobbizott az elmúlt másfél évtizedben.
Elindította a bababarát kórház programot Magyarországon, és képzéseket szervezett ezzel kapcsolatban. Emellett
arra volt még lehetősége, hogy a részére felajánlott adó 1%-okból hátrányos helyzetű kistelepülések óvodáinak
fejlesztő játékokat vásároljon. (több mint 700 óvodának kb. 70 millió Ft értékben) Korábban pedig ugyancsak
kistelepülések iskolai könyvtárainak ajándékozott több mint 15 ezer kötet könyvet."
Köszönjük a részletes választ, ami hozzájárult ahhoz, hogy az Infovilág olvasói is megismerhessék az ENSZ gyermekszervezete magyar bizottsága tevékenységét. Ennek fényében a szerkesztőség arra a következtetésre jutott, hogy a széles körű társadalmi segítség mellett haladéktalanul állami intézkedésekre van szükség ahhoz, hogylátványosan egyértelműen és tartósan tegyen a kormányzat a hazai szegények egyre növekvő, a 21. századi MagyarKöztársasághoz méltatlan körülményein. A Központi Statisztikai Hivatal 2010. évi adatai szerint ma Magyarországon 3,7 millióan élnek a létminimum alatt.
hírdetés
