Lukács és Gellért: gyógyfürdők bélyegen

A mai Budapest ősidők óta lakott, kétezer éve fürdőivel fémjelzett hely. Különböző törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdőépületei őrzik az első, korai korszak emlékét. A honfoglalást követő legkorábbi értékelhető emlék 1178-ból való, amely a mai Óbuda-Újlak (Lukács és Császár Fürdők) területén említ települést Felhévíz néven. A későbbi leírások szerint az alhévizi forrás a Szent Gellért-hegy tövében volt. A második nagy korszakot a török uralom hozta meg, a gyógyvizekre épített, sajátos stílusjegyeket és igényességet hordozó, egyedi fürdőkultúrát megtestesítő közösségi épületeivel. A harmadik kor a felvilágosodás kora volt. Már az 1700-as évek első harmadában regisztrálhatjuk azokat a korai tanulmányokat, melyek a budai hévforrások hasznos voltáról szólnak.

Az 1930-as évek elején kapta Budapest a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosa a „Fürdőváros” címet. Érdemes megtekinteni a svéd filmhíradó nemrégiben föllelt, 1936-ban készült riportfilmjét Budapestről és fürdőiről: Bada i Buda.

Szent Lukács Gyógyfürdő. A mai Lukács Fürdő környékén a 12. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A törökkorban is működött, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres kúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. 

Szent Gellért Gyógyfürdő. A gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról már a 15. századból is találunk feljegyzéseket. A törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A 17. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A világszerte ismert, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában levő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezéssel látták el őket. Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Forrás: budapestgyogyfurdoi.hu

A bélyegek holnap, július 7-én jelennek meg. Ofszet eljárással a Pénzjegynyomdában készültek; a fotóművész Hajdú József, a tervezőművész Svindt Ferenc.