Olcsó és környezetkímélő: házi áramtermelés saját kazánnal
A fűtés és a vízmelegítés mellett áramot is termel a most kifejlesztett új gázkazán. Az áramtermelés ugyanúgy 107 százalékos hatásfokkal történik, mint a kondenzációs kazánokban. A hagyományos erőművek hatásfoka 40 százalékos; ráadásul a gázkazán-újdonság használata révén 60 százalékkal csökken a környezetterhelés, a szén-dioxid-kibocsátás – jelentette ki a készüléket gyártó holland Remeha cég magyarországi képviseletének műszaki igazgatója. Gaál Csaba hangsúlyozta, ugyanennyi megtakarítást eredményezne, ha a család négy hónapra leállítaná az autóját – 20 000 km-es éves futásteljesítményt és középkategóriás gépkocsit feltételezve.
A szaknyelven kombinált hőerőmű az iparban már ismert megoldás, a háztartási használat előtt azonban csak a mostani továbbfejlesztés nyitotta meg az utat. Nyugat-Európában már elkészítették az otthon megtermelt, felesleges villamosenergia értékesítésének szabályozását, így megkezdődhetett a sorozatgyártás; Benelux államokban, Németországban, Nagy-Britanniában már kapható is a termék.
A berendezés iránt Magyarországon is élénk a szakmai érdeklődés, az energiaszolgáltatók, köztük kiemelten a Főgáz Zrt. együttműködésével két mintalétesítmény építése megkezdődött, a konkrét gyakorlati részletek tisztázása még várat magára – mondta el a vezető.
A mikrogenerációs technológiák azonnali gazdasági előnyöket kínálnak, legelőnyösebben ott, ahol a gáz olcsóbb az elektromossághoz képest, ekként Magyarországon is. A házi kombinált mikro hőerőművek az energiatakarékosságban és a CO2-kibocsátás csökkentésében nagy figyelmet keltő helyi és összgazdasági előnnyel járnak; széles körű elterjedtség esetén feleslegessé válik új gázerőmű üzembe állítása is. Másodlagos járuléknak nevezik a szakemberek, hogy egy új erőmű építését nem egy lépéssel, hanem fokozatosan teszi feleslegessé, emellett a társadalmat környezettudatossá neveli úgy, hogy közben kézzelfogható a lakosság számára a megtérülés.
Mivel a kondenzációs kazánok hatásfoka gyakorlatilag már tovább nem volt növelhető, kézenfekvő volt a kapcsolt hőtermelő berendezések felhasználása kis, házi erőmű létrehozásával, nevezetesen egy kondenzációs kazán összeépítése egy jó hatásfokú Stirling-motorral – magyarázza Gaál Csaba. Amint a kombinált mikro hőerőmű elkezd hőt termelni, elindul az áramtermelés is. A saját részre szükséges elektromos energia körülbelül kétharmada előállítható ilyen módon. A berendezés csatlakoztatása és üzembe helyezése is ugyanúgy történik, mint egy kondenzációs kazáné, még az elektromos áramot is a megszokott csatlakozókon keresztül adja le.
Az előállított áram a háztartás számára a meglévő vezetékeken keresztül felhasználható. Amikor a háztartás áramfelhasználása a megtermeltnél kevesebb, a fennmaradó mennyiséget egy oda-vissza számláló árammérőn keresztül be lehet táplálni az elektromos ellátói hálózatba. A betáplált energiát a szolgáltatók kötelesek megvásárolni, melyért jelenleg a mindenkori villamos energia árát fizetik meg a cégek.
A Stirling-motor névadója Robert Stirling skót lelkész, aki a 19. század elején az első ilyen modellt megalkotta. A szerkezet működése azon az elven alapszik, hogy hő hatására a gázok kitágulnak és lehűléskor összehúzódnak. A felmelegedési (a gáz kitágul) és lehűlési (a gáz összehúzódik) fázisok ciklikus ismétlése dugattyút mozgat, amely elektromos áramot indukál. A Stirling-motort sokéves fejlesztés eredményeként ma sorozatban gyártják.
