Meteorológia: radarállomás épül a Dél-Alföldön
Az utóbbi években egyre gyakrabban alakulnak ki felhőszakadások, pusztító jégverések. A heves időjárási események megfigyelésének, előrejelzésének alapvető eszközei az időjárási radarok. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a múlt években is látványos fejlesztéseket hajtott végre a veszélyes időjárási folyamatok különösen rövid távú előrejelzéséhez szükséges intenzív megfigyelések, meteorológiai távérzékelési megfigyelő-rendszerek területén.
Közéjük tartozik az országos időjárási radarhálózat is, amely alapvetően a csapadékesemények megfigyelését, intenzitásuk mérését és az események időbeli nyomon követését végzi. A csapadék nagyfelbontású területi és időbeli eloszlásának meghatározása különösen fontos a heves időjárási eseményeknél (pl. zivatarok, jégeső), az élet és vagyonvédelmi riasztásoknál. Az időjárási radarok méréseinek korlátai is vannak. A radar telepítési pontjától távolodva a mérő impulzusnyaláb egyre messzebb kerül a föld felszínétől, valamint egyre nagyobb térfogatra tágul, ami rontja a mérések pontosságát, megbízhatóságát. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai mérések alapján írható: a nagyobb pontosság végett törekedni kell arra, hogy a mérésekkel lefedett terület pontjai ne legyenek 100–120 km-nél távolabb egy-egy radarállomástól. Az országosan kiegyensúlyozott pontosságú időjárási radarmérésekhez szükség van az OMSZ időjárási radarhálózatának bővítésére a dél-alföldi régióban.
A szentesi kistérséghez tartozó Lapis-tó melletti katonai területen 2013-ra megépülő új időjárási radar létesítését 85 százalékban európai uniós forrásból fedezi a szolgálat; a fennmaradó 15%-nyi részt a központi költségvetés fedezi.
