Freedom House: egy pontra a részben szabad kategóriától a magyar média
A Freedom of the Press 2011: A Global Survey of Media Independence (A sajtó szabadsága 2011: A média függetlenségének globális felmérése) című tanulmány leszögezi, hogy a szabad sajtóhoz hozzáférő emberek számát tekintve egyértelmű mélyponton van a szabadság: jelenleg ugyanis a legtöbben olyan országban élnek, ahol nincsen szabad média, és mindössze az emberek egyhatoda él ma szabad sajtójú országban. A jelentés összefoglalója megemlíti, hogy több „kulcsfontosságú” ország – köztük Egyiptom, Honduras, Magyarország, Mexikó, Dél-Korea, Thaiföld,Törökország és Ukrajna – szignifikáns mértékben visszaesett a Finnország, Norvégia és Svédország által vezetett listán.
2011. május 3-án az UNESCO a sajtószabadság világnapját ünnepelte – rendszerint ezen a napon hozza nyilvánosságra a Freedom Huose a sajtószabadság-jelentését. Az idei sajtószabadság-nap témája a „Média a 21. században: új határok, új akadályok”: a világszervezet és több globális újságírószövetség ebben a témakörben rendez az elkövetkező napokban konferenciákat, workshopokat és megmozdulásokat.
Mexikó 2010-ben átkerült a nem szabad kategóriába: az újságírók ellen elkövetett agresszió az egyre inkább elburjánzó drogháborúkban nagymértékben visszavetette a véleményszabadság állapotát az országban. További lényeges visszaesés történt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. Egyiptom átkerült a nem szabad kategóriába, és további visszalépések történtek Iránban, Irakban, Marokkóban és Jemenben.
David J. Kramer, a Freedom House ügyvezetője kiemelte, hogy a nem demokratikus közel-keleti vagy posztszovjet országokban számítottak arra, hogy az újságírók számára kedvezőtlenül alakul a helyzet, viszont különösen aggasztónak találják az olyan fiatal vagy bizonytalan demokráciák visszaesését, mint Mexikó, Magyarország vagy Thaiföld.
A 196 országból és területből, melyeket 2010 folyamán értékelt a szervezet, 68 (35 százalék) bizonyult szabadnak, 65 (33 százalék) részben szabadnak, és 63 (32 százalék) nem szabadnak. A jelentés felhívta a figyelmet több kulcsfontosságú trendre, melyek jellemzik a szabadságot veszélyeztető trendeket. Ilyenek például a műsorszolgáltatási engedélyek korlátozott kiadása és a represszív szabályozási keretek kialakítása. Az autoritárius rezsimek mindemellett egyre többet folyamodnak a törvények betűjének tudatos félreértelmezéséhez is a független hírközlés mozgásterének szűkítésére, hatékonyan megfordítva ezzel a magánkézben lévő televízió- és rádiótársaságok számának eddig növekedő trendjét.
Az elnyomó országok egyre intenzívebben próbálják kontrollálni az újabb kommunikációs eszközöket is, mint például a műholdas televíziókat, az internetet vagy a mobiltelefonokat, egyre nagyobb teret nyer az internetcenzúra is, újabban főleg Dél-Koreában vagy Thaiföldön. A felmérés szerint egyébként a média szabadságának helyzete már 2005 óta romlik világszerte, ugyanakkor a legnagyobb visszaesések a latin-amerikai régióban, Közép-Kelet Európában és a szovjet utódállamokban figyelhetőek meg.
A közép-kelet-európai országok és a szovjet utódállamok közös régiójának átlagértéke nem változott 2010-hez képest, ugyanakkor ez erős kilengéseket rejt magában, ugyanis míg a korábban jobban teljesítő közép-kelet-európai alrégió visszaesett, addig a korábban elnyomóbb (nem-baltikumi) volt szovjet blokkban nyitás történt, Moldovában és további kisebb pozitív fejlemények Grúziában és Kirgizisztánban. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Oroszország továbbra is aggodalomra okot adó helyzetben vannak, miközben „szignifikáns negatív trendek” észlelhetőek Magyarországon és Ukrajnában.
A globális lista alján szereplő 10 ország: Fehéroroszország, Burma, Kuba, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Irán, Líbia, Észak-Korea, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Ezekben az országokban a független média gyakorlatilag nem létezik, a sajtó a rezsim szócsöve, a polgárok független, elfogulatlan információhoz nagyon nehezen juthatnak hozzá, és a hatalomnak nem tetsző véleménynyilvánítást bebörtönzéssel, kínzással és más módokon törik le az államok.
Arra, hogy csak egyetlen pont választja el Magyarországot a részben szabad országok besorolástól a Freedom House (FH) sajtószabadság-skáláján, a Népszabadság megkeresésére a kormány így reagált: a sajtó szabadságát bizonyítja a jelentés. Az ellenzék szerint viszont ennek éppen az ellenkezőjét. „A szocialista lejárató kampány ellenére, a Freedom House is egyértelműen állást foglalt: Magyarországon a sajtó szabad” – így reagált a Népszabadság megkeresésére az FH országjelentésére a kormányzati kommunikációs államtitkárság. Interpretációjuk szerint a nyugati demokráciához hasonlóan, szabad a sajtó, hiszen „teljesen megegyező besorolásban vagyunk az EU többi tagállamával és például az Amerikai Egyesült Államokkal”.
Karácsony Gergely (LMP) szerint viszont az FH-jelentés igazolja reakciójukat az Orbán-kormány médiaszabályozási törekvéseire. A Freedom House minősítése az LMP szerint azt bizonyítja, hogy „Magyarország lelépett az európai térképről a sajtószabadság területén”. Az LMP azon lesz, tette hozzá, hogy a következő parlamenti többség módosítsa a médiacsomagot; addig is várják az Alkotmánybíróság döntését, mert számtalan ponton alkotmányellenesnek tartják a médiatörvényt. Amennyiben az alkotmányellenes passzusokat kivennék belőle, valószínűleg újra pozitívabb lenne Magyarország és a magyar sajtószabadság megítélése.
