Mától Szegeden működik hazánk „legzöldebb” szuperszámítógépe
Nagy Miklós, az NIIF Intézet igazgatója a mai szegedi eseményen hangoztatta: ez a tavaly átadott optikai hibrid hálózat harmadik állomása az összesen négy szuperszámítógépből. A másik három számítógépet Pécsett, Debrecenben és a NIIF Intézet budapesti központjában helyezték üzembe. Szabó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszédében kiemelte: olyan "zöld" technológiát kapott az egyetem,
melyet jóformán valamennyi kutatási területen hasznosíthatnak majd.
Szakértőknek minden bizonnyal sokat mond, hogy az NIIF szuperszámítógép-projektnek meghatározó feltétele volt az energiahatékonyság.A szegedi konfiguráció a maga 350 GFlops/kW energiahatékonysági mutatójával vezeti a négy gépből álló hazai szuperszámítógép-rendszer „zöld” listáját. A gép a kedvező fogyasztását az energiatakarékos processzoroknak, valamint a HP Blade technológiájának köszönheti. Ez utóbbi kifinomult energiaszabályozást biztosít a rendszer számára. A gépet az amerikai Hewlett-Packard (a szuperszámítógépek piacának egyik vezető gyártója) gyártotta és az Albacomp zRt. szállította. A Szegeden üzembe helyezett gép az igen kifinomult, CP4000BL típusú blade technológiát tartalmazza. A szuperkomputerben a legkorszerűbb AMD Opteron 6174 típusú 12 magos Magny Cours processzorok dolgoznak, a számítási csomópontokban lévő magok száma összesen 2112. A belső kommunikációt a nagy teljesítményű, redundáns, mesh topológiájú Infiniband hálózat biztosítja. A gépben 5,6 TByte memória található, és tartozik hozzá egy negyed PByte méretű HP StorageWorks X9320 háttértár-alrendszer és high-end vizualizációs alrendszer is. A szegedi szupergép számítási teljesítménye meghaladja a 14 Tflop/mp értéket, operációs rendszere RedHat Linux.
Újságírói kérdésre válaszolva a rektor elmondta, hogy a Szegeden megvalósuló ELI szuperlézer-projekt sem valósulhatna meg az ilyen kiemelkedően nagy kapacítású számítógépek nélkül, hiszen a ELI tervezésében fontos szerepet töltöttek be ezek az eszközök.
Paál Péter, a HP Magyarország vezérigazgatója megköszönte a lehetőséget, hogy ezt a fantasztikus
szuperszámítógépet a HP bocsájthatta az egyetem és a projekt rendelkezésére, valamint ő is kiemelte, hogy ez a
konfiguráció jelenleg Magyarországon a "legzöldebb", mely pontosan illeszkedik az általqa képviselt világcég 2005-
ben elkezdett törekvéséhez, amelyben azt tűzték ki célül, hogy 2011-re az általük készített eszközök energia-
felhasználását negyven százalékkal csökkentik.
Mohácsi János (NIIF Intézet) röviden szólt az intézet további nagy fejlesztéseiről, amelyek közt szerepelt az eduID-
hez csatlakozás: általa bármely magyar főiskolás, egyetemista saját hallgatói azonosítójával használhatja az eduID-
hez csatlakozott külföldi egyetemek nyílt hálózatait. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a HBONE+ keretein belül
törekednek arra, hogy minnél több európai informatikai kezdeményezéssel kompatibilisek legyenek.
Dombi György professzor (SZTE) beszélt az egyetemen folyó több száz kutatásról. Közülük néhány: szoftver-minőségbizotsítás; nyílt forráskódú számítások (ezt a kutatást az IBM nagyvonalúan támogatja); adatbányászat és
mesterséges intelligencia (a piac több szereplője, főleg bankok, biztosítók, élénken érdeklődik az eredmények után);
gyógyszertervezés és -kutatás; spektroszkópiai modellezés. Dombi professzor érdekes eredményt illusztrált képekkel a gyógyszerkutatás területéről, valamint kiemelte még a röntgen szimulálásával foglalkozó kutatásokat, melyek közé a szuperlézer is tartozik.
A HBONE+ átfogó elektronikus infrastruktúra-fejlesztést az NIIF Intézet 2009–12 között valósítja meg az Új
Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP 4.2.1/A_2 projekt részeként, európai uniós források bevonásával.
