Pontos térképek híján milliárdos kárt okoznak a munkagépek a közművekben

A közüzemi szolgáltatók szerint évente több száz esetben tesznek kárt építési munkálatok során a föld alatti és föld feletti létesítményekben a munkások, illetve a munkagépek. Az „egyenlítőnél is hosszabb” magyarországi vezetékhálózatban okozott közvetlen kár évente több milliárd forintra rúg. Egy-egy ilyen eset – főképp, ha gázvezetékről vagy sok embert érintő villamos kábelről van szó – a lakosságnak is tetemes károkat okozhat, hiszen a fűtés kimaradása, a hűtőgépek leállása, vonatkésés egyaránt érzékeny veszteséget okozhat.

A föld alatti csatornák, kábelek, vízvezetékek esetén a kivitelezők gyakran bújnak ki a felelősség alól azzal, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján nem tudhatták, hogy az adott helyen bármilyen vezeték húzódott. „A közműtérképek hitelessége az alapvető bajforrás; vagy nem megfelelő a térképi alapjuk, vagy nem vezették át a változásokat. Még mindig sok az olyan település van, amelyiknek egyáltalán nincs közmű-nyilvántartása. Az is gondot okozhat a korszerű tervezésben, hogy számos helységben még mindig papír alapú a nyilvántartás” – mondja Biró Gyula, a Geodézia Zrt. vezérigazgatója. 

Ennél is nagyobb probléma, hogy a föld alatti vezetékek helyét sokszor a kataszteri térképekre vetítették rá, amelyek azonban nem pontosak. „A kataszteri térképek mintegy 40 százalékát a mai napig nem újították fel annak ellenére, hogy jó részük 40–50 évvel ezelőtt, öles léptékben készült, így akár tízméteres hibákat is tartalmazhatnak. Ma ezeknek a digitális másolata a hivatalos térkép, ezeket kell felhasználni közmű-térképezési célra is. Ha egy GPS-szel (—> Global Positioning System —> az egész világon használható műholdas helymeghatározó rendszer) felmért vezetéket próbálunk ábrázolni ilyen térképi alapon, nem ritka, hogy a rossz térképi alapállapothoz képest a vezeték ténylegesen az utca másik oldalára esik. Így a műszerrel tájékozódó kivitelező gyakran bajba kerül” – mondja Biró Gyula.

A nagy szolgáltatók, az önkormányzatok és a kivitelezők közmű-egyeztetéseken tisztázzák, hogy egy-egy beavatkozáskor hol, mire kell vigyáznia a kivitelezőnek. Ez kellő körültekintés mellett általában elég ahhoz, hogy ne keletkezzék kár a hálózatokban, problémát okoz viszont, ha ezek az információk nem jutnak el az alvállalkozókhoz – vagy az ő alvállalkozóikhoz –, akik ráadásul nem is mindig kellően felkészültek és körültekintőek ahhoz, hogy elkerüljék a bajt. A közmű-egyeztetéseken gyakran kiderül, hogy a szolgáltató és az önkormányzat adatai nem fedik egymást, és általában is gond az is, hogy nincs közös számítógépes platform (keretprogram), amin a térképek futtathatók. Ez is megnehezíti az egyeztetést. 

„Mindenki a saját megoldását használja, hiába tudják, hogy jó lenne egy közös platform. Csakhogy a szereplők külön-külön csillagászati összegeket öltek már saját rendszerük rendbetételébe és karbantartásába, így nem várható el tőlük, hogy külső forrás nélkül átálljanak egy közös új rendszerre – mondja Boross Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs igazgatója. 

A Geodézia vezérigazgatója szerint további probléma, hogy jelenleg semmi sem szabályozza a közműtérképek folyamatos frissítését és karbantartását. egykoron létezett olyan jogszabály, amelyik kimondta: ásással, földkitermeléssel járó bármely kivitelezési munka esetén a kivitelező köteles a nyitott árokban előbukkanó vezetékek helyét pontos koordinátákkal rögzíteni, és arról tájékoztatni az adatgazda önkormányzatokat. „Ezzel a megoldással az évek során nagyon sok adatot sikerült pontosítani, csakhogy ez a rendelet 2007-ben kikerült a törvényből, így lassan négy éve csak ott frissül és válik folyamatosan megbízhatóbbá az adatbázis, ahol ezt az önkormányzat saját jól felfogott érdekében komolyan veszi, és megvan rá a pénze” – vázolja a jelenlegi helyzetet Biró Gyula. 

A jó minőségű digitális térképek hiánya sok helyütt gondot okoz a kivitelezőknek is. Ma már számos országban működnek műholdas helymeghatározó rendszer (GPS) által vezérelt munkagépek, amelyek különösen pontosan és gyorsan dolgoznak. Ilyeneket azonban Magyarországon – megbízható térképek hiányában – lényegében nem lehet bevetni. Pedig a GPS vezérelte munkagépek mellett lényegesen kevesebb kézi munkára lenne szükség, így nagymértékben csökkennének a költségek is.