Az egyik kézzel ad... – IDEA-elemzés a kormányzati romapolitika kétarcúságáról
A probléma fontosságát a második Orbán-kormány láthatóan felismerte, Európában és itthon is ambiciózus stratégiákat fogalmazott meg a helyzet kezelésére. A kormány eddigi lépései alapján úgy tűnik föl, egyértelműen a szakképzés általi munkavállalást és a közmunkát preferálja a romák felzárkóztatásának csatornáiként.
Miközben a kormány „romaprogramjának” intézkedései valódi előrelépések lehetnének a cigányság integrációjában, az életbe lépő, alapvetően a szegényeket terhelő új törvények (álláskeresési járadék időtartamának csökkentése, az iskolalátogatási korhatár csökkentése, a segélyek összegének maximalizálása, illetve a hamburgeradó terve) paradox módon az ellenkező irányba hatnak. A kormány romaként támogatja, szegényként azonban terheli e kisebbséget, miközben a „terepen” képtelen a szélsőjobboldal térnyerésének megállítására.
Magyarországon jelenleg mintegy 600 ezer roma él, tízből hét szegregált lakókörnyezetben, tízből három a létminimum alatt. Az immár a média ingerküszöbét is áttörő, a radikális jobboldal által átpolitizált társadalmi feszültségek mellett fontos tényező, hogy az alacsony átlagéletkorú roma populáció hatékonyabb társadalmi és munkaerő-piaci integrációja megoldást (de minimum haladékot) jelenthetne az ország elöregedésének és a munkaerő fogyásának problémájára.
A kérdés fontosságát a második Orbán-kormány láthatóan felismerte, Európában és itthon is ambiciózus stratégiákat fogalmazott meg a helyzet kezelésére. Március elején az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta Járóka Lívia fideszes képviselő jelentését a kidolgozandó közös európai romastratégiáról, majd április elején a budapesti 5. Európai Roma Platform megnyitóján maga Orbán Viktor mondott beszédet. Hazai fronton Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár legfontosabb feladata a cigányság helyzetének javítása, a közlések szerint intenzív közös munka folyik Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökével, a Fidesz országgyűlési képviselőjével.
Az etnicizált romakérdés hangsúlyosabb politikai megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy az egyébként nem kifejezetten a romákat megcélzó intézkedéseknek ne lenne jelentős hatása a cigányságra. Az elmúlt egy év intézkedései gyakran a szegényebb társadalmi csoportok (köztük a romák) kárára valósultak meg, esetenként tovább mélyítve a szakadékot az elszegényedett romák és a többségi társadalom között. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, milyen hatással voltak és lesznek a cigányság helyzetére az Orbán-kormány eddig elfogadott, illetve tervezett intézkedései.
Az intézkedéseket témakörökre osztva, katalógusszerűen soroljuk fel, mindig kitérve arra is, hogy az adott rendelkezések miért és hogyan befolyásolják a leszakadt romák érvényesülését. Demográfiai adataink az irodalomjegyzékben felsorolt, mérvadó romakutatásokból merítenek, erős kerekítésekkel. A felsorolásból kettős kép rajzolódik ki: a romák helyzetével kapcsolatban empatikus és felelősségteljes stratégiát szorgalmazó, ám közben a középosztályt preferáló intézkedéseivel a szegényeket, és így a romák integrálatlan részét sújtó államé.
Foglalkoztatás
A munkaügy az egyik legfontosabb terület a csupán 30 százalékban foglalkoztatott roma népesség számára, a felzárkózás egyik kulcsa. A kormány munkaügyi politikája alapvetően összhangban van a romák érdekeivel: az inaktívak és az aktív álláskeresők munkaerő-piaci elhelyezkedésének ösztönzésére törekszik a támogatások felülvizsgálatával, megvonásával, illetve a közmunkaprogramok bevezetésével. Az intézkedések azonban rövid távon elvonásokat jelentenek a munkanélküliektől.
Nagy közmunkaprogramok (Széll Kálmán -terv, az Európai Roma Platform stratégiája)
Az ntézkedés célja: közmunkaprogramok segítségével a munkaerő-piaci integráció megvalósítása, munkahelyteremtés közmunka címén.
Miért a romakérdés része? A romák mintegy háromnegyede gazdaságilag inaktív, ennek fényében a cigányság a magyar társadalom olyan rétege, amely alapvetően az intézkedés célcsoportjának tekinthető.
Hatása a romákra: a program egyik nagy előnye a munkalehetőségek kialakítása mellett a társadalmi kohézió növelése a közös munka szocializációs szerepével. Valószínűsíthető azonban, hogy a széles körű közmunkaprogram munkakörei közül a legalacsonyabb képzettséget igénylő, fizikai munkát kapják majd a romák. A közmunka a jelenlegi szabályozás mellett ráadásul kiszolgáltatottá teszi az azt végzőket az önkormányzattal szemben, ami visszaélésekhez és diszkriminációhoz vezethet.
Álláskeresési járadék időtartamának csökkentése (Széll Kálmán-terv)
Az intézkedés célja: az álláskeresési járadék folyósításának 270 napról 90 napra csökkentésével a munkavállalás ösztönzése, valamint a költségvetési kiadások csökkentése.
Miért a romakérdés része? A munkavállaló romák mintegy 40 százaléka az instabil foglalkozásokban dolgozik, ahol az éves állásvesztési arány 25-30 százalék.
Hatása a romákra: az eddig álláskeresési járadékra szoruló romák az intézkedés életbe lépése után korábban szorulhatnak álláskeresési, majd szociális segélyre, ez pedig csökkenti a társadalmi mobilitást.
A rokkantnyugdíj felülvizsgálata (Széll Kálmán-terv)
Az intézkedés célja: jogosulatlan rokkantstátuszok felszámolása, illetve a jogosultságot elvesztők visszairányítása a munkaerőpiacra, a költségvetési kiadások csökkentése.
Miért a romakérdés része? A romák között a felmérések alapján felülreprezentáltak a rokkantnyugdíjasok. Egy országos felmérés szerint a 30 és 54 év közötti roma férfiak harmada kap rokkantnyugdíjat vagy nyugdíjszerű járulékot.
Hatása a romákra: a rokkantnyugdíjak megvonása tovább csökkenti a roma háztartások forrásait, miközben a munkaerő-piacra visszakerülők elhelyezkedése korántsem könnyű, alacsony iskolázottságuk és a diszkrimináció miatt.
Oktatás
Bár a roma népesség iskolázottsága az utóbbi években folyamatosan zárkózik fel a többségi társadalomhoz, a különbségek továbbra is jelentősek, ami a munkaerő-piacon nagy hátrány jelent. A kormány az oktatási rendszer átalakításával mégis megkönnyíti az iskoláknak, hogy a problémás diákoktól megszabaduljanak. Közben a stratégia szintjén a kabinet eljátszik a szegregált oktatás lehetőségével is, az annak elfogadható működéséhez szükséges, eleve nehezen biztosítható intézményes garanciák nélkül. Ezáltal az oktatási rendszer ahelyett, hogy az integráció eszközeként szolgálna, tovább mélyíti a szakadékot.
Az iskolalátogatási korhatár 16 (vagy 15) évre csökken (Széll Kálmán-terv)
Az intézkedés célja: a pedagógusok tehermentesítése, az állami kötelezettségek körének, illetve volumenének csökkentése, ezzel párhuzamosan szakképzett munkaerő kialakítása.
Miért a romakérdés része? Az iskolát korábban elhagyók között vélhetően felülreprezentáltak lesznek az alacsony státuszúak, így a romák is.
Hatása a romákra: az iskolaköteles életkor csökkentése arra alkalmas, hogy az iskolából kihulló diákok – akik körében a romák felülreprezentáltak – még korábban hagyják el az iskolarendszert. Az intézkedés nemcsak diszkriminatív, de irracionális is, hiszen feltételezi az iskolarendszerből kikerülők munkaerő-piaci integrációját. A lépés egyben lejjebb nyomhatja a magyarországi roma diákok jelenleg 90 százalék körüli alapiskolai végzettségszerzését is.
Ismét a tanítók dönthetnek az évismétlésről (közoktatási törvény)
Az intézkedés célja: a jól teljesítő diákok számára biztosítani, hogy előmenetelüket ne hátráltassák rosszul teljesítő társaik, valamint a pedagógusok tehermentesítése és presztízsük növelése.
Miért a romakérdés része? A roma diákoknál gyakori jelenség az általános iskola kései befejezése.
Hatása a romákra: az alsó tagozatos buktatás lehetősége tovább növeli a gyors lemorzsolódás esélyét, valamint – különösen a tanköteles kor lejjebb vitele esetén – az iskolarendszerből való kihullást.
Az óvodakötelezettség kezdete marad az 5 éves életkor (közoktatási törvény)
Az intézkedés célja: az óvodakötelesség 5 éves életkoron tartása azt a realitást tükrözi, hogy az óvodai rendszer kapacitásai nem bírnák el a létszámnövekedést. Ezt írhatná felül az alacsony komfortú óvodák működtetése az eddig ilyen intézménnyel nem rendelkező településeken.
Miért a romakérdés része? A 3-5 éves roma gyerekek 60 százaléka nem jár óvodába, ezért később nehezebben veszi fel az iskola ritmusát is.
Hatása a romákra: a szocializáció fontos tere az óvoda, ahol a minél korábbi jelenlét javítaná az iskolarendszerbeli, illetve a társadalmi integráció esélyét. A szegregált életmód és iskolarendszer azonban alapvetően hátrányos helyzetben tartja a roma gyerekeket, az alacsony komfortú óvoda pedig tovább növelheti a törésvonalat, és nehezítheti a társadalmi mobilizációt.
Az állami támogatás megvonása az iskolakerülőktől (közoktatási törvény)
Az intézkedés célja: ösztönzés a szülők számára, hogy gyermekük részt vegyen a kötelező iskolarendszerű képzésben.
Miért a romakérdés része? Az iskolakerülés a tapasztalatok szerint a roma diákok körében az átlagosnál is nagyobb probléma.
Hatása a romákra: az intézkedés alapvetően kétélű, hiszen csak a szülői attitűd miatti iskolakerülést képes kezelni, a gazdasági kényszer okozta hiányzásokat nem. Utóbbi helyzet fennállásakor, a támogatás megvonása tovább erősíti a kényszerhelyzetet.
Nulladik évfolyam a középiskolában – Hídprogram (közoktatási törvény)
Az intézkedés célja: az általános iskolát elvégző, de középiskolába fel nem vett diákok számára egyéves felzárkóztató program.
Miért a romakérdés része? Az alapiskolát elvégző roma diákok csak mintegy ötödét veszik fel középiskolába, azt pedig csak körülbelül a negyedük fejezi be sikeresen.
Hatása a romákra: az intézkedés növelheti a középiskolába bejutó roma fiatalok arányát, de a nulladik évfolyamos osztályok egyben a szegregáció újabb terévé válhatnak.
Szakképzettség 10 ezer roma fiatal számára (Európai Roma Platform stratégiája)
Az intézkedés célja: a roma integráció elősegítése az oktatási profil megerősítésével, a munkaerőpiacról kiszorult rétegek segítése a munkavállalási potenciál megszerzésében. Az elérhető szakképzett munkaerő számának és arányának növelése.
Miért a romakérdés része? A roma népesség alacsony munkaerő-piaci jelenlétének egyik oka a piacképes szakképzettség hiánya.
Hatása a romákra: a szakképzettség megszerzése elengedhetetlen feltétele a munkaerő-piaci integrációnak, így várhatóan kedvező hatással lesz a romák gazdasági aktivitására. Kérdéses azonban, hogy a stratégia kialakításakor miként veszik számításba a roma populációnak azon részt, amely még az alapfokú képzettséget sem szerezte meg, illetve idejekorán kiesett az iskolarendszerből, és így szocializációja nem teszi maxmimálisan képessé az iskolarendszerű képzésre.
Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat alapítása (rendelet)
Az intézkedés célja: a felsőoktatásban részt vevő romák arányának növelése, ezzel a roma értelmiség létszámának növelése.
Miért a romakérdés része? A romák gyakorlatilag nincsenek jelen a felsőfokú oktatásban, csak körülbelül 2 százalékuk jut el főiskolára vagy egyetemre.
Hatása a romákra: az egyházak bevonása a roma értelmiség képzésébe egyértelműen mutatja a jobboldali kurzus igényét a „saját nevelésű”, konzervatív-keresztény roma értelmiség kinevelésére. Emellett erősíti az önsegítő roma értelmiség kialakulásának mítoszát. A szakkollégium létrehozása önmagában nem növeli a felsőfokú képzésre alkalmassá váló roma fiatalok számát, hiszen a középiskolai szintig eljutni is csak kevesüknek sikerül.
Támogatáspolitika
Becslések szerint a felnőtt korú roma népesség mintegy fele él segélyekből, beleértve a rokkantnyugdíjasokat is. A kormány a jövőben felülvizsgálja segélyezési politikájában a szociális alapú támogatási formákat, majd csökkenti őket, ami hátrányosan érinti a roma populációt. A pozitív változást jelentő kedvezmények és engedmények célközönsége a középosztálybeli családok lesznek, a romák nagy része pedig nem e társadalmi rétegbe tartozik.
Segélyek összértékének maximalizálása (Széll Kálmán-terv)
Az intézkedés célja: a központi és önkormányzati segélyek összértékének maximalizálásával a munkavállalás alternatívaköltségének, illetve a költségvetés kiadásainak csökkentése.
Miért a romakérdés része? A romák erősen felülreprezentáltak a segélyezettek körében.
Hatása a romákra: a segélyek csökkentése tovább súlyosbítja a megélhetési problémákat, ezzel potenciálisan növelve a feketegazdaságban való részvételt és a bűnözést.
Segélyezési visszaélések felszámolása (kormányzati stratégia)
Az intézkedés célja: az eddigi roma felzárkóztató programok, támogatások felhasználásának felülvizsgálata, valamint azok jövőbeni racionalizálása.
Miért a romakérdés része? Elsősorban a romák számára folyósított segélyek hatékonyságának növelése a cél.
Hatása a romákra: a segélyezési rendszer felülvizsgálatra szorul. Kérdés azonban, hogy miképpen lehetséges a visszaélések és korrupció felszámolása a gyakorlatban, azaz, hogyan lesz a stratégiából alkalmazható jogszabály.
Roma népszámlálás (kormányzati stratégia)
Az intézkedés célja: a lakosság etnikai hovatartozásának felmérése a támogatási rendszer minőségének és effektivitásának javítását célozza. európai parlamenti meghallgatásán Balog Zoltán úgy fogalmazott, meg kell szüntetni azt az állapotot, amikor „ha pénz jön, akkor mindenki roma, ha pedig rendőr, akkor senki”.
Miért a romakérdés része? Az etnikai hovatartozás ma Magyarországon elsősorban a népszámlálások eredményeiben súlyosan alulreprezentált romák miatt fontos.Hatása a romákra: egy jól kivitelezett etnikai adatgyűjtés egyértelmű haszna, hogy segít az államnak megismerni saját polgárait. Kérdés azonban, hogy lehetséges-e egyáltalán jól kivitelezni egy ilyen adatfelvételt – nem egyértelmű, hogy mi alapján lehetne megmondani, ki a cigány. Ráadásul az etnikai adatok nyilvántartása félelmeket ébreszt a lehetséges visszaélések miatt.
Lakástámogatás – csak az érdemeseknek (kormányzati stratégia)
Az intézkedés célja: a támogatási rendszer elsősorban a rendezett portát fenntartó, tartósan dolgozó és gyerekeiket iskolába járató romáknak juttatna pénzt. Ez főként a lakástámogatásokat érintené. Hasonló rendszert vezettek be a fideszes városvezetésű Pakson.
Miért a romakérdés része? A tervezet eleve a romaprogram részeként jelenik meg, és a támogatásra érdemesek köréből minden kétséget kizárólag főleg romák szorulhatnának ki.
Hatása a romákra: a segélyek teljesítéshez kötése a segélyezettek jobb helyzetben lévő részét rákényszerítheti az követelmények megtartására, a mélyszegénységben élők azonban képtelenek lehetnek a teljesítésére. A támogatásokból kimaradók helyzete tovább romolhat. Nem egyértelmű az sem, ki, és főleg hogyan tudja megállapítani az érdemesek körét, ez pedig visszaélésekhez és maffiamódszerek megjelenéséhez vezethet.
Újra hároméves a GYES (jogszabály)
Az intézkedés célja: a gyermekes családok támogatása, a korábbi két év helyett három évig maradhat otthon állami támogatással a szülő gyermekével. Hatására megszűnik a kényszer a munkavállalásra, csökken a nők közötti munkanélküliség.
Miért a romakérdés része? A roma családok társadalmi átlaghoz képest több gyermeket nevelnek. A roma nők körében a gazdaságilag aktívak aránya csupán 15 százalék.
Hatása a romákra: a GYES folyósítási idejének meghosszabbítása a roma családok jövedelmi helyzetére jótékony hatással van, azonban újabb motiváló tényező lehet a roma anyák otthon maradására.
Adók, járulékok
A Fidesz–KDNP kormány adópolitikájában a társadalom közép- és felső rétegeinek kedvező irányt mutat. Csökkenti a családosok terheit, valamint általában véve a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók adókötelezettségét.
Az adóalap csökkentése a gyermekek után (jogszabály)
Az intézkedés célja: a gyermeket nevelő adózók terheinek csökkentése a személyi jövedelemadó alapjának mérséklésével.
Miért a romakérdés része? A romák körében a többségi társadalomnál magasabb az átlagos gyerekszám, 2003-ban a magyarországi újszülöttek 15 százaléka roma volt, a cigány népességen belül a 15 évesnél fiatalabbak aránya 40 százalék körül lehet.
Hatása a romákra: a roma népességet alapvetően egyéb társadalmi csoportoknál relatíve hátrányosan érinti az intézkedés, mivel a cigány népességen belül a gazdaságilag aktívak aránya 20 százalék körüli, a személyi jövedelemadón keresztül igénybe vehető kedvezmények így nem érhetők el számukra.
Kedvezményes adó a feketegazdaság ellen (terv)
Az intézkedés célja: A feketegazdasággal leginkább sújtott szektorok adóterhelésének csökkentésével a gazdasági tevékenységek legalitás felé terelése.
Miért a romakérdés része? A romák felülreprezentáltak a feketemunkások között. Bár a jelenséget illegalitása miatt nehéz mérni, a „nem munka jellegű jövedelmek” a teljes társadalomban a családok keresetének harmadát, a roma háztartásokénak viszont a kétharmadát adják.
Hatása a romákra: a legális munka költségének csökkentése sok vállalkozót ösztönözhet munkakörülményei legalizálására. A feketemunka azonban a legálisnál jóval olcsóbb, így az adókedvezménynek is markánsnak kell lennie, félmegoldással nagyon kevés pluszbevételt lehet elérni a kieső adóbevételek miatt. A legális munkaviszonyba lépő romák kiszolgáltatottsága csökkenne, a törvény betartásával javulna társadalmi integrációjuk.
A hamburgeradó bevezetése (terv)
Az intézkedés célja: Az egészségtelen élelmiszerek adóztatása egészségfejlesztési és a költségvetés bevételeinek növelése céljából.
Miért a romakérdés része? A roma háztartások alacsony összjövedelmük miatt gyakran fogyasztanak olyan alapvető élelmiszereket, amelyek nagy mennyiségű, illetve kizárólagos fogyasztása egészségkárosító hatású.
Hatása a romákra: az alacsony társadalmi státuszú rétegek rendelkezésükre álló jövedelmük nagy részét egészségtelennek számító élelmiszerekre költik. Az intézkedés egészségfejlesztési célját vélhetően nem éri el, a legalacsonyabb társadalmi helyzetű népesség jövedelmi helyzetére azonban markáns negatív hatással bírhat.
Egykulcsos SZJA (jogszabály)
Az intézkedés célja: az adózási rendszer átláthatóságának javítása, a munkakínálat ösztönzése, a bevallott jövedelem arányának, illetve a fogyasztás nemzetgazdasági szintű növelése.
Miért a romakérdés része? A romák nem tartoznak az intézkedés kedvezményezettjei közé, egyrészt a jövedelem hiánya miatt, másrészt a költségvetési bevételek csökkenésével együtt jár az állami kiadások lefaragása.
Hatása a romákra: relatív értelemben hátrányos, mivel az intézkedés alapvetően a magasabb társadalmi rétegeknek kedvez. Közvetetten a költségvetési kiadások csökkentése okozhat negatív hatásokat.
Konfliktuskezelés, közbeszéd
A radikális jobboldali polgárőrök elleni fellépés (kormányzati stratégia)
Az intézkedés célja: a romák által is lakott településeken járőröző polgárőr-csoportok kordában tartása és kiszorítása. „Kríziscsoportok” felállítása, valamint a félkatonai szervezek megállítását célzó akcióterv kidolgozása.
Miért a romakérdés része? A falvakban megjelent szélsőjobboldali polgárőrök jelenléte egyértelműen és kimondottan a (vagy „egyes”) romák megfélemlítését célozza meg.
Hatása a romákra: a kormány fellépése egyértelműen gyenge és elsősorban látszatintézkedésre korlátozódik, bár a rendőrség ténylegesen megakadályozta a komolyabb konfliktusok kialakulását. A helyzet rendezetlensége miatt a romák viszonya az állammal tovább gyengül, a Jobbik megerősödik a közbeszédben és nyilvánvalóvá válik az állam gyengesége az érintett településeken. Ezek együtt súlyosan a folyamat a dezintegráció irányába hat az eleve nehéz helyzetben lévő helyi társadalmakban
A gyűlöletbeszéd elleni hatékonyabb fellépés (médiatörvény)
Az intézkedés célja: a médiatörvény nagyobb kontrollt biztosít az állami szerveknek a sajtó felett, lehetővé téve többek közt a félretájékoztatás, az uszítás és a gyűlöletbeszéd visszaszorítását.
Miért a romakérdés része? A romák képe a sajtóban, különösen a radikális jobboldaliban, gyakran karikatúraszerű és általánosító, a gyűlöletbeszéd pedig teret hódít.
Hatása a romákra: Balog Zoltán szerint a médiatörvény alkalmazható lenne a romákat kollektíven negatív szerepben feltüntető szókincs (mint például a „cigánybűnözés”) használatának visszaszorítására. Az elméleti lehetőség mellé azonban egyelőre nem zárkózott fel a gyakorlat.
A magyarországi nemzetiségek a magyar nemzet részeinek tekintendők (alkotmány)
Az intézkedés célja: Az alkotmány preambuluma a „magyarok” nevében jár el, ezt a formulát később kvalifikálja a nemzetiségek a nemzetbe való diszkurzív „bevétele”. A nyelvi formula célja az, hogy az etnikumokat „feloldja” a dokumentum által használt, a köznapi értelemben a kisebbségeket nem tartalmazó magyar nemzet kifejezésben.
Miért a romakérdés része? A romák az érintett etnikai csoportok egyike.
Hatása a romákra: az alkotmány szövegezésének nem lesz közvetlen hatása a romák életére. A diszkurzív teret azonban – Szlovákiához hasonlóan – erősen befolyásolhatja, hogy az államnemzet a saját nevében alkotmányoz, az utólagos „szómagyarázat” ellenére is.
A gyermekek utáni szavazati jog bevezetése (nem megvalósult terv)
Az intézkedés célja: a jövő generációk szavának képviselete a szavazáskor, illetve a gyermeket vállalók „megjutalmazása”, szimbolikus pronatalista intézkedésként.
Miért a romakérdés része? A magyarországi újszülöttek hatoda roma.
Hatása a romákra: a gyerekek utáni többlet szavazat végül – a nemzeti konzultáció eredményeként – nem került az alkotmányba. A konzultáció során romakérdéssé fogalmazódott át ez a tervezet. Szájer József tiltakozott ugyan a kérdés etnicizálásával kapcsolatban, ez azonban nem változtatott a végeredményen. Az eset jól mutatja, hogy elődjeihez hasonlóan ez a kormány is diszkurzív problémákkal küzd a romakérdéssel kapcsolatban.
Elszámolás a régi OCÖ-vel és szoros együttműködés az újjal (stratégia)
Az intézkedés célja: az elmúlt évek korrupciójának és „szégyenének” lezárása, és az új, Fidesz-közeli vezetés támogatása a szervezet hitelességének visszanyerésében.
Miért a romakérdés része? A romák legfelsőbb képviseleti szervéről van szó.
Hatása a romákra: kérdéses, hogy a Fidesz-közeli politikusok hatalomátvétele a szervezeten belül járhat-e minőségi javulással, vagy csak személyzeti cserékről van szó. Az elszámolás szókincsének használata mindenesetre rossz képzettársításokat hordoz, miközben a friss OCÖ-elnök Farkas Flórián sem mondható új szereplőnek a romapolitikában. Előnyös lehet azonban a romák számára az OCÖ és a kormány közötti összhang, illetve a szervezet gyakorlatilag közvetlen parlamenti képviselete.
Összegzés
Az Orbán-kormány eddigi lépései alapján úgy tűnik föl, egyértelműen a szakképzésen keresztüli munkavállalást és a közmunkát preferálja a romák felzárkóztatásának csatornáiként. A Járóka-jelentés ugyan az oktatást a romakérdés egyik központi elemeként írja le, a tankötelezettség korhatárának csökkentése, a buktatás iskolai kompetenciába való visszautalása és a kötelező óvodalátogatási életkor magasan tartása azonban negatívan befolyásolja a roma gyerekek végzettségének alakulását. A támogatáspolitika az érdemességi elvvel hatna a romák életvitelére, ez azonban egyrészt szubjektív és potenciálisan teret ad a diszkriminációnak, másrészt pedig az érdemesség kritériumai a tényleges mélyszegénységben élők számára gazdaságilag teljesíthetetlenek lehetnek. Pozitív – de eddig meg nem valósult – elem a feketegazdaság elleni fellépés alapvetően liberális, járulékcsökkentésre alapozó terve.
A kormány eddig képtelennek bizonyult arra, hogy hatékonyan fellépjen a radikális jobboldallal szemben. Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán az állam érthetetlenül toleránsan reagált a polgárőrök megfélemlítő jelenlétére, miközben a szélsőjobboldali diskurzus képes volt a gyermekek utáni szavazati jog megadásáról szóló nemzeti konzultációs kérdésből is cigánykérdést csinálni – a kormány szándékai ellenére.
Miközben a kormány „romaprogramjának” intézkedései valódi előrelépést jelenthetnének a cigányság integrációjában, életbe lépő, alapvetően a szegényeket terhelő új törvények paradox módon az ellenkező irányba hatnak. A kormány romaként támogatja, szegényként azonban terheli e kisebbséget, miközben képtelen a „terepen” megállítani a szélsőjobboldal térnyerését.
Az új alkotmány az etnikai csoportokat (és így a romákat is) a magyar nemzet részeként definiálja, a továbbiakban azonban nem számol érdekeikkel, valójában csak a kisebbségek jogairól szóló rövid bekezdést szenteli nekik. Hasonló a helyzet a jogszabályok terén is: a kormány a romapolitika terepén kedvez a cigányságnak, máskor viszont mintha megfeledkezne róluk, és saját romapolitikai céljaival is inkonzisztens intézkedéseket hoz. Azt csak remélni lehet, hogy a létrehozandó Európai Roma Stratégia az Orbán-kormány eddigi jogszabályaival és tervezeteivel szemben nem az alacsony iskolázottságú, maximum szakképzettséget szerző, saját portáját kényszerből rendben tartó, a diszkrimináció ellen védtelen cigányság képével számol majd.
A felhasznált irodalom
Csongor Anna - Szuhay Péter (1997) „Cigány kultúra, cigánykutatások”. In: Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Szerk.: Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária. ELTE Kisebbségszociológia Tanszék: 82-99.
Dupcsik Csaba (2009) A magyarországi cigányság története. Osiris.
Halász Gábor - Lannert Judit (szerk.) (2006) Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet.
Havas Gábor - Kemény István - Liskó Ilona (2002) Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet - Új Mandátum Könyvkiadó.
Kemény István - Janky Béla - Lengyel Gabriella (2004) A magyarországi cigányság, 1971-2003. Gondolat Kiadó, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet.
Kertesi Gábor (2005) „Roma foglalkoztatás az ezredfordulón. A rendszerváltozás maradandó sokkja”. In: Szociológiai Szemle, 2005/2.: 57-87.
Ladányi János - Szelényi Iván (2005a) „A roma etnicitás ’társadalmi konstrukciója’ Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában”. In: Szociális és etnikai konfliktusok. Tanulmányok a piacgazdasági átmenet időszakából (1987-2005). Szerk.: Ladányi János. Új Mandátum Könyvkiadó: 241-251.
Ladányi János - Szelényi Iván (2005a) „A roma etnicitás ’társadalmi konstrukciója’ Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában”. In: Szociális és etnikai konfliktusok. Tanulmányok a piacgazdasági átmenet időszakából (1987-2005). Szerk.: Ladányi János. Új Mandátum Könyvkiadó: 241-251.
