Nagyszabású közlekedésbiztonsági kampány kezdődik – leállósáv csak vészhelyzetben

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kiemelt feladatának tekinti, hogy a kezelésében lévő úthálózaton javuljon a közlekedésbiztonság, csökkenjen a balesetek száma és kedvezően változzék a vezetési kultúra. Annak ellenére, hogy továbbra is az autópályák számítanak a legbiztonságosabb útszakaszoknak az országos közúthálózaton, a múlt három évben (2008–10) az ÁAK kezelésében lévő úthálózaton ötödével nőtt a halálos balesetek száma. Tavaly a legtöbb személyi sérüléssel járó baleset az M7-es autópályán történt, a legveszélyesebb időszaknak pedig az augusztus és október számít. 

A személyi sérüléses balesetek száma a  gyorsforgalmiút-hálózaton (2008–10)
 

A halálos balesetek számának növekedéséhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózaton a gyorshajtás, utolérés és elalvás mellett új, eddig nem jellemző baleseti típusok jelentek meg, mint például a gyalogosok elütése, illetve a frontális ütközés a 2×1 sávos útszakaszokon. 

A gyalogos elütések jórésze a leállósávban történik, ahol sokszor indokolatlanul állnak meg az autósok, például utántöltik az ablakmosó folyadékot, kivesznek a csomagtartóból valamit, vagy csak az út szélét használják vécének. Mindez amellett, hogy felelőtlen magatartás – hiszen a tragédiához az is elegendő, ha egy nagy sebességű gépjármű elsodor valakit –, a leállósávon történő megállást és várakozást a KRESZ is egyértelműen tiltja (37. § 4.). 
Ugyancsak gyakori szabálysértés amikor a vezetők torlódás esetén előzésre használják a leállósávot. Ilyenkor a fokozott balesetveszély mellett a mentő járművek (rendőrség, mentők, tűzoltóság) munkáját is hátráltatják. Mindemellett a leállósáv egyben üzemi terület is, az ÁAK Zrt., mint az útszakasz kezelője rendszeres fenntartási, karbantartási és üzemeltetési munkát (pl. fűkaszálás, takarítás, úthibák ellenőrzése) végez ezen a területen. 

Az ÁAK Zrt. véleménye szerint a leállósáv helytelen használatában szerepet játszhat a megtévesztő, félreértésre okot adó elnevezés is. Ha azt például üzemi sávra vagy vészsávra „keresztelnék” át – miként sok országban már megtették –, egyértelmű lenne az oldalsáv valódi funkciója és feladata. A kifejezés így meghatározná azt is, hogy a leállósávon csak műszaki hibás vagy figyelmeztető fényjelzését használó, forgalom-ellenőrzést, útfenntartást, útüzemeltetést, illetve a megkülönböztető jelzését használó mentést végző jármű haladhat és állhat meg. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szakemberei évek óta szorgalmazzák a KRESZ ebbéli módosítását, és bíznak benne, hogy a névváltozás hamarosan bekövetkezhet és eléri célját.

Az ÁAK Zrt. most kezdődő nagyszabású közlekedésbiztonsági kampányának középpontjában az említett okok miatt a leállósáv áll. A múlt két évben 50 súlyos baleset történt az ÁAK kezelésében lévő gyorsforgalmi útszakaszok leállósávjain, ahol csak tavaly öten veszítették az életüket. Az értelmetlen tragédiákból egy is sok! A társaság célja, hogy óriásplakátokon, rádió- és televízió-hirdetésekben, szakmai és civil fórumokon felhívja a közlekedők figyelmét a leállósáv helytelen használatára, ennek veszélyeire, valamint a helyes magatartásra. 

Ha műszaki okból elkerülhetetlen a megállás, várakozás a leállósávon, ezeket a szabályokat – a gépjármű-vezető és az utasok érdekében – mindenképpen meg kell tartani: 

1. az autóval teljesen le kell húzódni jobbra, az út szélére; 

2. be kell kapcsolni a vészvillogót; 

3. fel kell venni láthatósági mellényt; 

4. ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget az autó mögött kb. 150 méterre; 

5. az utasokkal együtt a szalagkorlát mögé kell állni; 

6. és a segítség megérkezéséig végig ott kell tartózkodni.