Naszálytej: tartóstej, akár a friss

Többször is elhangzott a gépsoravatón, hogy magyar tejet dolgoz föl a teljesen magyar tulajdonú üzemben a magyar földön magyar munkaerő által összeszerelt berendezés a magyar kereskedelem és magyar fogyasztók számára, kedvet keltendő a magyar népességben a magyar tej még nagyobb mértékű fogyasztására is. Mert honfitársaink nem túlságosan jeleskednek a magyar tej és tejtermékek elfogyasztásában, ráadásul az utóbbi években még csökkent is ezen alapvető élelmiszercsoport forgalma. A statisztika szerint az egy magyarra jutó éves tejfogyasztás nagyobb ugyan a francia (57,2 liter) meg az osztrák (56,7 l) átlagnál is, de még csak meg sem közelíti az unió legtejbarátabbjainak számító írek (130 liter/fő) és finnek (129 l) teljesítményét. Holott tudnivaló, hogy a tej: élet, erő egészség, legfőképpen pedig elsőrangú kalciumforrás, ami a csontképződés és a csontállomány egészsége 
megőrzésének első számú forrása. Azt sem szabad elfeledni, hogy a mezőgazdaság nagy gondban van (nem csupán nálunk!) a tejtermelést illetően, mert "a tejnek nincs ára", ráadásul a magyar élelmiszerpiac meglehetősen sajátos helyzetben leledzik: határainkon túlról ömlik be hozzánk az olcsó tej, ami szakértők finom megfogalmahása szerint az árának megfelelő minőségű...

Mi tehát a megoldás? Magyar gazda magyar tehenétől magyar tejet tessék fejni, venni, inni. Nem vitás: a magyar tej 
kiváló minőségű. Ráadásul van is belőle bőségesen, még akkor is, ha a magyarországi boltokban ez nem látszik is 
olyan mértékben, miként megérdemelné. E tudósítás nem hivatott arra, hogy az okokról értekezzék, pusztán annyit 
jegyez meg a krónikás, hogy egyszer már alaposan elemezni kéne a (többi között) a magyar tejtermelés 
gazdaságosságát, árképzését, és kideríteni, hogy végül is mely tényezők szorítják le a gazdák jövedelmét, és ki az, 
aki a szó szoros értelmében lefölözi a hasznot, amit ez esetben nem tejzsírszázalékban, hanem forintban fejeznek ki.

A váci Naszálytej ma hivatalosan is átadott – jobb szó nem lévén rá – palackozó gépsora (az avatósokaság érzékszervi próbái bizonyítják) elsőrendű minőségű, a friss tejével (csaknem) megegyező ízűt produkál (az eddiginél kíméletesebb hőkezelésnek köszönhetően), holott nem friss tejként szállítják a TetraPak dobozait a boltokba. Tegyük nyomban hozzá: a doboztöltő gépsort tápláló óriási tartályban még friss tej van, de miután a cél az UHT (ultra magas hőmérsékletű) és ESL (hosszabb eltarthatóságú) tej előállítása, a kartonrekeszekben már tartóstejjel töltött dobozok sorakoznak.

Dobozok. Róluk is kell írni, miután nem a szokásos formájúak, hanem "sátortetősök". (A szakma ekként ismeri: Tetra Gemina Aseptic.) Formásak; az új dizájn oka az eddiginél könnyebb kezelhetőség, az egyszerűbb nyitás és zárás (a csavaros kupak átmérője megnőtt egy kicsit). Az új formájú dobozokból töltés közben nem fröccsen ki a tej, tehát higiénikusabb a kezelésük, emellett az utolsó cseppig kitölthető a tartalmuk. (Köszönet érte, kedves TetraPak!)Megtudhatták az avatóesemény részvevői, hogy az (elődcégeivel együtt éppen negyvenéves) Naszálytej különösen a privatizálás, még inkább a mostani tulajdonosgárda működése óta nagyon sokat áldoz a korszerűsítésre, műszaki és technológiai fejlesztésre. Nyereségének igen nagy részét költi innovációra, termékfejlesztésre, választékbővítésre, amiről a rögtönzött gyári termékbemutatón a meghívott sokaság is meggyőződhetett. Az már más lapra tartozik, hogy ezek a finomságok a környék számos helységében ismeretlenek, nem kaphatók. Konkrét példa: a Naszálytejet nyerstejjel ellátó Agroméra Mezőgazdasági zártkörűen működő Rt. székhelyén, Érsekvadkerten, sőt, egész Nyugat-Nógrádban hiába keresné a vásárló, nem található a boltokban...

Ami a ma fölavatott A3Flex TGA jelű, TetraPak gyártmányú aszeptikus töltőgépsort illeti, tudható, hogy általa a Naszálytej eddigi legnagyobb beruházása, 586 millió forint értékű fejlesztés valósult meg. Az UHT-/ESL-töltőgépsor értéke 530 millió forint. További 40 millióból bővítették a raktárat, átalakították az üzemcsarnokot, a fennmaradó 16 
millió forintból pedig jutott a vállalatirányítási rendszer fejlesztésére. Az 586 milliót a Naszálytej Zrt. az idén elnyert EMVA (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) -támogatásból, önerőből, valamint részben hitelből fedezte.Az avatásra meghívott újságírók között az Infovilág tudósítója arra volt kíváncsi, hogy "visszavág-e" a Naszálytej az olcsó (és feltehetően ennek megfelelő minőségű) tejet hozzánk küldőknek, és elkezdi-e exportálni a saját termékeit. A cég elnöke elmondta, hogy a szándék nem idegen a társaságtól, a piackutatással máris foglalkozik a vállalat, és remény szerint belátható időn belül megkezdődik a Vácott készülő tej és tejtermékek kivitele.

Bővebben a Naszálytejről itt, a TetraPakról pedig itt talál prezentációt az olvasó.A töltősor munka közben itt megtekinthető.