Budapesti Operettszínház: a Denevér is nagy sikert aratott Szentpétervárott
Négy évadon át játszotta nagy sikerrel a Budapesti Operettszínház a Dr. Bőregér című produkciót KERO
rendezésében, mely most, gyakorlatilag változatlan formában, Kállai István és Böhm György átdolgozásában, Khell
Csörsz díszleteivel és Lőcsei Jenő koreográfiájával a Szentpétervári Zenés Komédia Színház repertoárján jelent meg.
Az október 30-i premieren nagy sikert aratott a produkció, ráadásul a város polgármestere, Valentina Matvijenko
(Валентина Ивановна Матвиенко) mondott köszönetet Kerényi Miklós Gábornak, s nyújtotta át Szentpétervár
oklevelét a sokéves együttműködés tiszteletére.
Gyakorlatilag már hazajárnak a Budapesti Operettszínház művészei Szentpétervárra. A főigazgató már a hetedik
produkciót állította színre a Zenés Komédia Színházban. A múlt két esztendőben három sikerprodukció szerepelt a
Néva-parti teátrum repertoárján, mindet a Budapesti Operettszínház kreatív stábjai alkották: Offenbach Párizsi élet
és Kálmán Imre Marica grófnő című művét rendezte meg itt Béres Attila, illetve KERO 2009 tavaszán és 2008 őszén.
Mindkét produkció nagy sikerrel ment a Nagymező utcában is. Szentpétervárott 2008 tavaszán vitte először színre
Szinetár Miklós Leo Fall Madame Pompadour című nagyoperettjét, mely aztán 2010-ben debütált az
Operettszínházban.
A koprodukciós együttműködés egyébként Szentpétervárral az ugyancsak Szinetár Miklós által színpadra állított A víg özveggyel kezdődött 2006 novemberében. Ezt követően KERO jegyezte ott – majd utóbb a Pesti Broadway-n is,
hatalmas sikerrel – Kálmán Imre A Bajadér című művét 2007 áprilisában, majd egy hónappal később Béres Attila
vitte színre a Raktárszínházban jelenleg is látható Lili bárónőt. Mindhárom produkció megkapta egyébként a Golden
Sofit elnevezésű, legrangosabb szentpétervári színházi díjat, valamint az orosz kultúráért és filmművészetért felelős
állami szervezet és a moszkvai kormány által alapított Arany Maszk elismerést a Huszka-műben nyújtott alakításáért
Valentyina Koszobutszkaja vehette át a legjobb operett/musical-színésznő kategóriában.
A szakmán kívül az orosz közönség is elismeri az Operettszínház stábja által jegyzett produkciókat: premierek végén állva tapsolnak a nézők. Nem csoda hát, ha a rendezőkön – KERO, Béres Attila, Szinetár Miklós – kívül Lőcsei Jenő balettigazgató-koreográfus, Túri Erzsébet és Velich Rita tervező, s még oly’ sokan mások dolgoztak már
Szentpéterváron. A Budapesti Operettszínház művészei is rendszeres szereplői a Zenés Komédia Színház
operettgáláinak.
Nem ez az egyetlen külföldi város egyébként, ahol a Nagymező utcai teátrum kreatív csapatai dolgoznak. A 2008
nyarán alapított Európai Zenés Színházi Unió tagszínházaiban, Jekatyerinburgban, Bukarestben, Salzburgban,
Bécsben, Prágában 14 produkció került már színre koprodukcióban. A mostani szezonban a Dr. Bőregér mellett a
határon túl a múlt évadban hatalmas sikerrel bemutatott musical, Lévay Szilveszter–Michael Kunze Rebeccája lesz
látható 2011 májusától a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban.
Johann Strauss műve egyébként az eredeti bécsi operetthangulat kedves játékossága mellett újszerű, váratlan
fordulatokban gazdag zenés színházi élményt nyújt a szentpétervári nézőknek. Az előadás egy átmulatott, őrült éjszaka pezsgőbe áztatott története, kellőképpen frivol, szórakozásra és szórakoztatásra vágyó emberek találkozója.
A szentpétervári előadásban a magyar közönség számára is ismerős művészek is fellépnek: Rosalindát Katarzina
Mackievics, Adélt Tamara Kotova, Orlowsky herceget pedig Vlagyimir Jaros játssza; mindhárman első helyezést
értek el a IX. Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekversenyen, s így a Budapesti Operettszínházban is
bemutatkoztak.
A Vedomosztyi szentpétervári napilapnak adott interjújában egyébként Kerényi Miklós Gábor elmondta: nagyon kedveli az itteni operettszínház társulatát, s budapesti kollégáival együtt nagyra értékeli azokat a baráti, szakmai kapcsolatokat, amelyek a múlt években a két színház között kialakultak.