Német színek – a Goethe Intézet kiemelkedően gazdag kínálata

Újdonságok, sztárvendégek, széles körű együttműködéssel megvalósuló programok és művek – ezt kínálja a 
Goethe-ősz. „Változatos, színes, mi több: ízletes rendezvényekkel várja a Goethe Intézet az érdeklődőket – mondta 
Gabriele Gauler igazgató. – Az intézet őszi kínálatában egyaránt van könnyen hozzáférhető és nehezen feltörhető, 
színes, monochrom és fekete-fehér példány. A rendkívül gazdag német kulturális kínálatot sokszínű program tükrözi 
az idén ősszel Magyarországon. A balkáni háború máig ható drámai következményeinek filmes feldolgozásától a 
magyar irodalom európai sikereiig, a Bauhaus-építészet pécsi nyomainak felfedezésétől a különleges színházi és 
zenei produkciókon keresztül a művészet és a tudomány határterületéig sokféle műfajban csemegézhet 
közönségünk.” Mindez el sem fér a budapesti, Ráday utcai intézmény falai között, ezért a Goethe Intézet számos 
külső helyszínen, együttműködő partnerekkel és társrendezvényekkel lép színre. A ’mit, mikor, hol lesz’ kérdéseire 
az intézet honlapján a www.goethe.de/rendezvenyek címen kapunk választ.

Az első erős színhatást Johann Wolfgang von Goethe színelmélete szolgáltatja. A weimari mester, akinek a színekkel 
kapcsolatban kifejtett gondolatai és kísérletei máig inspirálják az érdeklődőket, a „Faust” mellett az 1810-ben 
megjelent „Színtan” című, több mint 1400 nyomtatott oldalnyi monumentális művére volt a legbüszkébb. S hogy 
joggal, azt bizonyítja egyebek között a mű mai értelmezésére kiírt kortárs grafikai pályázatra beérkezett több mint 
130 munka; a legjobbakból novemberben nyílik majd kiállítás. A „Színtan” elméleti hatását azonban már a napokban 
tudományos kerekasztal és művészeti konferencia értékeli. 

Az idén 15 éves az intézet kortárs német filmeket bemutató fesztiválja, a Szemrevaló, melynek budapesti vetítéseit 
holnap, október 6-án Gryllus Dorkával nyitja Fatih Akin „Soul Kitchen” című mozija. Először lesz látható 
Magyarországon a berlini muszlim fiatalokról nyíltan beszélő „Saháda”, Burhan Qurbani mozija, miként Hans-
Christian Schmidt „Vihar” című balkáni politikai drámája is. A www.goethe.de/szemrevalo oldal pontosan jelzi a 
bemutatókat és a sztárvendégekkel való találkozás lehetőségeit. A legjobb azonban pécsieknek lesz, hiszen az Apolló moziban október 14-étől az összes fesztiválos filmet ingyen vetítik. Ajándék ez a kulturális fővároslakóknak és az arra tévedőknek. 

Az Ultrahang Fesztivál döngős alternatívákat vonultat fel az Atom Heart, Guido Möbius, Group Show, Derek Holzer és 
mások részvételével a budapesti Merlinben. Ezzel szinte egyidőben szólal meg Magyarországon először Stockhausen  „Hang” című ciklusának két része a kölni musikFabrik előadásában, amiért viszont ismét Pécsre kell utazni. 
Ugyancsak a kulturális fővárosban, a Jazzbridge-fesztiválon lép fel az év bizonyára legkülönlegesebb új formációja, a 
Schiefel-Daerr-Lukács-Szandai kvartett. „A nem mindennapi ének-zongora-cimbalom-bőgő kombináció eksztatikus 
zenei utazásra viszi a hallgatóságot, miközben ékesen bizonyítja, hogy a kulturális sokszínűség valóságos, létező 
érték” – így Nagy Márta, az intézet kulturális osztályának vezetője. Ez a friss hang és a kultúrák közötti vándorlás a 
védjegye a legendás Pina Bausch budapesti projektjéről megemlékező fotókiállításnak a budapesti Művész moziban, 
miként a jelentőségében hozzá mérhető Sasha Waltz and Guests „D’avant” című táncestjének is, ahol „ének és tánc 
azonos súllyal válik színpadi nyelvvé” – fűzi hozzá az igazgatónő. A kortárs német színház a valóság erős árnyait 
hozza el a Trafóba a dokumentarista színházak legismertebb képviselője, a Rimini Protokoll négy kairói müezzin 
sorsát ábrázoló darabjával.

Az intézet a német kiadókkal karöltve hűségesen menedzseli a magyar irodalmat is. „Sokszor a német fordítás jelenti a belépőt egy tágasabb világirodalmi térbe” – összegzi Nagy Márta. A vágyott siker nyomvonalát a Goethe Intézet őszi programjában Krasznahorkai László példatára szolgáltatja, aki német, spanyol és lengyel fordítója társaságában beszélget a „Berlin Brücke”-díj kapcsán. A „Kiadói metropoliszok” pódiumbeszélgetésén pedig hat berlini író és kiadóik töltik fel kortárs német irodalmi akkumulátorainkat. 

Az őszi szín- és programfolyam rendezvényszervezői mesterfogással, egy újabb érzékszervünk megszólításával zárul a Goethe-ősz: „Egy ferencvárosi csokoládé-manufaktúra segítségével bele is kóstolhatunk majd a goethei színkörbe” – mondja mosolyogva Gabriele Gauler.

Az intenzív kultúraszervezés nem marad hatás nélkül: ezen az őszön a tavalyinál tizedével többen iratkoztak be a 
Goethe Intézet német nyelvtanfolyamaira. A némettanítást és annak módszereit is népszerű csomagokba rendezte 
az intézet: Hanzi nyuszi az óvodásokat és kisiskolásokat szólítja meg, a Deine Stimme projekt pedig saját 
dalszövegek írásával vezeti be a német mediális világba a virtuóz nyelvtudásra vágyókat. Nyár óta elérhető az 
interneten a nyolc európai ország húsz iskolájában németül tanuló diákok szerkesztésében megjelenő német nyelvű 
elektronikus újság, a Klick.

A budapesti Goethe Intézet a német kulturális intézetek világhálózatának része. A Föld 91 országában 136 intézet 
működik, további 13 pedig Németországban található. Mintegy 2800 munkatársa a nyelvtanfolyamok mellett évi 
5000 kulturális programot szervez, mely révén hatékony információ- és kultúracsere valósul meg az anyaország és a 
vendéglátó országok között. A budapesti intézet 1988-ban jött létre, tavaly 1500-an tanultak németül tanfolyamain, 
és mintegy 170 kulturális programja volt. Az intézet honlapja segíti a nyelvtanulókat és a nyelvet tanítókat, 
eligazodást nyújt a könyvtár kínálata és a kulturális programok között, emellett aktuális tartalmi ajánlót kínál a sajtó 
részére is.