Saxo Bank: hatalmas áremelkedés a búzapiacon az orosz exporttilalom miatt

Az orosz exporttilalom bevezetésének oka, hogy a Fekete-tenger környéki termőterületen az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb aszálya tombol, amely nem kíméli Ukrajnát és Kazahsztánt sem. A bejelentés mégis meglepetésként érte a piacot, mert sokan úgy vélték, hogy az exporthoz szükséges mennyiséget Oroszország az állami készletekből fogja fedezni.

A tiltó rendelkezés egészen decemberig hatályos, mert akkorra már jól látható, hogy az alapvetően fontos őszi búzából, milyen termésre lehet számítani.

Az aszály a tavaszi búza termését vitte el, ami azonban a legsúlyosabb szárazsággal sújtott területeken is csupán 20%-ot képvisel a teljes termelésből. A termelés szempontjából jóval fontosabb őszi búza vetési időszaka augusztus közepétől kezdődik és szeptemberben ér véget.  Ha a szárazság kitart, a vetés későbbre tolódhat, sőt a legrosszabb esetben akár el is maradhat.

Ez a bizonytalanság az, amiben az árak mindaddig támaszra lelnek, amíg a régióban az időjárás meg nem változik. A bizakodóbb hangnem kedvéért azt azért érdemes megemlíteni, hogy az USA most jóval nagyobb búzakészletekkel rendelkezik, mint a legutóbbi 2008-i árfolyamcsúcs idején. Az idén várhatóan a termés is jól alakul, így az amerikai gazdák az orosz tilalomból előnyt kovácsolhatnak. A rést betömni azonban korántsem lesz egyszerű, mert a tiltás által szűkös helyzetbe sodort országok közül néhány esetében kereskedelmi korlátok vannak érvényben.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) csütörtöki előrejelzésében tizenhárom százalékkal 952 millió vékára csökkentette a globális búzakészlet várható mennyiségét. A négy napig tartó magas eladási árhullám után ez a hír eleinte még feljebb hajtotta az árakat, mára azonban a kínálati zavarokat és az őszi búza vetésének problémáit kiheverni látszik a piac, és az árfolyamnak is hamarosan stabilizálódnia kellene.

A búzából kereskedett mennyiség Párizsban (Milling Wheat) és Chicagóban (Wheat) is rendkívül magas volt, miközben a termelők igyekeztek a három hónappal korábbi árhoz képest 60%-kal magasabb árfolyamot bebetonozni. A fedezeti alapok és az árfolyamok meglódulására játszó alapok is aktivizálták magukat, különösen a vételi oldalon.

Összefoglalva a globális készletek jóval magasabban állnak, mint az élelmiszerválsággal kapcsolatos félelmek korábbi felerősödésének idején 2008-ban. Így a világ mezőgazdasági termelőinek közössége most jóval jobb helyzetben van ahhoz, hogy vissza tudjon verni egy a készletekért induló rohamot.

A következmények azonban érezhetők lesznek más gabona termékek esetében is, ha a gazdák ezek helyett inkább a búzára váltanak, másutt viszont a fogyasztás állhat át egyéb fő terményre, például rizsre.