Madagaszkár-ház nyílt a pesti állatkertben

Mától látogatható a Madagaszkár ház a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A létesítményt Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja, G. Németh György, a Magyar-madagaszkári Baráti Társaság elnöke, és Persányi Miklós professzor, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója nyitotta meg.

A most megnyitott létesítmény voltaképpen az állatkerti majomházak egyikének, egy 1912-ben épült, és hat évvel ezelőtt építészetileg felújított állatháznak bizonyos mértékű átalakítása, új koncepció szerinti benépesítése és elrendezése nyomán jött létre. A bemutatott állatok többsége Madagaszkáron őshonos; részben újonnan szerezték be őket az állatkert szakemberei, részben pedig már eddig is Budapesten éltek a kert különböző pontjain. Az átalakítást a városligeti intézmény saját erőből hajtotta végre, összesen mintegy 12 millió forintos költséggel.

Madagaszkár a Föld negyedik legnagyobb szigete, területe majdnem hatszor akkora, mint Magyarországé. A hatalmas földdarab egykor összefüggő szárazulatot alkotott Afrikával és Indiával, ám 60-80 millió éve elszakadt a kontinensektől, és azóta elszigetelt élőhelynek számít. Ennek tudható be, hogy Madagaszkárt egyedülálló élővilág jellemzi: az itt honos tizenötezer növényfaj 83 % sehol másutt nem fordul elő, és az állatok között is számos csak itt élő faj akad. A sziget igen jellemző állatai a kaméleonok és a nappali gekkók, de többféle tanrek és denevér is él Madagaszkár területén. A főemlősöket 68 különféle faj képviseli, és ezek mindegyike a sehol másutt meg nem található – úgynevezett endemikus – fajok közé tartozik. Madagaszkárt a természettudósok – az itteni élővilág fajgazdagsága miatt – a Föld egyik biodiverzitási (sokféleségi) „forró pontjának” tekintik. Ez a sokféleség azonban napjainkban komoly veszélybe került. Az erdők irtása és más káros hatások miatt az élővilág egyre kisebb területekre szorul vissza.

A magyar főváros állatkertje különösen fontosnak tartja a madagaszkári élővilág bemutatását, illetve egyes madagaszkári fajok természetvédelmi célú szaporítását. A szigetország élővilágának különlegessége a nagy fajgazdagságban, illetve a csak ott honos, endemikus fajok nagy számában rejlik. Nem véletlen, hogy a 2006/2007. szezonban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tizenkét hónapos kampányt szervezett a madagaszkári élővilág védelme, bemutatása és megismertetése végett, amelyben akkor a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vett. Ki volt Benyovszky Móric?

Benyovszky Móric élete a felvidéki Verbón kezdődött 1741-ben, és 1786-ban, a Madagaszkárt ért francia támadás során ért véget. Gazdag életútja nemcsak kalandokban bővelkedik, hanem földrajzi felfedezésekben, tudományos eredményekben is. Tőle származik Kamcsatka első néprajzi, földrajzi és állattani leírása, a csendes-óceán északi részének szigetein tett felfedezései pedig megelőzték Cook ezen a téren tett utazását is. Az európaiak közül elsőként hatolt Madagaszkár belsejébe, így felfedezései itt szintén egyedülállóak. Benyovszky ugyanakkor emberséges ember, a szabadság elkötelezett híve, és felvilágosult szellem is volt, akit személyes ismeretség fűzött George Washingtonhoz és Benjamin Franklinhez is. Madagaszkár őslakói pedig annyira szívükbe zárták, hogy az ampansacabe elnevezésű vezető tisztségbe emelték, amelyet általában „királyként” szoktak értelmezni, fordítani.

A most megnyílt Madagaszkár-ház térségében néhány további, nem a szigetországban őshonos fajt is láthat a közönség. Az epület két végében maradtak az afrikai aranyhasú mangábék, illetve a délkelet- ázsiai sziamangok. Az épület szomszédságában pedig vadonatúj nyári kifutó készült az afrikai sarkantyús teknősök (Geochelone sulcata) számára.
 
A Madagaszkár-ház térségében négy makifajjal ismerkedhet meg a közönség. A vörös varik (Varecia variegata rubra) és a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) már  az állatkert lakói voltak, mi több, utóbbiak éppen a tavaly kaptak tágas, és a nagyközönség által is bejárható kifutót. A vöröshomlokú makikat (Eulemur rufus) már a Madagaszkár-ház kialakításával összefüggésben szerezte be az állatkert, jóllehet ezek az állatok a múlt év második felében megérkeztek Budapestre, sőt, azóta sikeresen szaporodtak is. A nemrég érkezett szerecsenmakikat (Eulemur macaco) viszont eddig egyáltalán nem láthatta a nagyközönség. Ez utóbbiak különlegessége egyébként, hogy – a gyűrűsfarkú makikhoz hasonlóan – olyan férőhelyen helyezték el őket, ahol a közönség be is mehet az állatok közé. A négy makifaj közül a vöröshomlokú és a gyűrűsfarkú makikról európai törzskönyvet (ESB) is vezetnek, a vörös varik és a szerecsenmakik esetében pedig összehangolt fajmegmentő tenyészprogramot (EEP) is működtetnek az európai állatkertek. Így e fajok tartása, bemutatása és szaporítása természetvédelmi jelentőségű.

A makikon kívül természetesen más madagaszkári fajokat is tanulmányozhatnak a látogatók. Van itt madagaszkári talajlakó boa (Acrantophis dumerili), „mosolygós” nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis), párduckaméleon (Furcifer pardalis) és paradicsombéka (Dyscophus antongilii) is. A Madagaszkár-ház azonban nemcsak a szigetország élővilágára koncentrál, hanem bemutatja a sziget lakóinak életét, kultúráját, a természethez kapcsolódását is. Külön érdekességet jelentenek az állatházhoz tartozó kiállítás Benyovszky Móricra utaló elemei.

A magyar származású utazó, tudós, katona és emberbarát a magyar és a malgas (madagaszkári) nép közötti fontos összekötő kapocs, hiszen Benyovszkyt a sziget lakói saját „királyuknak” ismerték el. Antananarivo városában ma is utca viseli nevét, Maroensetra vidékén pedig szobrot állítottak az emlékére. A szabadság madarát jelképező szobrot, és a Benyovszkyra utaló, malgas és magyar nyelvű emléktáblát a Magyar–madagaszkári Baráti Társaság állította fel a helybéliek segítségével 2003-ban. E szobornak a párját állították föl a most megnyílt Madagaszkár-ház mellett.