A srebrenicai feltárás – egy tömeggyilkosság sokkoló bizonyítékai

Maga a kiállítás egy X alakú nagy asztalon elhelyezett magyar és angol nyelvű szöveges és fotódokumentumok sorozatából, és képernyőkön megtekinthető felvételekből áll össze, valamint a szomszédos helyiségben elhelyezett dokumentumtár is rendelkezésére áll azoknak, akik szeretnének elmélyedni a témában, vagy alaposabban is kutatni kívánják az ott fellelhető dokumentumokat.

Éppen másfél évtizeddel ezelőtt, 1995. július 11–18. között a boszniai szerb hadsereg több mint hétezer muzulmán férfit és fiút mészárolt le egy kelet-boszniai kisváros, az ENSZ által védett, biztonságos övezetnek nyilvánított Srebrenica környékén. A holttesteket tömegsírokba földelték el, ahonnan a maradványokat később kiásták és másodlagos sírokba szórták szét, hogy megnehezítsék a nyomozást. Az idestova tizenöt éve tartó feltárás során nyolcvan tömegsírból mintegy hatezer áldozatot azonosítottak. A tömegmészárlást a Hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék precedens értékű ítéletében népirtásnak minősítette, amit azonban sokan a mai napig nem ismernek el, dacára a napvilágra került tényeknek.

A népirtás léptékét, katonai architektúráját, előre kitervelt és precízen megszervezett végrehajtását csak a nyomozás évei alatt aprólékos munkával összegyűjtött dokumentumok képesek visszaadni. A segítségükkel felvázolható háborús bűnök térképe bizonyító erejű az elkövetők kilétére vonatkozóan és felelősségre vonásában. Az adatok és dokumentumok klinikai precizitással végzett, és némiképpen távolságtartó elemzése ugyanakkor rádöbbent annak a fontosságára, hogy a jelöletlen tömegsírokba sokszor hátrabilincselt kézzel és bekötött szemmel belelőtt, személyazonosságuktól megfosztott áldozatok, akik a feltárás alatt csupán azonosító kóddal és számmal szerepelnek a különféle nyilvántartásokban, mielőbb visszakapják identitásukat, és méltó temetés után elnyerjék végső nyugalmukat.

Az OSA Archívum (Open Society Archives) rekonstrukciója így elsősorban a törvényszéki nyomozás, a tömegsír-feltárás és az emberi maradványok azonosítási eljárási anyagaiból építkezik. A katonai térképeket, helyszínrajzokat és fényképeket, kémműholdak által készített felvételeket, a szakértői jelentéseket, a túlélők vallomásait és filmrészleteket részben hagyományos módon, részben pedig számítógépes installációk segítségével állították ki egy tömegsír rekonstruált helyszínén, a land art eszközeivel létrehozott terepen. A galéria két oldalhajójában a történet tágabb kontextusát bemutató további források állnak rendelkezésre: az archívumi kutatóteremben az OSA hatalmas, idevágó gyűjteményének dokumentumait, könyveit és audiovizuális anyagait lehet tanulmányozni; a mozi teremben pedig dokumentum-filmeket vetítünk. A feltárást archívumi kutatással folytatni kívánó látogatók így maguk is a kiállítás részévé válnak.

A kiállítás létrehozásában közreműködtek egykori nyomozók és törvényszéki orvostani szakértők, illetve a Sense Agency, a szarajevói Eltűnt Személyek Felkutatásával Foglalkozó Nemzetközi Bizottság és az Eltűnt Személyek Intézete.

Srebrenica egy 73 százalékban bosnyák muzulmánokból, 25 százalékban szerbekből álló lakosságú kisváros alig 15 kilométerre a szerb határtól. Tito Jugoszláviájának felbomlása után Slobodan Milosević fanatikus nacionalizmusa azonban nem tűrt sem elszakadási törekvéseket, sem más vallást, így a szerb erőszak-politika a szégyenletes délszláv háborús eseményeket eredményezte, amelynek nők, gyermekek, a polgári lakosság férfijai éppúgy áldozatául estek, mint más nemzetiségű települések. És ebben a politikában a tömegmészárlás, a népirtás „megengedett eszköz” volt, és ami legalább ennyire szomorú: vannak, akik máig sem értik, hogy miért ítéli el őketEurópa és az Egyesült Államok, és miért állítják törvényszék elé nemzetük háborús bűnöseit.

A Srebrenica – Feltárás kiállítás kiállítást filmprogramok is kísérik. A szerdai vetítéseken látható alkotások: június 9-én 18 órától: Kiáltás a sírból – Leslie Woodhead, UK, 1999, 104 perc, angol, bosnyák/horvát/szerb angol felirattal.

A filmben megszólaló tanúk, vezető nyomozók és bírák elbeszéléséből, valamint a szerbek és a holland békefenntartók által készített, eddig be nem mutatott filmekből kirajzolódik a 72 órányi sokkoló, véres történelem. A film egyes részletei bizonyítékként szerepeltek a Hágai Nemzetközi Bíróságon Radislav Krstić tábornok perében is, aki a háborús bűnökért szintén elítélt Ratko Mladić tábornok mellett a népirtás fő vádlottja volt.

Június 16-án 18 órától: Őrület – Heddy Honigmann, Hollandia, 1999, 97 perc, holland, angol felirattal. A film a világ különféle erőszakzónáit, pl. Koreát, Kambodzsát, Libanont és a volt Jugoszláviát megjárt holland ENSZ- katonákról szól. A rendező hazájukban, Hollandiában interjúvolta meg a kéksisakosokat, és az adott helyszíneket fényképekkel, az általuk készített filmekből vett részletekkel illusztrálta. A történetek vezérfonala a zene: mindegyik katonának megvolt a zenéje, amit a bevetések idején hallgatott, és így az örökre összekapcsolódott háborús élményeivel. Az egyikük szó szerint arra használta a zenét, hogy belefojtsa a félelmét, a másik pedig a „Stabat Materrel” teremtett zenei űrben akart magára maradni gondolataival. Az egyik fiatalember könnyeivel küszködve meséli el életveszélyes kirándulásait Boszniában a „bombák útján”, miközben a Guns N' Roses üvöltött a fülébe. Háború, békemisszió, poszttraumás stressz-zavar és küzdelem az emlékekkel.

Június 23-án 18 órától: A Skorpiók – amatőrfilm – Lazar Stojanović, Szerbia, 2007, 52 perc, szerb, angol felirattal.

Jugoszlávia felbomlása után 1995 nyarán a szerb erők 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg Srebrenicában és környékén. A Skorpiók, a mészárlást kivitelező egyik para-militáris egység, videóra vette saját akcióit, többek között hat civil muzulmán megölését. Az amatőr film (és az azzal kapcsolatos bizonyítékok) később a Skorpiók elleni hágai és szerbiai perekben bizonyítékként szolgált. A Skorpiók c. dokumentumfilm egyszerre láttatja katonai és személyes perspektívából a bűntetteket.

Június 30-án 18 órától: Srebrenica: egy tömegmészárlás látlelete – 2008, 52 perc, bosnyák/horvát/szerb és francia angol felirattal.

Jean-René Ruez, a Hágai Nemzetközi Bíróság főnyomozója jó évtizeden át gyűjtötte a bizonyítékokat, hogy rekonstruálja az 1995. júliusi srebrenicai eseményeket. Ruez volt a központi figura, aki megállapította, hogyan zajlott a „hadművelet”, amelynek keretében a boszniai szerb erők a Srebrenicából menekülő 8000 muzulmán férfit és fiút fogtak el, lőttek agyon, temettek tömegsírba, majd a bizonyítékok eltűntetése végett temettek át másik tömegsírba. Ruez megfellebbezhetetlenül bizonyította, hogy a mészárlás pontosan megtervezett és levezényelt akció volt, és arra is fényt derített, hogy kik voltak a főbűnösök.

Napi vetítések délben: Bűn és bűnhődés – Maria Fuglevaag Warsinski, Norvégia, 1998, 75 perc, bosnyák-horvát-szerb angol felirattal. Titokban készült videofelvételek mutatják be Srebrenica utolsó napjait az ENSZ-erők kivonulása előtt. Megismerhetjük a két oldal homlokegyenest ellentétes véleményét, és a konfliktust élve megúszó civilek hajmeresztő menekülésének történetét.

14 órától: Elveszett képek – Gert Corba, UK, 2003, 29 perc, szerb, angol felirattal. Holland ENSZ-katonák tétlenül nézik, amint Mladić tábornok egyik embere szétválasztja egymástól az előtte felsorakozott muzulmán férfiakat és nőket. A kísérteties képsorokat a világ összes tévéállomása sugározta a srebrenicai tömegmészárlás után. A felvételt Zoran Petrović-Pirocanac szerb újságíró készítette, de később a kulcsfontosságú jelenetek kivágásával megpróbálta meghamisítani a bizonyítékot. A filmet a Hágai Nemzetközi Bíróság bizonyítékként használta fel a bűnösök elleni vádemeléshez.

A Srebrenica hadművelet – Zoran Petrović-Pirocanac, 1995. július 12-13, 29 perc, szerb, angol felirattal.
Zoran Petrović-Pirocanac szerb újságíró eredeti filmje a belgrádi Studio B július 14-én sugárzott adásában.

16 órától: Srebrenica – a gonosz győzelme – Mina Vidakovic, Mirko Klarin, 2001, 90 perc, bosnyák/horvát/szerb angol felirattal.

A Hágai Nemzetközi Bíróság mellett működő SENSE hírügynökség dokumentumfilmje a srebrenicai perről; a II. világháború óta az első alkalom, hogy egy teljes nemzetközi perről videó-dokumentumfilm készült.

Jellegükből adódóan a bemutatott dokumentumok és filmek sokkoló hatásúak lehetnek, ezért a kiállítást csaktizenhat éven felüli látogatók számára ajánlják a rendezők.