Szuperszámítógépet kapott a magyar meteorológia
Ami a több-kevesebb sikert illeti: mától elméletileg különösen pontossá válhatnának az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ, vagy régi nevén: Meteorológiai Intézet) előrejelzései, mivel ezekben a percekben adták át rendeltetésének az ország legnagyobb teljesítményű komputerét, szuperszámítógépét a szeles alagsorban. Az IBM-gyártmányú, System x iDataPlex Cluster (dx360 M2) jelű masina (de hiszen nem is egy, hanem 140 node, azaz nagytávolságú hálózatba bekapcsolt számítógép), aminek lelke 280 Intel Xeon X5550 négymagos processzor (4×280, azaz 1120 processzormaggal), 3,3 terabájt munkamemóriával (RAM-mal)... Ne kábítsuk tovább a számítástechnikában kevésbé jártas olvasót, akit a részletek érdekelnek, az kattintson ide!
A meteorológiai szolgálatnál ma ünnepi külsőségek között átadott (az üzembe helyezése már előbb megtörtént, miután hetekig dolgoztak rajta a Kék Óriás, azaz az IBM magyar szakemberei és az Országos Meteorológiai Szolgálat informatikusai, hiszen az összeállítás után az é les helyzeteket tökéletesen utánzó körülmények között kellett vizsgáltatni a rendszert) szuperszámítógép rendeltetése a veszélyjelzés minden eddiginél pontosabbá tétele. És persze a gyorsaság. Továbbá: mostanáig a hét közigazgatási régió szerint működött a meteorológiai riasztórendszer, ezentúl 174 kis térség egyidejű figyelésére, az időjárási körülmények regisztrálására és elemzésére nyílik mód. Nem kell tehát egyszerre több megyényi területre kihirdetni a sárga vagy a vörös figyelmeztetést, elegendő egy-egy kisebb földrajzi egység illetékeseit és lakosságát tájékoztatni a kialakuló viharokról, jégesőről, ítéleidőről.
Magyarország kistérségi időjárási veszélyjelző és riasztó rendszerének kiépítése és működtetése valósult meg a ma átadott, elképesztő teljesítményű komputer-rendszer által, aminek hivatása, hogy 174 kistérségre, 1-3 órára előre készítse el a veszélyjelzést, és óránkénti frissítéssel adjon jelentést a budai központnak a helyi állapotokról. A rendszer teljesítményére jellemző, hogy a ma átadott rendszer 18-szor gyorsabb, mint az eddig erre a célra használt gép."Az a numerikus előrejelzési modell, ami a régi gépen egy óra alatt készült el, az új komputeren 3-4 perc alatt fut le” – mondta el Tölgyesi László. Szemléltetésképpen még hozzátette az OMSZ informatikai főosztályvezetője, hogy a szuperszámítógép másodperceként 14 ezer milliárd (140 billió) számítási művelet képes elvégezni, annyit, mint ezer korszerű személyi számítógép. A jelenlegi regionális riasztórendszer meglehetős túlbiztosítással működik, miután a heves zivatarok jellemző mérete jóval kisebb, mint a hét térség bármelyike. Következésképpen: a 2006 elejétől működött (és mostanáig a legkorszerűbbnek számított) rendszer szerint akkor is riasztani kell(ett) az egész térséget, ha a meteorológusok által veszélyesnek megítélt jelenség a régiónak csak egy kis részét érinti.
Elhangzott a mai átadáson, hogy hazánk kistérségi időjárási veszélyjelző és riasztó rendszerének kiépítésére és üzemeltetésére az Országos Meteorológiai Szolgálat jó fél évvel ezelőtt, tavaly novemberben nyert támogatást az Európai Uniótól az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) részeként, a környezet és energia operatív program (KEOP) pályázatán. A beruházás kereken 190 millió forint, ebből "mindössze" 7,5 százalék önrészesedés terheli a szolgálatot, a többit az EU állja.
A mai ünnepség szónokai, köztük dr. Bozó László, az OMSZ elnöke és dr. Pál Péter, az IBM Magyaroszág vezérigazgatója a többi között utaltak rá, hogy a mostani eseményre (és ekkora teljesítményű számítási rendszer elkészítésére) nem kerülhetett volna sor, ha nincs egy magyar tudós, Neumann János, aki megalkotta az első programozható, elektronikus, digitális számítógépet. A magyar meteorológia központjában most átadott IBM-géphez hasonlókat használnak a világ legrangosabb kutatóhelyein, bankjaiban, az űrkutatásban. A NASA Földön, bolygónk légkörében zajló eseményeket, a hurrikánok kialakulását is ilyennel vizsgálja, hogy szükség szerint idejében jelezhesse a veszélyt. Ugyanilyen gépek dolgoznak azon, hogy 2080-ig előre prognosztizálják a Föld klímaváltozásait.
