Filatelisták figyelmébe: bélyegnapi és Erkel-blokk
A bélyegsor 400 ezer példányban jelenik meg; a 80 forintos bélyegen a soproni Orsolyita- és a Nagyboldogasszony-templom, a 105 Ft-os címleten pedig a Mária-oszlop és a Hűségkapu látható. Az 500+200 Ft értékű blokk (80 ezer példány) bélyegképét a Szentháromság-szobor, a keretrajzot pedig a város Fő tere díszíti. A bélyegsorhoz tartozó alkalmi boríték rajzán szintén a Fő tér, a blokkhoz tartozó borítékrajzon pedig a – bélyegnapi rendezvényeknek otthont adó – Magyar Művelődés Házának épülete található. Az alkalmi bélyegző grafikáján a Tűztorony stilizált rajza szerepel.
A március 26-án megjelenő bélyegnapi bélyegeket és blokkot Baticz Barnabás tervezte, a képeket Hajdú Józef fotoművész készítette.
Alkalmi bélyegblokk kibocsátásával köszönti a Magyar Posta Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját.
A Himnusz zeneszerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárt. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát, melynek szövegkönyvét Egressy Béni írta, aki haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-i forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalapításánál (1875), amelynek tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt, majd az Operaház főzeneigazgatója lett. Karmesterként és szervező egyéniségének köszönhetően rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása végett. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése, de karműveket, dalokat, kísérőzenéket, zongoradarabokat, zenekari műveket is komponált. Gazdag életműve példaértékű.
Erkel amellett, hogy kiváló sakkozó volt, tevékeny részt vállalt a hazai sakkélet szervezésében is. Tagja volt az 1839-ben megalakított első Pesti Sakk-körnek, majd annak 1849-i betiltása után az 1864-ben újra megalakított körnek alelnöki, később elnöki feladatait látta el. Az 1850-es évek közepétől – először Szén Józseffel együtt, majd annak halála után Récsi Emil társaságában – az 1860-as évek elejéig a magyar sakkozók legjobbjaként tartották számon. Korosodva mind ritkábban játszott, 1875 körül abba is hagyta a játékot, de a sakk-körbe rendszeresen bejárt, klubtársaival beszélgetett, nézte játszmáikat, feladványokat fejtett. (Forrás: www.filharmonia.com, www.wikipedia.org, Bottlik Iván írása)
A sorszámozott blokk bélyegképén az alkotóművész, Svindt Ferenc, Erkel Ferencet ábrázolta. A keretrajzon látható grafikai kompozíció alkotóelemei az Operaház épülete, kották és egy sakktábla-részlet. A blokkhoz tartozó alkalmi borítékon Erkel portréja, az Operaház, valamint egy – Erkel Ferenc győzelmével végződő – Erkel–Szén-sakkjátszma befejezése látható. Az alkalmi bélyegző grafikáján a portré stilizált rajza található. Az évfordulós bélyegblokkot 100 ezer példányban készítette el a Pénzjegynyomda.
