Magyar Posta: idegenforgalmi bélyegsorozat
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi, megszakítás nélkül működő, és egyben legnagyobb egyeteme. 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombat város-ában alapította, és vezetését a jezsuita rendre bízta. Bölcsészeti és teológiai karból állt, majd 1667-ben jogi karral egészült ki. Jogosult volt tudományos fokozatok adományozására. Orvosi fakultása1769-ben alakult meg. Az egyetemet 1777-ben Nagy-szombatból Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt.
A kiegyezés (1867) után látványos fejlődés kezdődött az alma materban: új tanulmányi és klinikai épületek, elkészült az Egyetemi Könyvtár, a központi épület, nőtt a tanszékek száma és az egyetem Magyarország legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát. Az egyetem neve 1921-től királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem lett. 1945 után megkezdődött az esti rendszerű oktatás. 1949-ben a Bölcsészeti Karból kiválva önálló-sult a Természettudományi Kar, majd 1950-ben elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást. 1951 elején önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. Éppen hatvan esztendő-vel ezelőtt, 1950-ben az egyetem nevet változtatott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. (Forrás.)
A jubileumi bélyeg főmotívuma az ELTE Bölcsészettudományi Kar épületének timpanonrészlete, az előtérben a rektori paedum – az egyetem egységét jelképező jogar – látható. Az alkalmi borítékon az egyetem címere és jubileumi logója, Eötvös Loránd portréja, továbbá alnyomatszerűen a bölcsészkari épület jelenik meg. Az alkalmi bélyegző főmotívuma a jubileumi logóból ismert, évforduló-ra utaló szám.
A budai János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján áll az 1908–10 között épített Erzsébet-kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik nemcsak a fővárosra, hanem a környező településekre is. Tiszta időben akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók. A torony 23,5 m magas, kerek alapformájú, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Tetejére 101 fokból álló csigalép-cső vezet fel.
A kilátót Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján, részben közadakozásból építették. Ünnepélyes megnyitására 1910. szeptember 8-án került sor. A körülötte lévő teraszt 1931-ben alakították ki. A János-hegy már a 19. században a fővárosiak kedvelt kirándulóhelye volt; 1882-ben Erzsébet királyné is elláto-gatott a János-hegy tetejére. Az ő tiszteletére kapta nevét a kilátó.
Az épület kezdetben nemcsak az erdőjáró turistákat szolgálta, hanem hosszú ideig meteorológiai állomás is működött benne. Az évtizedek során elhasználódott épületet 2001–05 között felújítoták. (Forrás.)
A János-hegyi Erzsébet-kilátó centenáriuma alkalmából megjelenő bélyeg előterében a kilátó épülete, hátterében pedig korabeli környezete látható. Az alkalmi borítékon a névadó Erzsébet királyné mellszobra (Stróbl Alajos, 1908), és a kilátónál lévő emléktábla látható, valamint a bélyeg háttérmotívuma ismétlődik. Az alkalmi bélyegzőn a kilátó stilizált rajza szerepel.
