Miskolci fémhabosító – az űrkutatás és mindennapi háztartásunk

Emlékszünk még az „űrhajós tollakra”? Ápiszban ugyan nem, de IKKA-csomag (nem mindenki tudhatja: a múlt rendszerben a nyugati rokonok, ismerősök küldhettek itthoniaknak dollárcsekket, amiért olyan termékeket lehetett vásárolni a magyarországi IKKA állami cégnél, amilyenekhez egyébként nem juthatott hozzá földi halandó ezen a tájon) formájában elérhető volt eme nem is oly bonyolult írószerszám. És akinek volt ilyen, csak nevetett bosszankodó honfitársán, aki függőlegesen, heggyel fölfelé akart egyszerű golyóstollával írni, de a tinta visszafolyt a betétben. Ezzel szemben az „űrhajós toll” – valóban űrhajósok részére fejlesztették ki – minden testhelyzetben teljesítette a feladatát. A betétben ugyanis túlnyomás uralkodott, hogy a súlytalanság állapotában is írjon.

Vagy gondolunk-e arra, hogy a mikrohullámú sütő is az űrből jött vissza a földi konyhákba? Az űrhajósok már régen nem tubusból nyomják ki az ennivalójukat, hanem konzervételeket fogyasztanak, és igen, mikrohullámon megmelegítve. Egy űrállomás fedélzetén igencsak fura – nem utolsó sorban pedig veszedelmes – volna a gáztűzhely…

És még annyi mindent köszönhetünk a világűr-kutatásnak; legyünk méltányosak: az egykori szovjetnek – ma orosznak – és az amerikainak egyaránt. Szinte hihetetlen, hogy a kézi porszívó, ami ugyancsak megkönnyíti a háziasszonyok és -urak életét, szintén a NASA-nak köszönhető. Pedig hát eredetileg azért fejlesztették ki, hogy az asztronauták ruhájából kiszippantsák vele – nos, mit is? – a holdport.

Most különösen időszerű az űrkutatás találmányaival foglalkoznunk, hiszen a nemzetközi űrállomás fedélzetén miskolci tudósok találmányát, egy különleges fémhabosító műszert próbáltak ki, méghozzá sikeresen. A technológia gyakorlati alkalmazásához – persze – még eltelik egy kis idő. Nézzünk azonban körül a háztartásunkban, és vegyük szemügyre, még mivel is lopta be magát már eddig otthonunkba az űrkutatás!

• Átlátszó fogszabályozó

A láthatatlan, ívelt szorító fényáteresztő, polikristályos földpátból készül, és 1987-ben jelent meg a piacon. A NASA az anyagot elsőként a kerámiakutatásban alkalmazta. Az volt a cél, hogy az infravörös antennákat megvédje a hőkövető rakéták felderítő egységeitől.

• Karcolásálló szemüveglencse

Szemüveglencse már régóta készül műanyagból, csak az a gond, hogy a felszíne könnyen karcolódik. Az űrhajózás során keletkező szennyeződés és a kisebb részecskék ellen a NASA különleges karcolásálló bevonatot kísérletezett ki. Bevetésére először az űrhajós sisak arcvédőjénél került sor. A műanyag bevonat a szemüveget tízszer ellenállóbbá teszi a kezeletlennél. Ráadásul azóta minden szemüveglencséhez műanyagot használnak.

• Memóriahab

A NASA 1966-ban találta föl a poliuretánból készült, különleges memóriahabot. Az anyag nyomásra megváltoztatja az alakját, és meg is őrzi a nyomatot, ezért kiválóan alkalmasnak mutatkozott az űrhajók üléseinek kialakítására. Később a speciálisan amerikai sportot űzők sisakjait is ilyennel bélelték. (Azóta minden, fejvédőt igénylő sportágban elterjedt.) A hab külön előnye, hogy a fekvési helyzet megváltoztatásával a belőle készült matrac visszanyeri eredeti alakját.

• Vonalkód

Valójában pofonegyszerű találmány, aminek azonban hosszú volt az útja, mire a Holdról eljutott a bevásárlóközpontokig. A NASA a fekete-fehér csíkokat arra alkalmazta, hogy az ezernyi alkatrész áttekinthető legyen, ma már azonban szinte minden terméken megtalálható.

• Zselés cipőtalpbetét

A sportcipők Neil Armstrong holdcsizmáinak köszönhetik rugalmas kiképzésüket. A különleges betétek rugékonyan reagálnak a nyomásra, és ezzel kímélik az ízületeket. Az első sportcipőgyártók a 80-as évek során kezdték el a találmányt saját termékeikben is alkalmazni.

• Nagy távolságú telefonbeszélgetések

Mielőtt a NASA embereket küldött volna a világűrbe, műholdakat épített, hogy az asztronauták kommunikálni tudjanak a földi személyzettel. Ezeket a szatelliteket azóta hírek, adatok és telefonbeszélgetések nagy távolságú átvitelére alkalmazzák, így ma már a földteke minden zuga elérhető egymás számára. A NASA rendszeresen ellenőrzi a műholdakat és pozíciójukat, hogy a kommunikáció zavartalanul működhessék.

• Szabályozható füstjelző

Az első amerikai űrállomáson, a Skylab-on alkalmazták először, hogy az asztronauták azonnal észlelhessék, ha valahol tűz ütött ki vagy benzin szökött el. A téves riasztások megelőzésére a NASA készítette el az első szabályozható füstjelzőt, különböző érzékenységi fokozatokkal.

• Biztonsági barázda

A NASA eredetileg azért fejlesztette ki, hogy a repülőgépek a nedves kifutópályán is biztonsággal szállhassanak fel és le. A betonba vájt rovátkák a felszínen elvezetik a vizet, s ezáltal mérsékelik az aquaplaning kialakulásának veszélyét. A megoldást ma már az élet minden területén alkalmazzák, egyebek mellett lépcsőknél, uszodákban és az utakon is.

• Vezeték nélküli szerszámok

A világűrben viszonylag nehéz konnektorhoz jutni, de az űrséták során mindennapossá vált a szerszámhasználat. Ezt a feladatot oldja meg például az akkumulátoros fúró. Elsőként Armstrong és Aldrin használta, hogy mintát vegyen a Hold talajából. Az űrhajózásban fontos, hogy a szerszám könnyű, kompakt és erős legyen. A NASA a Black & Deckerrel közösen fejlesztette ki az akkumulátorral működő, mégnesmotoros fúróját, amely egyszerre energiakímélő és erős teljesítményű. A technikát azóta egyéb szerszámoknál is alkalmazzák.

• Vízszűrő

A vízszűréses technológiát már az 1950-es óta ismerhetjük. A NASA-nak azonban olyan szűrőre volt szüksége, amely szélsőséges körülmények között is alkalmazható, és a vizet hosszú időn keresztül tisztán tartja. Ehhez pedig a NASA apró faszéndarabkákat használt fel. A szenet rendkívüli mértékben aktivizálják: a vízben lévő kórokozókat ezüstionokkal semlegesítik és elölik a baktériumokat.

• Tűzálló ruházat

A Celanese nevű amerikai cég a NASA megbízásábol tűzálló öltözéket készített az asztronaután számára. A tűzoltók tehát az rhajósoknak köszönhetik a PBI-ből (polibenzimidazolból) font, arany színű mesterséges szálat, amely kiválóan ellenáll savnak, lúgos anyagnak és szerves vegyületnek egyaránt.

• UV-szűrő

Hegesztőkészülékekbe nem túl tanácsos belenézni. A NASA-nak azonban sikerült az emberi szem számára káros fény kiszűrése is. A technológiát eredetileg az űrhajós sisakok arcvédőjénél alkalmazták, ám ugyanezt a fejlesztést használják föl a napszemüvegek gyártói is: olyan lencsék előállítására képesek, amelyek kiszűrik a káros fénytartományt, az ultraibolya (UV) sugarakat.

• Láthatóvá tett festmények

Néhány festőművész annakidején az új vásznak magas költségei miatt gyakorta fordult ahhoz a megoldáshoz, hogy képeit egymásra pingálta. Az ilyen alkotások azonosításához eredetileg röntgensugarakat használtak, az eredmény azonban sokszor nem volt kielégítő. Itt is segít a NASA technológiája, amelyet eredetileg az űrszondák képeinek előhívásánál alkalmazták: az alsó és a felső képet szétválasztották egymástól, hogy a rejtett részleteket is láthatóvá tegyék.