"Látjátok feleim..." – egyedülálló nyelvemlék-kiállítás a Várban

Legféltettebb ereklyéink közé tartoznak a korai nyelvemlékek; nem csoda, ha csak ritkán jelennek meg a nyilvánosság előtt. A mostani, önálló nyelvemlék-kiállítás pedig a maga nemében egyedülálló; ilyen átfogó, az időszak leleteinek csaknem teljességét fölvonultató tárlatra mindeddig nem is vállalkozott senki. A múlt nyelvi megnyilvánulásait rögzítő nyelvemlékek kínálatából az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása az első ötszáz év leleteit mutatja be a kezdetektől az 1530-as évekig.

Az első teremben a latin és a magyar nyelv írásbeli érintkezéseinek lehetünk tanúi. A kereszténység felvételével ugyanis a Kápát-medencében otthonra talált magyarság átvette az írásbeli kultúra nyelveként a latint is. Latinul írtak le mindent, amit írásba kellett foglalni. Az első dokumentumok tehát a szórványemlékekből adnak ízelítőt, élen a Tihanyi Alapítólevéllel (1055) – a képen. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és a Königsbergi Töredék latin szövegkörnyezetben megjelenő első szövegemlékeink.

A második teremben a magyar nyelvű kolostori irodalom kincseit, a különféle kódexeket láthatjuk. Közöttük a sokáig eltűntnek hitt Apor-kódexet, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őriztek, és a kiállítás alkalmából az OSZK-ban restauráltak. A kódexek nagy részét annak idején apácák számára fordították, a fordításokból sokat ők másoltak le. A kiállítás egyik szenzációja a Huszita Biblia három különböző korú másolata: a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex a kiállításon "találkozik" először a valóságban.

A kiállítás harmadik terme azt mutatja be, hogyan önállósodott a magyar nyelvű irodalom, hogyan lett mindinkább a mindennapokban is használatos a magyar nyelv. Ahogyan nőtt az anyanyelvű olvasmányok iránti igény, úgy nőtt a kiadványok száma. A világi asszonyok számára összeállított imakönyvek láthatóan díszesebbek, mint a kolostori példányok, de szemet gyönyörködtető az első nyomtatott Magyarország-térkép, az úgynevezett Lázár-térkép is. A kódexirodalom korszaka 1530 körül lezárul, a kódexek egy részét a Felvidékre menekítik, ahol még jó ideig használják őket.

Madas Edit professzor asszony, a kiállítás kurátora szerint az első szövegemlékek (például a Halotti Beszéd) stilisztikai érettsége azt az érzetet kelti, hogy szájhagyomány útján már terjedt egy virágzó anyanyelvű irodalom, ám a szövegek lejegyzése akkoriban csak alkalomszerű volt. Esetükben feltehetően nem szoros értelemben vett fordításokról van szó, hanem igényes adaptációkról. Korai szövegemlékeink fennmaradása teljesen véletlenszerű, minden évszázadra egy-egy jut belőlük, értékük ezért különlegesen nagy. Ezt jól érzékelteti, hogy a Königsbergi Töredék értékét a biztosításnál 1 millió euróra becsülték. A kiállítással kapcsolatban több új kutatási eredmény is született, ezek a 400 oldalas, díszes katalógusban olvashatók.

Nemzeti könyvtárunk egyébként egy tudományos igényű, átfogó honlapot hozott létre. A weboldal két, grafikailag elválasztott és össze is kapcsolt, folyamatosan gyarapodó vetülete révén szeretné szolgálni a szakmát és az oktatásügyet egyaránt. A következő hetekben feltöltendő honlap ünnepélyes bemutatóját 2010 januárjában tartják az Országos Széchényi Könyvtárban megrendező nyelvemlék-konferencián.

A kiállítás 2010. február 28-ig tekinthető meg, keddtől szombatig, 10–18 óráig.