Internet-elterjedtség: még EU-átlag alatt
Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – lendületes növekedés figyelhető meg az internetet használók számában, a jelenlegi 52 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig viszonylag alacsony, és nemcsak az USA vagy az észak-európai országok kiemelkedően magas elterjedtségi szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához, és néhány szomszédos ország adatához mérten is.
A penetráció növekedésével fokozatosan csökken ugyan az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka internetezik rendszeresen.Még kirívóbb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy a 15–24 évesek 84 százaléka rendszeresen internetezik, a 25–34 éveseknek már csak 67 százaléka, az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál jóval alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció.
Budapesten az internetezők aránya jócskán meghaladja az országos szintet: a fővárosban 70%, a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. A tavalyi második félévében 11 százalékponttal nőt a kistelepülések penetrációs szintje, az utóbbi fél évben viszont megtorpant a hirtelen emelkedés és csupán egy százalékponttal nőtt ez az érték.
A 15–69 éves rendszeres internetezők négyötöde szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka használja hazulról az internetet. Ennél valamivel többen – 46 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja a világhálót.
A múlt fél évben 50-ről 53 százalékra nőtt az otthoni számítógéppel, és 40-ről 43-ra az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az otthon internetezők arányában korábban tapasztalt erőteljes növekedés ugyanakkor megtorpant: fél év alatt mindössze 1 százalékponttal lett magasabb a világhálóra otthonukban (is) csatlakozók aránya.Az idei első félévében az otthoni internettel rendelkezők körében tovább csökkent az ADSL részaránya, a kábelneté viszonz nőtt: 32 százalékuknak van ADSL-, 49 százalékuknak kábeltévés elérése. Azok körében, akik rendelkeznek otthonukban internet kapcsolattal, 5 százalék elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódik otthonában a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb). Tárcsázós internet-kapcsolata már csak az otthonról internetezőknek 7 százalékának van.
A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az netet, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ennek alapján a közeli jövőben 2–3 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában.
Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők nyolcada tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 6 százaléka gondolkodik az otthoni internet bevezetésén, azok körében, akik használják ugyan az internetet, de nincs otthoni hozzáférésük, 39 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítését. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak.
A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14–69 évesek kétharmada használta már a világhálót álláskeresésre, és majdnem ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.
Blogot a netpolgárok 52 százaléka szokott olvasni, saját webes naplót viszont csak 9 százalékuk vezet rendszeresen vagy alkalmanként. Videómegosztó szájtokat az internetezők több mint kétharmada látogat legalább alkalmanként – 21 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Figyelmet keltő az interneten rádiót hallgatók (58%) és a tévézők (31%) aránya.
Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.
Az online vásárlást a legalább hetente internetező 14–69 évesek körében kipróbálók aránya 2009 első félévében 65 százalék. Kisebb-nagyobb rendszerességgel 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,4 milliót. Az online vásárlás, rendelés azonban természetesen nem jár mindig együtt online fizetéssel: a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetezők 18 százaléka szokta a weben vásárolt áruk ellenértékét kiegyenlíteni bankkártyaszáma megadásával, az interneten keresztül.
(A gyorsjelentés adatai a TNS-NRC InterBus, valamint az NRC-TNS Visitor Media Research kutatásának 2009 első féléves felméréséből származnak.)
