Veszélyben a kis patikák – megduplázódtak a gyógyszerköltségek

Mint a mai tájékoztatón elhangzott: a Magyar Gyógyszerészi Kamara arról értesült, hogy a kormányzat meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását. A hír azért is mellbevágó, mert számos kistelepülésen már így is bajban vannak az érintettek. Jó részük megélhetési okokból amúgy is szelektál a receptek között, vagy csökkenti az előírt dózist, de ha majd utaznia is kell a vény kiváltása végett, talán le is mond a gyógyulásról. Holott arról volt szó, hogy betegellátási érdekből speciális támogatásban részesülnek majd a kis forgalmú gyógyszertárak, és erre fordítják a gyógyszer-forgalmazóktól különadóként beszedett szolidaritási adó meghatározott hányadát.

A finanszírozási rendszert nyolc évvel ezelőtt vezették be: célja a gyógyszertárak gyógyszer-beszerzéseinek segítése, hiszen a gyógyszertárak a betegnek megelőlegezett támogatás összegéhez csak hetekkel később jutnak hozzá. Az egy patikust foglalkoztató, kis gyógyszertárak és ezek fiókgyógyszertárainak működésének támogatására fordított, vissza nem térítendő támogatást tavaly 619 gyógyszertár vette igénybe. A támogatásra jogosultak száma az idén 750-re emelkedett.

Miközben a Magyar Gyógyszerészi Kamara tisztában van a költségvetés nehéz helyzetével, nem tartja megengedhetőnek, hogy ezt a területet további megszorítások érjék. Nem néhány száz gyógyszerész egzisztenciája csupán a tét, hanem a kistelepülések lakosságának gyógyszerellátása, hiszen a patikaszerek beszerzése a lakóhelytől távolabb komoly többletköltséget okoz. Ugyanakkor a betegek terhei nem növelhetők tovább – mint ahogyan erre egy felmérés is utal.

A Szinapszis Kft.-vel együttműködésben készült tanulmány rávilágít: különösen az idős, alacsony jövedelműek körében jelentősen megnőtt a gyógyszerekre fordított havi kiadás (kb. 10 000 forint/hó). A felmérés tükrében célszerű lenne újragondolni a közgyógyellátás jelenlegi rendszerét is. A tényleges kiadáscsökkentés egyik hosszú távú feltétele lehetne, ha javulna a lakosság egészségtudatossága. Ezért a kormány kiemelt célkitűzései között kellene szerepelnie a felvilágosításnak, a szűrőprogramoknak és a prevenciónak. A betegterhek mérséklésében nagy szerepet játszik az időskorú, krónikus betegségben szenvedő, szociálisan rászorult betegekkel való fokozott törődés. – A Szinapszis Egészségügyi Piackutató Tanácsadó Kft. júniusban ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Csaknem minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik.

A legtöbb magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre, vény nélkül kapható készítményekre és gyógynövény termékekre költ. Receptköteles gyógyszerre a családok 82 százaléka fordít kisebb-nagyobb összeget, de az idősek, krónikus betegek, és jellemzően alacsony jövedelmű háztartásokban ez az arány jóval magasabb, 90 százalék.

Vény nélkül kapható gyógyszerekre átlagosan a háztartások hetven százaléka fordít. A fiatalabbak, magasabb jövedelműek körében jellemzően magasabb ez az arány, de az idősebb esetében is hatvan százalék felett van.

A krónikus betegek átlagosan 9300 forintot költenek receptköteles gyógyszerükre, és figyelembe véve a receptköteles és recept nélkül kapható gyógyszerekre együttesen költők arányát, tízből hét beteg minden hónapban, átlagosan 11 600 forintot költ kizárólag gyógyszerekre.