Közösség neveli a langur fiút
A ritka jávai langurokat 2007 óta tekintheti meg a Fővárosi Állat- és Növénykert közönsége. A délkelet-ázsiai fajokat felvonultató Xántus János Házban látható majmoknál tavaly már született két kölyök, a múlt héten pedig egy újabb aprósággal gyarapodott a langurcsapat.
A langurkölyök július 23-án látta meg a napvilágot, s azóta már az is kiderült, hogy hím állatról van szó. Megfigyeléséhez azonban némi szerencsére is szükség van, mert jobbára az anyaállat, vagy valamelyik másik felnőtt ölében tartózkodik. A languroknál ugyanis az a szokás, hogy a kölyök nevelésében a csapat más nőstényei, sőt az apaállat is részt vesznek. A legtöbb időt természetesen a Szmörre nevet viselő ötéves anyaállat szőrébe csimpaszkodva tölti. Máskor kézről kézre jár a másik két felnőtt állat, a Negro nevű nőstény és Orange, a hatéves hím között. Sőt, a kicsivel foglalkozásból időnként a két tavalyi kölyök, Agung és Gede is megpróbálja kivenni a részét, ez azonban rendszerint a felnőtt langurok rosszallását kelti.
Színek és nevek
A jávai langurok körében kétféle színváltozat létezik:vannak narancsvöröses-aranybarna és fekete színű egyedek is. Mivel a belfasti születésű hím az aranyszőrű színváltozat képviselője, őt már Észak-Írországban elnevezték Orange-nek (azaz „Narancs”-nak). A két nőstény eredetileg az Orange-hez igazított a Lime és a Juice neveket viselte, a gondozók azonban célszerűbbnek tartották „magyarosítani” a neveket: a fekete nőstény így Negro, a vöröses színű pedig Szmörre lett. Utóbbi természetesen a Nobel-díjas írónő, Selma Lagerlöf regénybeli rókája, Smirre után kapta a nevét.
A jávai langur (Trachypithecus auratus) a cerkófmajmok családjába, azon belül a karcsúmajmok közé tartozó faj. Elterjedési területe Délkelet-Ázsiára, közelebbről néhány, Indonéziához tartozó szigetre, elsősorban Jávára, Balira és Lombokra korlátozódik. Nappal aktív, kisebb csoportokban élő állat, étlapján szinte kizárólag növényi eredetű táplálékok, levelek, gyümölcsök, rügyek és hajtások szerepelnek. A nőstények hét hónapos vemhesség után hozzák világra utódjukat. Néha előfordul ikerellés is, de az esetek többségében egy-egy elléskor csak egyetlen utód jön a világra. A fiatalok 3–4 évesen válnak ivaréretté, és akár húsz évig is élhetnek.
A jávai langur veszélyeztetett fajnak számít. A vadonbeli egyedszáma pontosan nem ismert, az viszont igen, hogy állatkertekben összesen kétszázhúsz él ebből az állatfajból. Az állatkerti világállomány egyébként tavaly óta összesen húsz kölyökkel gyarapodott. Európában húsz állatkertben mutatják be, Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben élnek ilyen állatok.
