Éleződik az árverseny a diák-munkaerőpiacon

„Nem omlott össze a diákmunkapiac. Az első negyedévben 10-30% közötti visszaesést tapasztaltunk, ami iskolaszövetkezetenként változott” – reagált Simon Balázs a sajtóhírre, majd kifejtette: az iskolaszövetkezetekkel folytatott eszmecseréből kiderült, hogy a piac a tavalyihoz hasonló mértékben teremt munkalehetőséget a nyárra a diákok számára. A termelésben, elsősorban a könnyűiparban estek vissza az iskolaszövetkezetek megrendelései, amit mezőgazdaságban, marketing és értékesítési ágazatban végezhető munkákkal sikerült pótolni.

A diákok béreit egyelőre nem húzta le a piac átalakulása, viszont az iskolaszövetkezetek vállalási díjai esetenként ötödével, negyedével csökkentek. „A jelenség nem általános, nem terjed ki az egész országra – mondta el Simon Balázs –, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet esetében ott kényszerültünk ilyen mértékű árcsökkentésre, ahol a kisebb, tartalékkal nem rendelkező iskolaszövetkezetek letörik az árakat.” Azon kisebb iskolaszövetkezetekről van szó, melyek szűk megrendelői körben, esetleg egy-egy cégre alapozták a tevékenységüket, és kilátástalan helyzetbe kerültek, amikor partnerük a válság következtében tönkrement vagy csökkentette megrendelésállományát. „A bajba jutottak a piacon maradás egyetlen módjaként a nagymértékű árcsökkentést választották, hogy biztosan munkát tudjanak szerezni. Ez nem vezetett a piac összeomlásához, de kezdi tönkretenni a már kialakult árat, ami gyorsabban csökkent, mint majd alkalomadtán helyre lehet állítani” – fejtette ki Simon.
 
A versenyképes iskolaszövetkezetek egyes megrendelőknél árat emeltek, másoknál megtartották a tavalyi szintet, és van, ahol jóval alacsonyabb áron kénytelenek dolgozni. Simon szerint összességében a számok nem festenek borús jövőt, de beszélni kell arról, hogy szélesedő, 20–25%-os árletörési lavinát indíthat el, és ha a nagy iskolaszövetkezetek is pánikba esnek, az tönkreteheti az „üzletet”.
 
Leginkább abban az esetben okozhatnak gondot a tartalékokkal nem rendelkező iskolaszövetkezetek, ha arra kényszerülnek, hogy minimálbér alatti órabéreket fizessenek ki. Szórványos jelenségről van szó, de előfordul, hogy nem biztosítják dolgozóiknak a törvény szerint a minimálbér után járó 411 forintos órabért, melynél csak kivételes esetben, teljesítménybéres munka alkalmával lehet kevesebbet fizetni. Értesülések szerint a közeli múltban 360 forintos órabéréren kiajánlott diákmunkára is volt példa. Simon Balázs egy ilyen törvénysértő esetről értesült, ami tetemes munkaügyi bírsággal jár, a diákmunka rossz hírét kelti, és véleménye szerint ezzel a piac nem veheti és nem is veszi fel a versenyt.
 
A piac szereplőinek döntő többsége törvényes úton járva keresi a hatékony és olcsó működés lehetőségeit: szervezőket küldtek el, kisebb irodába költöztek, leállították az eszköz-korszerűsítéseket, beruházásokat, illetve elkezdték felélni a tartalékaikat – összegezte Simon Balázs. Az iskolaszövetkezeteknek versenyképesség megőrzése mellett a diákbérek értékét is szinten kell tartaniuk, ami főként vidéken nehéz feladat, ahol eddig is a minimálbér közeli órabérért dolgoztak, és ennél kevesebbet nem lehet, nem szabad fizetni.