Megalakult az ELTE Akadémikusok Tanácsa
Dr. Medzihradszky Kálmán, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszék professor emeritusa és dr. Szabó Miklós, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke, az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszék egyetemi tanára elfogadta dr. Hudecz Ferenc rektor felkérését a tanács társelnökként történő vezetésére. A tanács üléseire meghívást kap az egyetem valamennyi akadémikusa.
Az alakuló ülésen szó esett a többi között az egyetemek és az Akadémia jelenlegi együttműködéséről és a távlati lehetőségekről is. Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta: a felsőoktatásban végbement radikális átalakulás új megoldásokat követel az Akadémiától is. Az egyetemi oktatás színvonalának fenntartásában fontos szerep hárul azokra az oktatókra, akik akadémikusok, vagy az MTA doktora címbirtokosai. Emellett azonban ma sok szó esik a kutatóegyetemek kialakításáról, létrehozásáról. Ez nem csupán elnevezés, besorolás kérdése, hanem csakis a felmutatott eredmények alapján történhet.
"Kétségtelen tény, hogy ma Magyarországon a felsőoktatási intézmények és egyetemek száma irracionálisan magas. A versenyképes, európai és nemzetközi mércével is elfogadott egyetemek száma hazánkban ma mindössze 10 körül van" – állapította meg az MTA elnöke.
Az élvonalba tartozó kutatóintézmények és -egyetemek ügye összekapcsolódik, hiszen a kísérleti kutatások végzése elválaszthatatlan a kutatóintézetektől, mind anyagi, mind infrastrukturális szempontból. Az Akadémia feladatának tekinti az együttműködést az egyetemekkel, a kutatóegyetemek létrejöttének előmozdítását, valamint az egyetemeken működő kutatóintézetek és kutatócsoportok támogatását.
Pálinkás az Akadémia és az egyetemek partnerségében látja a kutatási centrumok kialakításának lehetőségét, hiszen az akadémiai kutatócsoportok jól, hatékonyan és eredményesen működnek. Mivel az egyetemeken gyakorlatilag nincs elkülönített pénzügyi és időbeli keret a kutatásra, csak pályázatokkal és vállalati megbízások felkutatásával tudják fedezni a költségeket. Az Akadémia és az egyetemek partnersége szavatolná, hogy az egyetemek kutatásra elkülönített forrásokhoz jussanak. Az együttműködés másik előnye lenne, hogy az egyetemi közegbe így aktív módon bekapcsolódó tudósok és kutatók, az oktatókkal együttműködésben szellemi hátteret adnak a fél millió felsőoktatási hallgató színvonalas oktatásának is.
