Építésügy: 1800 milliárd sorsa – visszaszorítják a lánctartozásokat

Az államtitkár hangsúlyozta: az építőipar szereplőnek meghirdetett 1800 milliárd forint értékű, két év alatt megvalósuló beruházásélénkítő csomag részeként eddig már 300 pályázat esetében megszületett a támogatási szerződés, összesen 1200 milliárd forint értékben. Százhatvan pályázat esetében pedig már a tényleges kivitelezési munkák folynak; ez 800 milliárd forintos azonnali megrendelést biztosít az ágazat számára.

Az építőipari vállalkozások számára ebben naprakész tájékoztatást nyújt az Építőipari Piactér; az internetes keresőfelület számos szakmai portálon is elérhető. A munkák zavartalan megkezdéséhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyósítja az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére a megemelt előleget. A tisztességes piaci magatartás fenntartása végett a kormány kihirdette a 2009. évre vonatkozó rezsióradíjat. Azért, hogy megakadályozzák a kifizetések elmaradását az állami és önkormányzati területen, az uniós pályázatok esetében április 1-jétől bevezették a késedelmi kamat fizetésének intézménye, ami július 1-jével már az államigazgatás teljes rendszerében érvényes lesz. 

A gyorsabb, egyszerűbb építésügy megteremtésére a kormány folytatta az építésügy jogszabályainak átfogó átalakítását. A Gyorsítás I. csomag öt átfogó területen kezdeményezett egyszerűsítést, jellemzően a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan. Így a terület- és telekszerzésnél, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, valamint az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében. A csomag eredményeként mintegy 30%-kal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre. Mintegy ötödével nőtt azoknak az aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges, és egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma is.

Burány kiemelte: a Gyorsítás II. csomag célja minden építési beruházás mielőbbi megvalósításának segítése. A gyorsítási csomag egyszerre illeszkedik a kormány válságkezelő stratégiájába, és szolgálja a befektetők, építtetők érdekeit azzal, hogy növeli a jogbiztonságot, a mostaninál kiszámíthatóbb építésügyi hatósági eljárásokat teremt. A program három területre koncentrál: az építésügyi engedélyezési eljárásokra, az építési kivitelezésre és a településrendezési eljárásokra. Fontos további pillére a programnak a jogharmonizáció az Európai Unió belső piaci szolgáltatásait szabályozó irányelvvel, valamint az államigazgatás működését szabályozó közigazgatási hatósági eljárási törvénnyel.

A Gyorsítás II. csomagban az építésügyi engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére és gyorsítására kerül sor. Az államtitkár elmondta: egyfelől a kormány ki kívánja terjeszteni a szabályozási előírások egyszerűsítését a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is. Másrészről választható eljárási formaként az összevont eljárás mellett bevezeti az integrált eljárást a több hatósági engedélyezést követelő eljárásoknál. Ennek az a lényege, hogy az ügyfél egy közreműködő hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együttdolgoznak. A folyamat ügyintézési határideje a leghosszabb ideig tartó hatóság engedélyezési szakaszával megegyező. Ha szükséges, a jogorvoslati határidő integrálásával további hónapokkal rövidül az engedélyezés. Emellett továbbcsökken az engedélyköteles tevékenységek száma is.

Burány Sándor kiemelte, hogy a kivitelezési eljárásokban elsősorban a lánctartozás visszaszorítására koncentrál a kormány. Ennek legfőbb eszköze a biztos kéz intézményének létrehozása. További elemek az építőipari regisztráció bevezetése, valamint a szakmagyakorlói jogosultságok szabályozása. Az államtitkár hozzátette, hogy a biztoskéz-tervezetet a tárca a szakmai szervezetekkel konzultálva készítette el, az új intézmény létrehozásában ötpárti egyetértés van. A magyar modell újdonsága, hogy az építtetői fedezetkezelő tevékenysége a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését nemcsak a vállalkozó kivitelező, hanem az alvállalkozó irányában is garantálná.

Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítését, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosítéknak a célhoz kötött felhasználását biztosítja. A fedezetkezelő az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján – ha a kivitelező által benyújtott számla, teljesítéstartalma, teljesítési határideje megegyezik az építési szerződésben rögzítettel – rendelkezik az ellenértékének az elkülönített számlán tartott összegből történő kifizetésére.

Az építőipari vállalkozások regisztrációval a kormány biztosítani kívánja, hogy üzletszerű építőipari kivitelezési tevékenységet csak jogszerűen működő vállalkozások végezhessenek. Ezzel a minőségi munkavégzést és a szakmunka felértékelődését is ösztönözzük, támogatva a komoly szaktudással rendelkező vállalkozó kivitelezőket. Ugyanakkor meg kívánjuk szüntetni azt a helyzetet, hogy szakismeret és előképzettség nélkül bárki bármilyen kivitelezési munkára vállalkozhasson – mondta Burány Sándor.  

A Gyorsítás II. csomag keretében a kormány 4 törvény és mintegy 20 kormány- és miniszteri rendelet módosítását készítette elő. Ha az Országgyűlés is elfogadja javaslatokat, akkor a módosítások jórésze az idén ősszel, október 1-jén hatályba lép. A módosítások kisebbik része a jövő év elejétől lenne kötelező, így összességében várható, hogy 2010 elejétől már érezhető hatása lesz a rendelkezéseknek.