Magyar Európa-bélyeg: Galilei-kisív

Galileo Galilei (Pisa, 1564. II. 15.–Arcetri, 1642. I. 8.) olasz természettudós, aki több tudományágban is otthonosan mozgott. A csillagászat területén számos felfedezés kötődik nevéhez: 1610-ben a Jupiter négy nagy holdját, 1612-ben pedig a Neptunuszt fedezte fel. Az elsők között használt távcsövet az ég tanulmányozására; figyelt meg napfoltokat; fedezett fel hegyeket és krátereket a Holdon. Ő állapította meg, hogy a Tejút csillagok sokaságából áll.

Galilei figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult. A kopernikuszi tanok hirdetéséért 1633-ban perbe fogták. A főbíró szerepét maga VIII. Orbán pápa töltötte be. A tét Galilei élete volt, mivel akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt. Befolyásos támogatóinak köszönhetően az ítélet életfogytiglani háziőrizet lett. A perben Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben végig a mára elhíresült szavakat mormolta maga elé: „Eppur si muove!”, vagyis „Mégis mozog!” Bár megvakult, öregsége nyugalomban telt, természetes halállal hunyt el. II. János Pál pápa 1992. október 31-én megsemmisítette az inkvizíció ítéletét. (Forrás: Wikipédia.)

A Magyar Posta kisívét és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított Galileo űrszonda látható. A másik címleten a Jupiter és annak négy holdja található. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert. A keretrajzon Galilei távcsöve, valamint rádiótávcsövek láthatók. Az alnyomatot képező háttér maga a világűr. Az alkalmi boríték rajzolatán a világűrből látható Föld bolygó képe szerepel. Az alkalmi bélyegző grafikája csillagászati motívumok stilizált rajza.

A Pénzjegynyomdában ofszet eljárással készült kisív május 8-án jelenik meg 300 ezer példányban, össznévértéke: 660 forint. Tervezője Nagy Péter.