Lady bocs nélkül marad – jegesmedve-vizsgálat altatásban

Újabb érdekes állatorvosi beavatkozásra került sor a Fővárosi  Állat- és Növénykertben, a városligeti intézmény és a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (Leibniz-Institut für Zoo- und Wildtierforschung, IZW) szaporodásbiológiai csoportja közötti együttműködés részeként. Ezúttal a jegesmedvéken végeztek vizsgálatokat szaporodásbiológiai állapotuk feltárására.

Budapesti jeges szaporulat

Hagyományai vannak a jegesmedvék szaporításában a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Egykoron állatkerti körülmények közt csak ritkán szaporodó állatokat az 1930-as években elsők között sikerült Budapesten szaporodásra bírni. A későbbiekben is több jegesbocs látott napvilágot az 1912-ben épült kifutóban. A Berlini Állatkert híres Knut nevű bocsának ősei, déd-, illetve ükszülei a magyar főváros állatkertjének lakói voltak.

A két jegesmedve, Lady és Vitus 1994 óta él együtt Budapesten. A nőstény itt is született, a hím pedig a Kölni Állatkertből érkezett a magyar fővárosba. Bár az utóbbi csaknem 15 évet mindvégig együtt töltötték, utódjuk nem született, mi több, az utolsó budapesti jegesmedvebocs éppen Lady volt, még 1990-ben. Az állatorvosi vizsgálatra azért volt szükség, hogy megállapítsák, mi az oka a „bocstalanságnak”.

A beavatkozásra január 27-én került sor. Az állatok altatásáról az állatkert állategészségügyi szakszolgálatának munkatársai, dr. Sós Endre, dr. Molnár Viktor és Verőczey Tamás gondoskodtak. A szaporodásbiológiai vizsgálatokat a berlini intézet munkatársai, dr. Frank Göritz, dr. Robert Hermes és dr. Thomas Hildebrant végezték.

Elsőként a hím állat altatására került sor: az elkábított állaton egyrészt ultrahangos vizsgálatokat végeztek, másrészt ondóvétel is történt. A vizsgálatok során megállapították, hogy a hím szaporítóanyag minősége kiváló, akár mesterséges termékenyítésre is alkalmas, éppen ezért a levett mennyiséget mindjárt le is fagyasztották, hogy a későbbiekben is felhasználható legyen. A vizsgálatkor kiderült az is, hogy Vitus ivarszervén olyan elváltozás alakult ki, amely a párzást akadályozhatta (egészen pontosan a hímvessző szabad végét magába foglaló ún. tasak nyílásának szűkületéről van szó), ám ezt a gátló tényezőt viszonylag könnyen meg lehetett szüntetni.

Elfogy alóluk a jég

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által felállított, a veszélyeztetettség mértékét mutató kategóriák alapján a jegesmedve „sebezhető” fajnak számít. A természetvédők növekvő aggodalommal figyelik a vadon élő jegesmedvék sorsának alakulását. Az északi sarki jégsapka kiterjedése ugyanis – főleg ez egymást követő nyarakat összehasonlítva – számottevően zsugorodott, ennek megfelelően a jegesmedvék élettere is. A vadon élő jegesmedvék számát 20-25 ezer egyedre becsülik. A világ állatkertjeiben alig kétszáz jegesmedve él.

Másodikként került sor Lady vizsgálatára, amelynek elsősorban az volt az oka, hogy az eredeti elképzelések szerint – ha a nőstény erre alkalmas – a hímtől levett szaporító anyaggal mesterséges termékenyítést is végeznek volna. Erre azonban nem került sor, mert a vizsgálat a nőstény méhében olyan elváltozásokat mutatott ki, amelyek nem veszélyeztetik ugyan az állat egészségét, ám kizárják, hogy Ladynek utódja szülessék.

A vizsgálatok végeztével a két állat rendben felébredt az altatásból, s azóta már újra kifutójukban láthatja őket a közönség.

Ami a vizsgálatok során tapasztaltakat illeti, az állatkerti állatorvosok nagyjából hasonló eredményre számítottak. Annál is inkább, mivel viszonylag koros állatokról van szó, hiszen Vitus 18, Lady pedig 19 éves. Igaz ugyan, hogy a jegesmedvék akár 20-30 évig is élhetnek, de legnagyobb részük nem éri meg a 15-18 éves kort sem. Ahhoz, hogy – sokévnyi szünet után – ismét jegesbocs szülessék Budapesten, mindenképpen szükség lesz egy új nőstényre.