MTA: új törvény, kiemelt programok, ismeretterjesztés
Szakmai körökben közismert: erősen elavult az MTA működését szabályozó 1994. évi XL. törvény. Ideje lenne megújításának. A nyáron került sor az új javaslat elkészítésére, megvitatására. Az Akadémia testületei 95 százalékos szavazati aránnyal elfogadták végül a tervezetet. Molnár Károly, a tudománypolitikáért, kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hamarosan előterjeszti a kormánynak. Várhatóan még az idén sor kerül az egyeztetésekre, majd a parlamenti vitára.
Fókuszban hét fontos téma
Az MTA tudományos osztályai kiemelt figyelemmel kezelnek hét kulcskérdést. Áttekintik az energiapolitika, a vízgazdálkodás, az élelmiszer-biztonság, az oktatásügy, a nyugdíj-finanszírozás, a klímapolitika s a társadalmi közérzet kihívásait, továbbá kutatásaik eredményeit, s kiegészítik őket más szakterületek hazai és külföldi megállapításaival. Eltökélt szándékuk, hogy alapos, elfogulatlan, előítéletektől mentes ajánlásokkal segítsék az államigazgatást.
Világszerte apadnak az energia hagyományos forrásai, ezért drámaian drágulnak az energiahordozók. Magyarországon is szükségessé válik ezért egy hosszabb távú energiastratégia kialakítása, beleértve az energia veszteségeinek csökkentését, a környezetkímélő, takarékos technológiák alkalmazását, a takarékosság ösztönzését, a megújuló források kihasználását, s az egyes energiafajták előnyeiről-hátrányairól szóló évtizedes viták tisztását. Felül kell vizsgálni a jóléttel és a gazdaságossággal kapcsolatos fogalmakat, s mielőbb dönteni a fejlesztésekről, beruházásokról, amíg még elfogadható áron elérhetőek a szükséges kapacitások.
Fontos a különféle környezetvédelmi határértékek megtartása, de önmagában nem elégséges. Elkerülhetetlen a szélesebb körű együttműködés a környezeti jövőkép kialakításában, a környezet- és klímabiztonság megteremtésében. Fel kell tárni az ökoszisztéma és a társadalmi-gazdasági rendszerek folyamatainak kölcsönhatásait, s a válságokat előidéző szociokulturális folyamatokat. Olyan társadalmi cselekvési programra van szükség, amely együtt kezeli a tudománypolitika, a gazdaság, az oktatás, a közlekedés és az agrárium legfontosabb teendőit.
Legalább ekkora figyelmet érdemelnek a globális klímaváltozás hatásai. Nő az igény a víz iránt, miközben csökken az ivóvízbázisok kapacitása. Óhatatlanul korlátozni kell ezért a túlfogyasztást, védeni az ivóvízbázisokat, megelőzni a vízszennyezést. Mindezt nem csupán a határainkon belül. Együtt kell működnünk szomszédainkkal a határvizek kölcsönös előnyökkel járó hasznosításában.
Nemcsak az a kérdés, hogy mit iszunk néhány évtized múltán, hanem az is, hogy mit eszünk. Világszerte kibontakozik agrárválság. Drágul az áruszállítás. Az élelmiszer-ellátás és az élelmiszer-biztonság végett ezért érdemes javítani a magyar agrártermelés feltételeit és megállítani falvak elnéptelenedését. Fokozottan kell ellenőrizni a külföldről érkező élelmiszereket is.
Legsúlyosabb társadalmi problémáink közé tartozik a gyermekvállalás igényének csökkenése, s az átlagosnál iskolázottabb, képzettebb családok új generációinak különösen gyors fogyatkozása. Várható, hogy hamarosan veszélybe kerülhet nyugdíj-rendszerünk fenntartása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az átlagosnál kevesebb gyermek viszi magával otthonról a munka, a tanulás igényét. A közoktatás pedig inkább oktat, mint nevel. A családi háttér egyenlőtlenségei fennmaradnak. Mélyül a szakadék a társadalom képzett és képzetlen rétegei között, s mind nagyobb lesz a hiány jó szakemberekben. Ez pedig rossz hatással van az ország versenyképességére, a foglalkoztatásra, a költségvetés bevételeire, a nyugdíjra, oktatásra, képzésre, kutatásra, fejlesztésre. Negatív spirálba kerülünk, ha nem törünk ki ebből a folyamatból.
A következő témakör az oktatás. A tudományos műhelyek innovációs kapacitását töretlennek minősíti az MTA elnöksége. A tudás átadásáért és megújításáért felelős alrendszerének – a köz- és felsőoktatásnak – romló állapotát azonban nyugtalanítónak tartja. Kiemelt figyelmet fordít ezért a képzés tartalmi szabályozására, a pedagógusok helyzetére, s az egyetemi képzés minőségének javítására.
A társadalom közérzetével, az állam és a közélet intézményes kereteinek stabilitásával is foglalkozik az Akadémia. Hiányolja az együttműködési hajlandóságot, a szolidáris viselkedést, a törvények tiszteletét, a közjó iránti elkötelezettséget. Hibásnak tekinti egyoldalú gazdaságossági szemléletet, a formális szabályrendszert, a korrupciót is lehetővé tevő módszereket. Több megbecsülést igényelne a szakértelemnek és üzleti etikának. Szükségesnek tartja a hazai és globális folyamatok helyes értelmezését, az állam, a közösségek és az egyén viszonyrendszerének alaposabb vizsgálatát, s a médiumok “nyelvének” művelése, megújítását is.
A tudomány ünnepei
A múlt évek hagyományait követve, október 31-én Nagycenken megrendezik a Széchenyi-emléknapot, majd megkezdődik a magyar tudomány ünnepének országos rendezvénysorozata. Tudományos, ismeretterjesztő és tudomány-népszerűsítő programok várják az érdeklődőket novemberben.
A Föld bolygó nemzetközi évének nyilvánította 2008-at az ENSZ. A magyar tudomány ünnepének mottója ezért „A tudomány az élhető Földért”. A négy elem – föld, víz, levegő tűz – szerepéről szólnak az első napok előadásai. Az ötödik nap témája pedig az ember. Az interneten is figyelemmel kísérhetjük az első hét vezető előadásait.
A www.tudomanyunnep.hu weblapról, a Pesti Est október 16-án megjelenő különszámából részletes információt kaphatunk az egyetemeken, főiskolákon, kutatóintézetekben, múzeumokban, a tudományos társaságok és egyesületek ülésein elhangzó előadásokról, a tudományos fotópályázatról, a gyermekrajz-pályázatról, a „Diákok az Akadémián” című előadássorozatról.
