Új világ – új kultúra: Netreforgó, az MHM környezetkímélő kezdeményezése

Csúnyán összecsúszott mára a rohamosan változó 21. századi technika, a divatos kacatokat minden áron eladni próbáló marketing és a 19. századi magatartásformák világa. Előbb-utóbb a legprofibb reklámokat és a leggyönyörűbb kirakatokat is eltakarja előlünk a hulladékok égig érő halma. Világszerte százmilliók vágynak elérhető áru lakásra, bútorra, ruhára és különféle eszközökre, de az ipar nem érdekelt az olcsó, tartós termékek gyártásában.

A még használható, de megunt holmitól sem könnyű megszabadulni. Lépten-nyomon találkozhatunk szociális célú gyűjtések hirdetéseivel, az átvevők azonban rendszerint elutasítják az ingyen felajánlott, jó állapotú, tiszta ruhanemű többségét. Mintha a "second hand" piac kereskedőinek szánnák, amit végül nagy kegyesen átvesznek.

Csupán az elektronikai termékekből ötmillió tonna e-hulladék keletkezik  évenként világszerte. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének adatai szerint mi, magyarok is évi 160 ezer tonnával növeljük az európai e-szemétdombot. S az bizony nagy baj, ha a település szélén lévő erdőbe, az árokba, a mezőre, a patak partjára vagy a háztartási hulladékok közé, a kukákba kerülnek a kidobott eszközök, alkatrészek.
 
Az öreg monitorokból nem kevés, mérgező ólom juthat a talajba és vizeinkbe. A forrasztóanyagokból ón és ólom oldódik ki. Az elemek és akkumulátorok higannyal és kadmiummmal szennyezik vizeinket. Más alkatrészek arzén- és halogénezett vegyületeivel sem járunk jobban. Az eszközök műanyag házaiból elégetéskor  mérgező gázok jutnak a levegőbe.

Rendeltetésszerű használat közben veszélytelenek a különféle elektronikai alkatrészek, berendezések. A vízbe és a levegőbe jutó vegyi anyagaik viszont megmérgezhetnek, megbetegíthetnek bennünket. Az ólom, például, tönkre teheti a vesénket. A bárium – a többi közt – izomgyengeséget, bénulást okozhat. A berillium ora rákkeltő hatású. A higanytól és gőzeitől elveszíthetjük fogainkat. A kadmium pora, gőze elváltozásokat idézhet elő csontjainkban. Az elégetett pvc-ből származó dioxin torzszüléseket okozhat. Kis mennyiségben természetesen ritkán végzetes hatásúak a veszélyes hulladékok. Minél több jut azonban a vízbe, vagy a levegőbe, annál nagyobb a kockázata annak, hogy nem ússzuk meg egy titokzatos, de átmeneti szédüléssel, gyomorrontással, köhögéssel, idegességgel, vagy fáradékonysággal.

Jogszabályok írják elő a használt elektronikai – köztük a számítástechnikai – eszközök összegyűjtését, felújítását, alkatrészeik bontását, feldolgozását, újra hasznosítását. Mégis előfordul, hogy egy-egy jutányos áron hirdetett termék eladója nem hajlandó befogadni kiöregedett monitorunkat, nyomtatónkat, vagy CD-meghajtónkat. Már az is pozitívum, ha másutt letehetjük a bejárat közelében lévő hulladéktárolóba. Dicséretes kivételek közé tartoznak azok a számítástechnikai cégek, amelyek maguk szorgalmazzák az e-hulladék gyűjtését, s még jelképes ajándékot is adnak érte.

Ilyen az MHM Hungary Computer Kft. a budapesti-terézvárosi Aradi utcában. Nemcsak a biztonságos számítástechnikai rendszerek tervezésével és kiépítésével, s a számítástechnikai rendszerek adattárolással kapcsolatos problémák megoldásával foglalkozik a cég, hanem – dicséret érte, ezerszer is! – az informatikai és környezetvédelmi kultúra terjesztésével is. Az oktatást legfogékonyabb korban lévőkkel kezdi.

Netreforgó címen az MHM meghirdette: számítógép- és netidőt kap az a VI., VII. kerületi iskolás, aki begyűjti környezetéből a lommá vált számítógépeket, monitorokat, nyomtatókat, alkatrészeket, s átadja a cégnek. A szünidőben ráadásul környezetvédelmi „alapozást” kaphat, akit érdekel, hogy milyen világban válik felnőtté, s milyen esélyeket ad majd az ő gyermekeinek.

Gondolatébresztő beszélgetést kezdeményezett legutóbb Velkei Éva egészségnevelő pedagógus. Egészséges ásványvízzel kínálta a gyerekeket. Elmondta miért fontos mindannyiunknak a tiszta ivóvíz, de mindjárt hozzátette: aki üvegből ihat, adja vissza a papírpoharat a házigazdáknak. Jó lesz az olyanoknak, akik nem nélkülözhetik. Ily módon kevesebb hulladék keletkezik. És ami azzá válik, ajánlatos a lehető legkisebb méretűre tömöríteni, szelektíven gyűjteni, s lehetővé tenni újra hasznosítását.
 
Figyelemre méltó példát hallhattak a gyerekek: egy tonna papírhulladék újra hasznosításával 17 öreg fa menekül meg a kivágástól. S egyetlen ötvenéves fa 400 kiló szennyeződést szűr ki a levegőből, 69 kiló széndioxidot dolgoz fel és 50 kiló oxigént termel egy év alatt.

Számos egyéb témáról is szó esett. A tudatos vásárlásról, a háztartási hulladékok komposztálásáról, a víztakarékos tisztálkodásról, a növények és állatok védelméről, s egyebekről. Végül totózhattak a gyerekek. Meglehetősen nagy arányban sikerült kitalálniuk, hogy miről lehet megismerni az újra hasznosított papírt. Meg azt, hogy miért tartoznak a veszélyes hulladékok közé a a különféle készülékeket üzemeltető elemek. Mettől meddig etessük a kert madarait, mit helyezhetünk a komposztba, milyen foszfát-tartalmú mosószert válasszunk, mit tegyünk a lehullott falevelekkel, hányszor hasznosítható egy alumínium italos doboz, milyen messze viszi a szél a parlagfű pollenjét, mennyi rókát pusztítanak el egy közepes bundáért, mit kezdhetünk a használt gyógyszerekkel, s mennyi víz ömlik ki percenként egy nyitva hagyott csapból…