Versenyben a rákkal – lehetünk nyertesek
Versenyben a rákkal – lehetünk nyertesek... Aki eddig nem hallott volna róla, nem ismerné, annak mielőbb érdemes megbarátkoznia a nevével: Culevit. Félreértés ne essék, ez itt nem a reklám helye, pedig ha létezik olyan készítmény, amely megérdemli a legszélesebb körű, ingyenes népszerűsítést, az éppen ez.
Rengeteg embernek segített már felépülni a kórból, ha pedig az illető már olyan állapotban volt (előrehaladott betegséggel, több szervet érintő áttétekkel), hogy az orvosok lemondtak róla, és meg voltak számlálva a napjai, akkor az életminőség javításával járult hozzá a méltó távozáshoz ebből a világból.
Alkotórészei mind megtalálhatók a szervezetben
Aki rákbeteg vagy rákos rokona van, az pontosan tudja, hogy akár műtétet, akárkemoterápiát, sugárkezelést írnak elő az orvosok, mindegyik rendkívül megviseli a rákkal amúgy is élet-halál harcban álló beteget. Nos, a Culevit ilyenkor is kifejti jótékony hatását, hozzájárul a kórházi megpróbáltatások könnyebb elviseléséhez.
Elmondjuk még egyszer, mert fontos tény: nem csodaszerről van szó, hanem olyan anyagok keverékéről, amelyek kivétel nélkül mind megtalálhatók a keringési rendszerünkben. Aki tehát Culevitet szed – vagy súlyos betegként, remélhetőleg nemsokára, a sokkal hatékonyabb infúzióban kapja majd meg a készítményt –, az nem szintetikus, testidegen vegyületeket juttat be a szervezetébe, hanem csupa olyasmit, ami amúgy is benne van, csak nem elég magas koncentrációban.
Miért nincs több rákos az AIDS-esek között?
Mint minden zseniális találmány, ez is pofonegyszerű felismerésen alapul. A Culevit megalkotója, dr. Kulcsár Gyula biokémikus, arra figyelt fel, hogy az AIDS-betegek között, akiknek igencsak legyengült az immunrendszerük, nincs több rákos, mint az egészséges népességben. Hogy lehet ez? Ezek szerint, következtetett, a rák elleni küzdelemért nem az immunrendszerünk felelős. A pécsi kutató feltételezte, hogy kell lennie a szervezetben egy második védelmi vonalnak, amely folyamatosan pusztítja a folyamatosan keletkező rákos sejteket.
Addig maradunk ráktól mentesek, amíg ez a rendszer – amit Kulcsár Gyula passzív tumorellenes védelmi rendszernek (PADS) nevezett el – több rákos sejtet képes elpusztítani, mint amennyi keletkezik bennünk. Rákban pedig akkor betegszünk meg, ha ez a rendszer – például a nem megfelelő táplálkozás vagy betegség miatt – kevésbé jól működik, nem pusztít el elegendő számú rákos sejtet, vagy pedig több rákos sejt keletkezik bennünk, mint korábban – például külső hatás, környezetszennyezés, sugárzásterhelés stb. következtében.
Mellékhatás nélkül gyógyít
Ezek szerint csakis mennyiségi kérdés, pontosabban a bennünk keringő és bennünket védő anyagok mennyiségének kérdése az, hogy megbetegszünk-e rákban vagy sem. Ha így van, akkor ezeknek a védőanyagoknak kellő mennyiségben a szervezetbe való bejuttatása lehetőséget ad arra, hogy versenyre keljünk a rákkal, visszaállítsuk a PADS normális működését. És mindez úgy történik, hogy eközben az egészséges sejtek tökéletesen épek maradnak, magyarán: nincs semmilyen mellékhatás!
Pontosan ezt teszi a Culevit. És hogy a dolog mennyire működik, hogy nem csak álom, azt laboratóriumi, majd állatkísérletek már fényesen bebizonyították azzal, hogy a Culevitet alkotó aktív keverék, megfelelő mennyiségben adagolva, mindenféle rákos sejtvonalat képes volt elpusztítani. Nemkülönben bizonyíthatják a Culevit hatásosságát azok az emberek, akik felépültek gyógyíthatatlannak elkönyvelt betegségükből.
Persze ahhoz, hogy az évek óta gyógyszertárban kapható, jelenleg táplálékkiegészítőnek minősülő Culevitből gyógyszer és kórházi terápia legyen, végig kell járni a gyógyszerbevizsgálás és -engedélyeztetés szigorú, hosszadalmas és rögös útját. Az ember ugyanakkor nem győzi elhessegetni magától a tolakodó kérdéseket. Mi lett volna a Culevitből, ha a földkerekség egy gazdagabb országában fedezi fel valaki? Hol tartana most a Culevit, ha nem egy baráti társaságból összeállt, tőkeszegény, kis magyar cég egyengetné az útját, hanem valamelyik gyógyszer multi karolta volna fel? Hol tartana akkor, ha az onkológus szakma eleve nyitottabban fogadja? Ha képviselői előbb eljutnak odáig, ahol ma tartanak: bár – néhány kivételtől eltekintve – még nem ajánlják, de már legalább nem is tanácsolják el a szedésétől a betegeket.
Lesz még Kulcsárból Nobel-díjas
Nem lehetetlen, hogy Kulcsár Gyula már rég az emberiség megmentőjének titulált, világszerte ünnepelt Nobel-díjasként tengetné dolgos hétköznapjait, ha pár száz vagy ezer kilométerrel nyugatabbra születik... De ne vessük el végképp ennek a kitüntetésnek a lehetőséget sem. E sorok írója bízik abban, hogy Kulcsár egyszer majd valóban Nobel-díjat kap, és megérjük majd azt a napot is, amikor a rák csak egy lesz a biztosan gyógyítható súlyos betegségek közül.
De addig még sokat kell tenni, hogy a gyógyításra felesküdött szakemberek közül minél többen megismerjék és elfogadják a világ számos országában már védjegyeztetett Culevit hatásmechanizmusát, és a betegségben érintett minél több ember tudjon róla. Ezt a célt szolgálja a napokban megjelent kiváló könyv , az ismert rádiós-tévés újságíró, Dombóvári Gábor és a betegségben személy szerint is érintett orvos, dr. Győri Attila műve, amely a Versenyben a rákkal – lehetünk nyertesek... címet kapta.
Fontos könyvről van szó, ajánlom figyelmükbe.
