Van már alapköve a Pannon új székházának Törökbálinton – avatás egy év múlva

Nagy valószínűséggel (erre emlékeztet a domboldalban magasodó-rozsdásodó két őrtorony) katonai vagy hasonló jellegű, netán titkos terület lehetett egykoron a törökbálinti Égett-völgynek ez a része, ahol már javában folyik az ország, sőt, a térség legkorszerűbb irodaegyüttesének és kapcsolódó létesítményeinek az alapozása. Futballpályányi területen betonacélháló, helyenként már tökörsima beton – az építő szorgalom eredménye. Ove Fredheim Pannon-vezér szavait idézzük: „Ez az irodaház több, mint egy épület: új munkakultúrát teremtünk Magyarországon. A jövő munkahelyét építjük, ahol jó 1200 munkatársunk alkotásra serkentő, nyitott és mobil környezetben dolgozhat. Mindig is nagy figyelmet fordítottunk az újszerű technológiai megoldásokra és a felelős gondolkodásmódra, most a legkorszerűbb munkakörnyezetet szeretnénk megteremteni dolgozóinknak, hiszen ők a biztosítékai az ügyfeleink elégedettségének és hűségének”.

Egyelőre merőben új fogalmak röpködnek abban a hatalmas sátorban, amelynek fő helyén készítették elő a háziünnepség fénypontjának számító alapkőletétel helyét. Megtudjuk: a Pannon új székháza Magyarországon eddig nem alkalmazott, teljesen új irodakoncepciót teremt, mely a benne dolgozók interaktivitására és az alkotó munkára helyezi a fő hangsúlyt. Az ott megvalósuló új munka-koncepcióban minden a széles körű kommunikációt, az információk megszerzését és megosztását szolgálja majd. Ezért aztán építészetileg és a belső terek kialakítását illetően is eltér a hagyományos irodaépületektől. A megszokottnál több, és merőben más jellegű terek állnak a munkatársak rendelkezésére a formális és informális találkozások, az információk megosztása céljára. Az önálló munkára tervezett munkaállomások is a gyors információcserére épülnek, mivel nyitottságuknak köszönhetően teljes mozgásszabadságot kínálnak. Ezt az elgondolást és logikát a legkorszerűbb infokommunikációs technológiák támogatják, melyek az interakciót szinte bárhonnan lehetővé teszik.

Már-már falanszter-kép jelenik meg a krónikás képzeletében, még szerencse, hogy következnek a józanító gondolatok: a székház tervezésekor és építésekor is hű marad elkötelezettségéhez a Pannon, amely a leginkább környezettudatos hazai társaságok egyikévé teszi. Az új irodaház organikusan épül be az égett-völgyi zöld természetbe. Az épület a nyolchektáros völgy területének mindössze 7,55 százalékát foglalja majd el a megengedett 30 százalék helyett. A terület 69 százalékát megőrzik zöldterületként, bár az előírás mindössze 40 százalék lenne. Jan Edvard Thygesen, a Telenor ügyvezető alelnöke köszöntő gondolatai között megjegyzi: ez a koncepció valósult meg a cég norvégiai új központjában is, és tökéletesen bevált. Igaz, az ottani munkakultúra némileg (?) eltér a magyarországitól, a norvég alkalmazottaknak is tanulniuk kellett az új, napjainkban leghatékonyabbnak bizonyuló munkamódszereket, és meg kellett szokniuk, hogy a többi között – tekintettel az abszolút mobilitásra – talán senkinek sincs személyhez kötött íróasztala, széke, mégis megtalálja az éppen aktuális teendőjéhez szükséges helyét az interaktív irodacsodában.

Itt, Törökbálinton most a hazai/európai/nemzetközi munkakultúra jövőjét alapozzák. A mai alapkő-elhelyezés egyben korszakváltásként is értelmezhető. Megvalósításában a beruházón túl oroszlánrészt vállalt a Zoboki, Demeter & Társaik Építésziroda, amely átlátható térbe álmodta bele az új munkahelyet. A fizikai megvalósítás az Arcadom Építőipari Zrt. és a Narva Kft. közösségének a feladata, teszi is mindenki a dolgát példás szorgalommal. És az sem titok, hogy Törökbálint is jól jár a sok milliárd forintos beruházással: 1200 új munkahely teremtődik általa és további csinos adóbevétel is az önkormányzatnak, remélhetően a város épülésére.