Miközben nagyjából minden harmadik magyarországi haláleset a különféle daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos, az emlőrák a magyar nők leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedése. Az első magyarországi, többnapos, kizárólag emlőráktémájú tudományos konferenciát éppen két évvel ezelőtt rendezték meg a Szegedi Tudományegyetemen. A mostani, második rendezvény kiscsoportos gyakorlati bemutatásokkal, a Magyarországon már megindult és tervezett szakmai együttműködésről szóló beszámolókkal, illetve a napi gyakorlatból származó emlőrákos esetek megbeszélésével indult.

A második napon továbbképző előadások hangoztak el. Ahogy a tudomány egyre újabb és újabb ismereteket szerez, úgy lesz egyre árnyaltabb az emlődaganatok megítélése is. Az már korábban is ismert volt, hogy az emlődaganatok különfélék lehetnek, mostanra azonban az is kiderült, hogy – részben a genetikai adottságok, részben egyéb tényezők okán – a kockázati tényezők sem hatnak mindenkire egyformán. Sokáig általánosan elfogadott tény volt, hogy a szoptatás bizonyos fokú védelmet nyújt, mára azonban kiderült, hogy ez a kockázatcsökkentő hatás korántsem egységes, sőt, vannak olyan esetek is, amikor a szoptatás egyenesen növeli az emlőrák kialakulásának esélyét.

A téma napirendre tűzésének másik oka az, hogy az emlőrák nemcsak stádiuma szerint lehet különböző, de vannak kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lefolyásúak, és a különböző daganatok más és más kezelésekre reagálnak. Így a legfontosabb, a kezelés megkezdése előtt, a daganat „megismerése”, hogy a leghatékonyabb fegyvert vethessük be ellene. Ezt a stratégiát csak erősítik a legújabban megjelent azok a molekulárisan célzott terápiás eljárások, melyek az illető daganatban nagyszámban jelenlévő molekulákat célozzák meg, és így teszik életképtelenné őket.

Az egyéni ellátás szükségessége mindazonáltal nemcsak a gyógyszeres, hanem a műtéti és a sugárkezelésre is vonatkozik. Mindebben nélkülözhetetlen a patológusok és a mammográfusok együttműködése a sebésszel, onkológussal, sugárterapeutával.

A téma másik aktualitását az adja, hogy a mammográfiás emlőszűrés bevezetésével az emlőrákok nagy részét még nem tapintható állapotban, korai stádiumban ismerik fel. Ezek a daganatok sokkal kevesebb és enyhébb kezeléssel gyógyíthatók, mint az évtizedeken keresztül megszokott, tapintható, előrehaladottabb állapotú daganatok.

Egy Szegeden végzett friss vizsgálatban összesen például 607 olyan beteg adatát összesítették, akiknél 293 esetben szűréssel, 259 esetben pedig a tünet alapján fedezték fel a daganatot. Az eredménynek elemzéséből kiderült, hogy lényegesen (szignifikánsan) gyakrabban történt emlőmegtartó műtét, valamint szintén kifejezetten (szignifikánsan) ritkábban történt kemoterápia szűréssel felfedezett esetben. A tünet alapján (pl.: tapintással) felfedezett tumorok egyértelműen nagyobbak voltak, és gyakrabban mutatták a betegség előrehaladottabb állapotát.

A rendezvényt az egyetemen már nyolc éve működő Szegedi Tudományegyetem Emlő Centruma rendezte. A munkacsoportot elsősorban emlő betegségekkel foglalkozó patológusok, emlőszűrésben is tevékenykedő mammográfusok, sebészek, onkológusok és sugárterápeuták alkotják. Az együttműködés alapja a modern és speciális képzettség, a nagyszámú beteg kezelésén alapuló szakmai tapasztalat, és a tudományos érdeklődés.