Falusi vendéglátás: nem érezzük magunkat munkadarabnak

Salföldi házigazdánk birodalma
Több mint egy emberöltővel ezelőtt televíziós oktató-sorozat készült a falusi vendéglátásról. A regisztrált részvevők hozzájuthattak a nyomtatott füzetekhez, s vizsgázhattak is a szállásadás, a főzés, a kínálás ismereteiből, a helyi népi hagyományok bemutatásának készségeiből. Az egyik füzet idézte a nemzetközi szakirodalom egyik megállapítását: a vendégeit szívesen látó gazdának akkora bevételt hozhat egy-egy kiadó ágy, mintha ugyanannyi tehenet tartana.

Ica „néni” a szlovák határ közelében lévő kis zsákfaluban alighanem túlzásnak tartaná ezt. A közeli Füzér neve ismert. Ott szinte egész évben foglaltak a szálláshelyek. Pusztafalura viszont csak az talál, aki nyugodt, csendes pihenőhelyet keres a térképen. A nyugdíjas földműves és porcelánfestő így csak alkalmanként egészítheti ki valamelyest a nyugdíját. Akkor viszont úgy kínálja vendégét erdei szederrel, gyümölccsel, tüzes házi borral, mintha rég látott, kedves rokona volna. Örül, ha elmesélheti, milyen volt a falu, amikor még nem húzta ki lábuk alól a talajt a kapkodó gazdaságpolitika, s amikor a munka után élvezettel ápolták hagyományaikat a népi együttesben.

Ágnest és Kornélt sem könnyen felejti el a vendég. Valószínűleg az is kosztosként tér vissza, aki eredetileg csak szállást igényelt volna, ám beszorította házigazdáihoz az ítéletidő, a kocsiban maradt vacsorától elvágva meg „kellett” kóstolnia Zselic legjobb szarvaspörköltjét, majd esténként jobbnál jobb tippeket kapott a következő nap látnivalóihoz.

A másik Ágnes is barátságos, bár kevésbé nyitott. Jó háziasszonyként persze észreveszi, ha vendégeivel tizenöt fokos hirtelen lehűlést hoz a bakonyi szél. Júniust mutat a naptár, mégis begyújt a kemencébe és – szégyen ide, vagy oda – jólesik a meleg. Hajnali programként az almatermést menetrendszerűen dézsmáló őzek megfigyelését ajánlja, ha netán sikerülne a korai kelés. De ha még a közeli monostor harangja sem ébreszti fel az utazót, legalább megsétáltatja a hegyre messze felnyúló „birtokon” és az ott termő erdei szamóca kóstolására bíztatja.

Elégedett a vendégforgalommal. Azon gondolkodik, hogy fokozatosan stílszerű, helyi bútorokra cseréli vendégszobáinak berendezését. Tudja, mit érdemes megmentenie a pusztulástól, mert évekig a tájházban dolgozott.



Ők még Afrikába is elviszik a magyar falusi vendéglátás jó hírét...

Lajos viszont „kakukktojás” a falusi vendéglátók között. Fél évszázadig Nürnbergben élt. Három földrészen állították ki művészfotóit. Számon tartják a reklámszakmában is. Hetvenéves múlt, amikor félig visszatelepült Magyarországra. Megvett egy szép régi házat Salföldön. Rendbe hozatta, és ott él tavasztól őszig német feleségével. Nem akarnak azonban teljesen bezárkózni. Kiadják a kőfalú, szalmatetős, de belül modern melléképületet.

A „mi” házunk kívülről nem volt ennyire szép, de belül – nagyjából 3×4 méteres nappali, zuhanyozó és mellékhelyiség, a galérián pedig szép tágas háló, jó állapotú berendezés és tisztaság fogadott bennünket.


A vendéglátás kultúrája

Aki falusi vendéglátásra adja a fejét, ösztönösen követi szülei, nagyszülei példáját. Virágot tesz a vendég asztalára. Megismerteti vele a helyi ízeket, felhívja figyelmét a látnivalókra és programokat is ajánl. Többen még a szervezett képzéstől sem riadnak vissza. Bővítik ismereteiket a helyi népszokásokról és népművészetről, a kertben termesztett zöldségek, gyümölcsök és az erdei termékek feldolgozásáról, a tájra jellemző ételekről, a szép terítésről, a pénzügyi és adózási tudnivalókról, a szolgáltatások reklámozásának módszereiről. Néhányan még idegen nyelveken is megtanulják, ami a vendégek ellátásához tudniuk kell. Még több egyéni színt, ízt és figyelmességet vihetnek így a falusi vendéglátásba.

Zala Andrea (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) elmondja: olyan körülményeket kell teremteniük a falusi vendéglátóknak, amelyek megfelelnek a 21. század higiéniai és komfort-igényeinek. Enélkül nem engedélyezi a jegyző, hogy vendégeket fogadjanak. Sok utazó azonban többet kíván annál, hogy fedél legyen a feje fölött, kényelmesen tisztálkodjék, megfelelően tárolja reggelijét, vacsoráját, és kévét, teát főzhessen magának. Az ambiciózusabb vendéglátók ezért képezik magukat, összefognak másokkal a faluban és a térségben, segítenek a helyi hagyományok népszerűsítésében. Szövetségük részt vesz a képzés programjának összeállításában és a kedvezőbb jogi környezet megteremtésében. Javaslataikat a vendégasztalról szóló júniusi kormányrendelet előkészítésekor is figyelembe vették. Ha minden jól megy, bővülnek a lehetőségeik. Sok korábbi kötöttségtől megszabadul, aki alkalmanként részt vesz egy-egy tájegység specialitásainak kínálásában, megismertetésében. Hosszabb távon egymást erősíti így a turizmus országos politikája, a térségfejlesztés és a civil szféra összefogása.

Ez a mátrai ház valamikor több generáció otthona volt. Hét fekvőhelyén akár egy turistacsoport is jól érezné magát. A másutt lakó háziasszony azonban akkor is örül, ha mindössze ketten érkeznek.


Hogyan választ az utazó?

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) ezerötszáz falusi szállásadót tart számon. Egytől négy csillagig terjedő minősítéssel jelzi szolgáltatásaik színvonalát. Az előírások szerint például egy négycsillagos szálláshelyen külön szobára, konyhára, étkezőre, társalgóra, fürdőszobára, wc-re és kerti pihenőhelyre számíthat a vendég. Aki utazásra és a megfelelő szállás lefoglalására készül, a szövetség irodájában válogathat a ház képét, az étkezést, a tömegközlekedéstől való távolságot, a szabadidő eltöltését és még sok egyéb tényezőt figyelembe véve.

Még nagyobb a választék a Turinform irodáiban országszerte. Egyes becslések szerint ötezer falusi szálláshely közül választhat ott az utazó, mert azokat is számon tartják, akik mindössze a helyi jegyzőnél regisztráltatták magukat. Igaz, hogy a visszaélések, hiányosságok, nagyobb ár és az érték különbségek esetén nem vállal felelősséget értük a FATOSZ, de az önkormányzatnál reklamálhat, aki csalódik a szállásadóban. A piac törvényei szerint erre is csak elvétve kényszerül, aki tudatosan választja a csekélyebb forgalmú helyeket és időpontokat. A ritka vendég elégedettségét ugyanis rend szerint igyekszik kivívni a szállásadó.

Nem minden régi ház konyháját építik át így, de önellátóként másutt is találunk hűtőt, teafőzési lehetőséget, evőeszközöket.


Manapság mind többen kerülik a sorbanállást és otthon, a családdal együtt, a számítógép monitora előtt tervezik utazásaikat. Könnyebb így a térkép alapján kiválasztani és rangsorolni a szálláshelynek legalkalmasabb településeket, számításba venni az esélyes falvak szállásainak kínálatát, majd elektronikus levélben, vagy telefonon tisztázni a szállásadóval a részleteket. Ilyen körülmények között egy-egy forrásból lényegesen kisebb választékra számíthatunk. Rendszerint csak azok szerepelnek a nyomtatott, vagy az internetes választékban, akik vállalják a hirdetés költségeit. Minden cégnek mások a tarifái és területenként eltér üzletkötőik aktivitása is. Érdemes ezért több forrásból is tájékozódni. Ajánlhatóak a fatosz.hu, a vendegvaro.hu, az utikonyv.hu, az iranymagyarorszag.hu és a régiók, megyék, kistérségek, települések honlapjai. Bárhova készülünk, tíz-húsz kilométeres körzetben kedvünkre való, megfizethető szállást találhatunk.

Lendületesen növekszik a vendégforgalom a magán-szálláshelyeken