Filatelisták figyelmébe: évfordulós bélyegek a tordai országgyűlés 450. és a marosvásárhelyi országgyűlés 300., A Pál utcai fiúk 100. évfordulójára

Az 1557. június 1-jén tartott tordai országgyűlés arra az álláspontra jutott, hogy „mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar”, ha ezt a más vallásúak háborgatása nélkül teszi. Ezt a gondolatot az 1560-as évek diétái továbbvitték, mígnem az 1568. januári tordai országgyűlés kiterjesztette valamennyi protestáns vallás védelmére is. Az 1707. április 5–21. között tartott marosvásárhelyi országgyűlés kimondta, hogy Erdély elszakad a Habsburg-háztól, és II. Rákóczi Ferenc fejedelmet tekinti uralkodójának, továbbá törvénybe iktatták az 1706. márciusi huszti országgyűlés végzéseit Erdély és Magyarország konföderációjáról. (Forrás: A magyarok krónikája)

A 210 Ft-os címleten János Zsigmond portréja látható, a hátterében a tordai templom épülete és annak néhány díszítőeleme található. A 230 Ft-os címleten II. Rákóczi Ferenc portréja szerepel, a hátterében a marosvásárhelyi vár, valamint Erdély, Marosvásár és a Rákóczi-címer. A borítékokon, a bélyegképeken is látható épületek és címerek találhatók. A bélyegzők grafikáján az épületek stilizált rajza szerepel.
Tervezőművész: Elekes Attila; gyártó: Állami Nyomda Nyrt.; nyomdai eljárás: ofszet; perforálási méret: 45×30,4 mm; példányszám: 300 000, 50 bélyegkép/ív; össznévérték: 440 Ft.

Száz éve jelent meg Molnár Ferenc világhírű regénye, A Pál utcai fiúk

A Magyar Posta az «Ifjúságért 2007» elnevezésű feláras alkalmi bélyegkisív kibocsátásával emlékezik Molnár Ferenc (1878–1952) „A Pál utcai fiúk” című regénye megjelenésének 100. évfordulójára.

A Pál utcai fiúk Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, iskolai kötelező olvasmány. Külföldön az egyik legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmány. A könyv máig ható hazai és nemzetközi népszerűségének alapja, hogy a regényben megelevenedő élethelyzetek bárhol és bármikor megtörténhettek volna. Szereplői olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket már a név puszta említése is felidéz: Nemecsek Ernő, Boka, Geréb és Áts Feri. A szereplők nevén kívül fogalommá vált kifejezések, pl. a „gittegylet”, az „einstand” és a „grund”. (Forrás: www.wikipedia.org)

A bélyegképeken sorrendben Molnár Ferenc portréja, csatajelenet a grundon és a Nemecsek Ernő részére készített díszokirat látható. Az alkalmi borítékon utcanévtábla, a bélyegzőn a grund hőseit ábrázoló stilizált grafika látható. A felárból befolyó összeget a Magyar Posta az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására fordítja.

Tervezőművész: Benedek Imre; gyártó nyomda: Pénzjegynyomda Zrt.; nyomdai eljárás: ofszet; perforálási méret: 25×35 mm; példányszám: 200 000 kisív; össznévérték: 640+60 Ft.

A bélyeggel kapcsolatosan Lukin Gábor hívta föl szerkesztőségünk figyelmét a Színház-portálon megjelent jegyzetre. Föllelhető:
www.szinhaz.hu:80/index.php?id= 1272&cid=23566