Az IVSZ szerint is létfontosságú a szerzői jogdíjak rendszerének reformja

Közös, nyílt levélben fordultak a Szerzői Jogokkal Kapcsolatos Reformszövetség (CLRA) tagjai az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben aggodalmukat fejezik ki a szerzői jogdíjfizetési rendszer reformjának elhalasztása miatt. Az európai IKT (infókommunikációs technológiai) iparági szövetségek, valamint a legnevesebb hardvergyártók – köztük az Intel, az Apple, a Sony, a Nokia és a Philips – vezetői által is aláírt levél arra figyelmezteti a bizottság elnökét, hogy az elvileg egységes európai piacon a kontinens technológiai szektora kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kénytelen működni, illetve a jogtalan díjak túlzott és egyre növekvő mértékével is meg kell küzdenie.

„Tarthatatlan, hogy a vásárlók akár nyolcszorosan fizetik meg a szerzői jogdíjat” – mondta Kovács Zoltán, a CLRA egyik tagszervezetének, az EICTA-nak elnökségi tagja, az IVSZ elnöke. A jelenlegi szabályozás következtében az Európai Unióban tavaly mintegy 1,53 milliárd szerzői jogdíj folyt be; becslés szerint az idén 1,76, jövőre 2 milliárd eurónál is több jogdíj várható. Elemzések szerint minden egyes, jogdíj címén beszedett euró az eladások számának és az iparági versenyképesség csökkenése révén két eurónyi veszteséget okoz. „Célunk egy egységes, átlátható rendszer kialakítása, amelyben a jogdíjak kiszabása, beszedése és elosztása igazságosabb módon történhet. Az új szabályozás mind a hardvergyártók, mind a szellemi termékek szerzőinek érdeke, hiszen a nagy piaci szereplők pozíciójukat kockáztatják, ha olyan díjakat kell fizetniük, amelyeket más versenytársaknak nem. A szellemi jogok védelme a piacgazdaság működésének sarokköve, amely védi, de egyben ösztönzi is az új termékek és szolgáltatások fejlesztését, a kreatív tartalmak létrejöttét” – szögezte le Kovács.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság decemberben váratlanul visszavonta az egységes szerzői jog szabályozására tett javaslatot, amelynek kidolgozását már 2005 óta sürgeti Charlie McCreevy, a Bizottság belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa. Jóllehet, a műsoros és üres audiókazetták után egységesen már 1961 óta kell bizonyos díjat fizetni, a ma forgalomban lévő digitális eszközök, sokszorosító és másológépek után az unió egyes tagországaiban eltérő mértékű szerzői jogdíjat kell leróni.

A jövőben várhatóan tovább szélesedik a jogdíjfizetési kötelezettség alá eső termékek köre, így például a mobiltelefonok és a digitális fényképezőgépek is ide tartozhatnak. Ez azt jelenti, hogy egy háztartás sokszorosan fizet szerzői jogdíjat, hiszen egyrészt a műsoros CD-k, DVD-k, másrészt az azok lejátszására és másolására alkalmas CD-, DVD- és mp3-lejátszók, valamint az üres lemezek és memóriakártyák árában is érvényesítik a forgalmazók a szerzői jogdíjakat. Ráadásul a jogdíjak elosztása országonként változik (például egy 180 perces videokazetta ára Németországban kb. 70 Ft, Dániában kb. 500 Ft jogdíjat tartalmaz), egy tanulmány szerint pedig a jogdíjakból származó bevételek ötöde a beszedés adminisztrációjára megy el.

A Szerzői Jogdíjakkal Kapcsolatos Reformszövetség tagjai: az Európai Infokommunikáció-technológiai és Fogyasztói Elektronikai Szövetség (EICTA), a Szoftvergazdálkodási Szövetség (BSA), az Európai Digitálismédia-szövetség (EDiMA), az Európai-amerikai Üzleti Tanács (EABC), az Európai Félvezetőipari Szövetség (ESIA) és az Európai Adathordozó-gyártók Egyesülete (RIAE).

Az EICTA 24 európai ország 34 informatikai szövetségét – rajtuk keresztül több mint 10 ezer európai kis- és középvállalkozást –, valamint 53 világméretű, Európában jelentős tevékenységet folytató céget tömörít. Az EICTA négy alapvető célja:
1. digitális iparág problémáira lehetséges megoldások keresése különös tekintettel a tudományos, technikai dokumentációs és szervezeti természetűekre
2. A digitális iparágat érintő ajánlások és vélemények kidolgozása, benyújtása, és elfogadásának segítése európai- és nemzetközi törvényhozó testületeknél
3. A digitális iparág közös világméretű érdekeit szolgálni és képviselni Európában
4.A digitális iparágnak a versenyképesség és innováció szempontjából kulcsfontosságú szerepének bemutatása.

Címkék