A magyar tévénézők inkább a humort, más európaiak a hírességeket keresik a reklámokban

A Szonda Ipsos ASI-csoportja országos reprezentatív vizsgálatában 1500 főt kérdezett meg a reklámok iránti érdeklődéséről, és a többi között arra kereste a választ, hogy milyen típusú reklámokra figyelünk leginkább, milyen termékek reklámjait nézzük szívesen, illetve mi az, ami miatt nem nézzük a televíziós hirdetéseket.

Nincs nagy eltérés a hazai és az európai nézők ízlése között

A kutatásból kiderül, hogy itthon elsősorban a humoros reklámokat szeretjük, emellett pedig nagyra értékeljük a jó zenei aláfestést. Ezek mellett a figyelemre legméltóbb harmadik tényező, amikor aranyos kisbabákat látunk a képernyőn – a magyar válaszadók őket nevezték meg legfontosabb figyelemfelkelő motívumokként.



Érdekesség viszont, hogy a vonzó, dekoratív hölgyek feltűnését csupán a válaszadók alig harmada, a meztelenséget, vagy érzéki szituációt ábrázoló reklámokat a nézők 15%-a tartotta figyelemfelkeltőnek.

A honi tévézők ízlése jóformán alig tér el a kontinens-átlagtól; a francia, német, olasz és spanyol tévénézők is a humort tartják a reklámok legfontosabb vonzerejének. Az említettek a komikumon túl nagyra értékelik, ha hírességeiket láthatják viszont a reklámokban.

A reklámokban sem szeretjük viszontlátni a házimunkát

A kutatók arra is keresték a választ, hogy milyen témájú reklámokhoz „vonzódnak” a nézők, melyeket nézik a legszívesebben. Az eredmények itt sem hoztak meglepő eredményt: a vizsgálatba bevont európai országokban – így nálunk is – jobban érdeklődnek azon termékek reklámjai iránt, amelyek a szabadidőhöz – leginkább a hobbikhoz és az autókhoz – kapcsolódnak, de az élelmiszerreklámok is közkedveltek,



ezzel szemben a házimunkához kötődő reklámokat már jóval kevesebben részesítik előnyben.

Ugyanakkor meglepő fordulat, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló reklámokat kevésbé szívesen nézzük, annak ellenére, hogy ebben az ágazatban jócskán nőtt a reklámköltés az elmúlt években. Számítógépeket és mozifilmeket bemutató reklám csak a válaszadók mintegy tizedénél érik el az „ingerküszöböt”, aminek egyaránt oka lehet a viszonylag alacsony otthoni számítógép elterjedtség, és a kisebb reklámköltés is.

A válaszadók nemét vizsgálva viszont nem született különleges eredmény: a férfiak az autók, a nők az élelmiszerek reklámjaival találkoznak szívesebben.

Európai viszonylatban a reklámfilmek vonzereje alapján igazolódni látszik néhány nemzetekhez kapcsolódó sztereotípia is. Így a franciák a parfümök, a testápolás, és a szépségápolás termékeit helyezik előtérbe, az angoloknál a lakberendezési termékek reklámjai a legnépszerűbbek.

Szeretnénk a reklámokat, de…

A magyar válaszadók több mint fele (53%) azért nem szereti eléggé a reklámokat, mert azok túl gyakran szakítják meg a programokat. További egyharmaduk szerint túl sokszor látjuk ugyanazt a reklámot, vagy a reklámblokkot találjuk túl hosszúnak.



A többi, európai válaszadók is egységesen reagálnak arra, hogy a reklámok túl sokszor és túl hosszú ideig próbálják megszerezni a fogyasztó figyelmét: harmaduk gyakran eszik, negyedük gyakran beszélget családtagjaival, barátaival, illetve a nők ötöde házimunkát is végez tévénézés közben. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy a reklámoknak egyre keményebb versenyt kell folytatniuk a nézők figyelméért, ugyanakkor egyre többet tudunk meg arról, hogy mitől lehet sikeres egy reklám.