Tisztelgés az ötvenhatos forradalom fotoriporter áldozata előtt

A legendás riporter svájci apa és monacói anya gyermekeként pillantotta meg a napvilágot: ha élne, jövő januárban lenne nyolcvanéves. Születésekor Jean-Pierre Pedrazzini megkapta a francia állampolgárságot, s közben megtartotta svájci állampolgárságát is. Gyermekkorát Párizsban és Monte Carlóban töltötte. A második világháború kezdetekor a család Nizzába költözött, ahol tanulmányait Jean-Pierre a Katolikus Gimnáziumban folytatta. Később Neuchâtelben, majd Davosban, végül Genfben tanult.

Szülei válása után a fiatalember nővérével, Marie-Charlotte-tal visszatért Párizsba. A következő években az alig húszéves Jean-Pierre arról álmodozott, hogy autóversenyző lesz. 1948-ban azonban alkalmazta őt a Paris Match, a nagy fotóriporter, Walter Carone asszisztense lett. Alig másfél év alatt előléptetik vezető riporterré: 1951-től számtalan fontos eseményről tudósít, például az angol királynő megkoronázásáról, Faruk egyiptomi király lemondásáról, valamint a marokkói és tunéziai lázadásokról. Bemutatja az ötvenes évek társasági és kulturális életét François Mauriac-ról, Charlie Chaplinről, Edith Piafról, Brigitte Bardot-ról, Maurice Chevalier-ről, Sophia Lorenről, Marlene Dietrichről és Vittorio De Sica-ról készített fotókat. A Paris Match újságírójával, Pierre Galante-tal közös riportja alkalmával fényképeket készít Rainier monacói herceg és Grace Kelly első találkozásáról. 1955 novemberében megnősült.

1956 júliusában feleségével és az író-újságíró Dominique Lapierre-rel az akori szovjet vezető, [//i]Nyikita Hruscsov személyes közbenjárásával sikerül beutazási engedélyt kapniuk a Szovjetunióba. A pártfőtitkár Pedrazzinit néhány hónappal azelőtt ismerte meg, amikor a fotóriporter a korábbi francia elnök, Vincent Auriol Szovjetunióban tett látogatásáról tudósított. 1956 októberében, alig néhány héttel hazatérése után a fotós tudósítást készített arról, hogyan vívta harcát a magyar nép a rendszer ellen.



Október 30-án, Budapesten, a Köztársaság téren a forradalmárokat fényképezte, amikor súlyos sérüléseket szenvedett. A magyar főváros egyik kórházában kétszer hajtottak végre rajta életmentő műtétet, majd november 3-án rendkívül kritikus állapotban szállították repülőn Párizsba. 1956. november 8-án, 29 éves korában a Neuilly-i Maillot klinikán hunyt el. November 9-én Párizsban, a Saint-Philippe-du-Roule templomban búcsúztatták, majd 1957 elején, a locarnói temetőben található családi kápolnában helyezték hamvait örök nyugalomra.

• A francia kormány poszthumusz Becsületrend Lovagja címmel tüntette ki Jean-Pierre Pedrazzinit
● 1987-ben Pedrazzini Budapesten készült 15 képét állították ki a „Ticino és fotóművészei” című kiállításon a Luganói Kantoni Múzeumban, illetve Svájc számos más városában a Svájci Fotóművészeti Alapítvány rendezésében
● 1990-ben Budapesten emléktáblát avattak tiszteletére azon a helyen, ahol halálosan megsebesült
● a Budapesti Francia Intézet egyik termét róla nevezték el
● fotóiból 2001 októberében a Budapesti Francia Intézet tárlatot rendezett Budapesten
● 2003 őszén a magyar kormány érdemrendet adományozott Pedrazzini családjának a tiszteletére a Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás alkalmából.
● 2006 szeptemberében’Biennale dell’Immagine’ keretében Chiasso városa rendezte meg az első önálló Jean-Pierre Pedrazzini kiállítást Svájcban.
● 2006 októberében Villi Hermann svájci filmrendező ’Pedra. Fotóriporter határok nélkül’ címmel dokumentumfilmet mutatott be a nagyközönségnek.
● 2006 novemberében a Paris Match folyóirat 3000-ik számát halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Pedrazzini emlékének ajánlották.
● A Pedrazzini emlékét őrző budapesti Szent László Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére, Franciaország, illetve Svájc Nagykövetsége a ’Paris Match’ folyóirattal közösen elhatározták, hogy a fotóriporter emlékére mellszobrot emelnek a Köztársaság téren, néhány lépésre attól a helytől, ahol 1956-ban a halálos lövéssorozat érte. A műalkotást október 23-án avatják fel.

Címkék