Fórum a légi közlekedés biztonságáról – egy szomorú évforduló alkalmából

A forgalombővülés, valamint a közeli múltban feltérképezett biztonságpolitikai teendők ismételten ráirányították a figyelmet a légi közlekedés védelmének kiemelt fontosságára. A terület összetettségét bizonyítja, hogy öt minisztérium (Honvédelmi, Gazdasági és Közlekedési, Önkormányzati és Területfejlesztési, Igazságügyi és Rendészeti, a Pénzügyminisztérium), valamint a Miniszterelnöki Hivatal érintett a témakörben.
A szakmai megbeszélésen tizenöt szervezet és vállalat, közöttük a Határőrség, az ORFK, a VPOP, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a légi irányítás és hazai repülőterek szakemberei vettek részt, áttekintették a hiányosságokat és meghatározták a feladatokat.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a tanácskozást méltatva kiemelte: „a légügyi biztonság kérdésében nincs kompromisszum”. Folyamatosan kell korszerűsíteni a rá vonatkozó szabályokat, és megtartásukat állandóan ellenőrizni kell. Jelenleg is folyik annak az feladattervnek az összeállítása, amely számba veszi az aktuális teendőket, és az elkészült tervezetet majd megküldik az Európai Unió brüsszeli központjának is.

A nemzetközi repülésbiztonsági hatóság (ICAO) és más szervezetek időről időre átvilágítást végeznek, és részletesen minősítik az adott ország helyzetét. A 2003-i „leltározás” 23,7 százalékos eltérést mutatott a legideálisabb, nulla százalékos követelménytől, ám ez az eredmény mégsem nevezhető rossznak, hiszen az európai átlag harminc százalék fölötti. 2007 márciusában lesz a következő ICAO-átvizsgálás, és Magyarországnak az a célja, hogy belátható időn belül 10-15 százalékra csökkentse az eltérést – fejtegette újságírók előtt Kóka János a fórum után.

A legnagyobb fejtörést világszerte az okozza, hogy a nemzetközi terrorizmus új és új eszközöket vet be, például folyékony robbanószert alkalmaz, s ezért folyamatos technológiai beruházások szükségesek. Ám ezen a területen nem szabad takarékoskodni, mert a mulasztások emberéletbe kerülhetnek. A kormányzat ezért a repülőtéri beruházok támogatása mellett nem tervez létszámcsökkentést a légügyi biztonságot érintő ágazatokban – ellenkezőleg: lehetővé teszi az állomány növelését.

Magyarországon tavaly 611 ezer fel- és leszállást, áthaladást regisztráltak, és évi tíz százalékos forgalomnövekedésre lehet számítani. Ilyen körülmények között nagy figyelmet kell szentelni a tranzitforgalomnak is; az ellenőrzés lépcsőit, fokozatait pedig sűríteni kell. A kormány részéről foganatosított hatósági intézkedések mellett a repülőtereknek is marad bőven tennivalójuk. Nekik kell például beszedniük azokat a díjakat, amelyekből fedezni lehet a védelmi költségeket.

Kérdésre válaszolva a miniszter cáfolta, hogy ez automatikusan a repülőjegy-árak emelkedését okozhatja. Példaként említette a Budapest Airport Zrt.-t, amelynek új tulajdonosai átszervezéseket hajtottak végre, s így csökkenteni lehetett a leszállási illetékeket, ami részleges ármérséklést tett lehetővé.