Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. május 19. Az év 140. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739422. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Múlt és jelen: tavaszköszöntő balettgála az Operaházban – a Magyar Nemzeti Balett sztárjainak estje

Múlt és jelen: tavaszköszöntő balettgála az Operaházban – a Magyar Nemzeti Balett sztárjainak estje
Infovilág
Fjodor Lopuhov, Vaszilij Vajnonen, Nyina Anyiszimova egy-egy műve képviseli a múlt két évszázad orosz balettjét az esteken. A sok különleges részlet közül kiemelkedik a zárt koncertszám, a Csajkovszkij-pas de deux. Ezt a koreográfiát „az amerikai balett atyja”, George Balanchine a saját ízlése szerint, de a szovjet klasszikus kettősöket idéző módon alkotta meg. Csajkovszkij a zenét A hattyúk tava (1877) 3. felvonásához Odile és a herceg pas de deux-jéhez szánta, de végül nem használta.

Tsygankova Anna

Mivel nem jelent meg a partitúrában, ismeretlen maradt a két koreográfus, Mariusz Petipa és Lev Ivanov számára, amikor színpadra állította a darabot Szentpétervárott 1895-ben. A kotta észrevétlenül kallódott Klinben, a Csajkovszkij Múzeumban, mígnem a New York-i Csajkovszkij Alapítvány rátalált és felfedezte. Világpremierjére ezek után New Yorkban került sor 1960. március 29-én. Azóta a világ nagy balett-színpadainak koncertszáma és a legrangosabb balettversenyek száma lett.


A „Múlt és jelen” című balettesten a hazai modern balettet és stilizált báli táncot olyan nagyszerű koreográfusok művei képviselik majd, mint Egerházi Attila Harangozó-díjas művész Zárt függönyök című pas de deux-je, és Brada Dezső Palotása Erkel Frenc Hunyadi László című operájából. Rangos vendége lesz a gálának Wayne Eagling, az Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője. Az itt előadott Duet című koreográfiáját 1995-ben mutatták be Lisszabonban. Az újromantikus pas de deux Richard Wagner: Trisztán és Izolda című operájából Izolda szerelmi halálának zenéjére készült. A bonyolult emelésekkel teletűzdelt koreográfia kivételesen magas technikai felkészültséget követel a táncosoktól.

Az ismert darabok mellett három fiatal tehetség egy-egy koreográfiával mutatkozik be e márciusi estéken az Operaház színpadán. Lukács András Harangozó-díjas művész Örvény című kettősét egyértelműen Philip Glass gyönyörű műve ihlette, amely része az Órák című film zenéjének. Ebben a filmben a három főszereplő nő életét Virginia Woolf, a tragikus sorsú angol írónő Mrs. Dalloway című regényének cselekménye köti össze.

Góbi Rita Triptichonja három nő története arról, hogyan látjuk önmagunkat, és hogyan látnak minket mások. Az eredetileg Pécsett bemutatott koreográfia az alkotó szerint az Operaházban „még színesebb lesz”, mivel „mindenki hozzáad valamit saját egyéniségéből”.

Delbó Balázs a Magyar Nemzeti Balett, majd tavaly óta a bécsi Staatsoper tagja, kitűnő klasszikus művész. Hagyományos és modern szerepei mellett – elkalandozva a modern balett és a dzsessz világába – saját koreográfiákat is készít kollégái és önmaga számára. Éjfél után című művének egy részletét a 2004-i Táncpaletta gálán mutatta be először az Operaház színpadán. Művében állandó partnere Lázár György, a Magyar Nemzeti Balett vezető korrepetitora.

A háromórás est 12 darabjában gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Balett valamennyi táncos sztárja szerepet vállal: Popova Aleszja (a képen), ifj. Nagy Zoltán, Tsygankova Anna, Apáti Bence, Bajári Levente, Bacskai Ildikó, Szegő András, Castillo Dolores, Végh Krisztina, Keveházi Krisztina, Boros Ildikó, Radina Dace, Cserta József. Szakály György, Keveházi Gábor, Sterbinszky László pedig balettmesterként vesz részt a produkciókban.

Wayne Eagling a Duet-ről: „Ezt a pas de deux-t eredetileg egy lisszaboni turnéra koreografáltam 1995 augusztusában, ahol nagy sikert aratott a közönség körében. A Duet-nek most más értelmezést ad az új szereposztás. Érdekes és izgalmas látni, hogyan változik egy darab, ha más emberek táncolják. Bár ez egy rövid darab, mégis nagyon élvezetes volt dolgozni vele. A művet a zene ihletése inspirálta, és remélem, hogy a közönség is megelégedéssel nézi majd.”

Lukács András az Örvényről: „Virginia Woolf kövekkel a zsebében a folyóba ölte magát. Az ő elszántságát, a mélybe húzó örvénnyel való harcát, végül annak feladását szerettem volna érzékeltetni ebben a pas de deux-ben. De azok számára, akik ezen előzmények ismerete nélkül, először találkoznak a művel, egy drámai hangulatú végtelen örvénylést, küzdelmet, lemondást és belenyugvást szeretnék közvetíteni.”

Góbi Rita a Triptichonról: „Belső indíttatásból kezdtem koreografálni még a főiskolás éveim alatt, és a Triptichon volt az első nagyobb munkám. A darab - melyet 2005 márciusában a Pécsi Balett táncművészeinek készítettem - három nő történetén keresztül mutatja be, hogy hogyan látjuk önmagunkat, és hogyan látnak minket mások. Pécsett a darabot kifejezetten az ottani művészekre komponáltam, ezért a koreográfia nagyon személyes, miközben saját belső énemet is tükrözi. Kollégáim, az együttes táncosai inspiráltak, s ezért az alkotói munka folyamán egymást is jobban megismertük.

Megtisztelő számomra, hogy a márciusi gálán a Magyar Állami Operaház kitűnő művészeivel is együtt dolgozhatok. Lényegesen nem változtattam a meglévő koreográfiámon, ezért az operaházi táncosoknak bele kell illeszkedniük az adott karakterekbe. Mindhárman hozzáadnak valamit a saját egyéniségükből, így remélhetőleg még izgalmasabb és színesebb lesz a mű.

Szeretnék köszönetet mondani Keveházi Gábornak, aki – korábban a Pécsi Balett, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Balett igazgatójaként – lehetővé tette számomra a darab bemutatását.”

Delbó Balázs az Éjfél után-ról: „Mindenkivel történt már olyan, hogy meghallott egy dallamot és az megmozdított benne valamit. Lázár Györggyel 10 éve dolgozom együtt. Bármikor, ha leült a zongora mellé és improvizálni kezdett, azonnal éreztem, hogy a gondolataim és a mozdulataim követik a dallamokat. A táncművészetre azt mondják: a pillanat művészete, vagyis csak akkor és csak ott születik meg a hangulat, a varázs. A következő előadáson talán egy egészen más atmoszféra keríti hatalmába a nézőt. Ha ezt még megtoldjuk az improvizációval, akkor ez duplán is igaz.

Az ötlet tehát megszületett: miért ne csináljunk egy olyan darabot, amelyben mindkét művész – a zenész és a táncos is – improvizál.”

Wayne Eagling, az Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője Budapesten

Március 3-án Budapestre érkezik Wayne Eagling az Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője. Miként fentebb olvasható: a neves koreográfus Duet című darabja március 4-én, 10-én és 12-én kerül bemutatásra a Magyar Állami Operaházban, a Magyar Nemzeti Balett „Múlt és Jelen” című balettestjén.

Különleges vendége lesz a gálának Wayne Eagling, az Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője. Az itt előadott Duet című koreográfiáját 1995-ben mutatták be Lisszabonban. Az újromantikus pas de deux Richard Wagner: Trisztán és Izolda című operájából Izolda szerelmi halálának zenéjére készült. A bonyolult emelésekkel teletűzdelt koreográfia kivételesen magas technikai felkészültséget igényel a táncosoktól.

Wayne Eagling a The Royal Ballet tagjaként eltáncolta a klasszikus balettirodalom minden főszerepét, és olyan koreográfusokkal dolgozott együtt, mint Sir Kenneth MacMillan, Sir Frederick Ashton, George Balanchine, Jerome Robbins, Hans van Manen, John Neumeier, Rudolph Nureyev, David Bintley, GlenTetley. Később a Holland Nemzeti Balett, jelenleg az Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője.

Wayne Eagling a Duet-ről: „Ezt a pas de deux-t eredetileg egy lisszaboni turnéra koreografáltam 1995 augusztusában, ahol nagy sikert aratott a közönség körében. A Duet-nek most más értelmezést ad az új szereposztás. Érdekes és izgalmas látni, hogyan változik egy darab, ha más emberek táncolják. Bár ez egy rövid darab, mégis nagyon élvezetes volt dolgozni vele. A művet a zene ihletése inspirálta, és remélem, hogy a közönség is megelégedéssel nézi majd.”

Címkék