Budapesten ülésezett a magyar-német gazdasági és munkaügyi kormányközi vegyes bizottság - napirenden a SoKo Pannonia és SoKO Bunda

A németországi vállalkozási szerződéses tevékenységről Budapesten, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban tárgyalt a német-magyar kormányközi vegyes bizottság. Az ülés után a tanácskozás magyar és német elnökei: Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, német részről Georg Wilhelm Adamowitsch, a szövetségi gazdasági és munkaügyi minisztérium) közigazgatási államtitkára sajtótájékoztatót tartottak.
"A július 8-i budapesti kormányközi vegyes bizottsági ülésen a német fél tájékoztatást adott a SoKo Pannonia és SoKO Bunda akciók aktuális állásáról. A tárgyaló felek áttekintették az Európai Unió 96/71. irányelvének magyarországi átültetését, amely irányelv az Európai Unión belül kiküldetésre kerülő munkavállalók foglalkoztatási feltételeit szabályozza. Magyar részről ismertették a kontingentált vállalkozási szerződéses tevékenységre, valamint a 2004 májusától a szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlása alá eső tevékenységekre kialakított igazolások magyarországi kezelését, a vállalkozások külföldi tevékenységre vonatkozó előminősítési eljárásának menetét.

A tárgyaláson áttekintették a két ország hatóságainak együttműködését, ennek javítási lehetőségeit a határon átnyúló szolgáltatási szabadsággal és a letelepedési szabadsággal kapcsolatos ismeretek hatékony átadásának érdekében.

Ugyancsak a vegyes bizottsági ülés témája volt a magyarországi Országos Egészségbiztosítási Pénztár és német partnere között kidolgozandó megállapodás előkészítése, a magyar hatóság eszköztárának bemutatása.

Az előzmények:

Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára Georg Wilhelm Adamowitsch-csal, a szövetségi gazdasági és munkaügyi minisztérium közigazgatási államtitkárával május 19-én Budapesten tárgyalást folytatott arról, hogy a magyar vállalkozásokat ért német hatósági fellépésekkel kapcsolatban a két ország közigazgatásának szorosabb együttműködést kell folytatnia. Tárgyalt arról is, hogy a Szövetségi és Munkaügyi Minisztérium képviseletében a Németországban vállalkozási szerződéses tevékenységet folytató magyar cégekkel, valamint a médiával tájékoztató jellegű beszélgetést folytat. Hajdu András külügyi államtitkár június 2-3-i berlini tárgyalásán német partnerével megállapodott a kormányközi vegyes bizottság létrehozásában.

A Külügyminisztérium június 22-i, a GKM és az illetékes társtárcákkal egyeztetett szóbeli jegyzékével létrejövő kormányközi vegyes bizottsággal kapcsolatban javaslatot tett a napirendekre, a magyar delegáció összetételére, valamint az első érdemi ülés helyszínére és időpontjára.

Ennek szellemében június 28-án Berlinben került sor a vegyes bizottság alakuló ülésére. A német fővárosban másnap, június 29-én pedig a szövetségi gazdasági és munkaügyi minisztériumban Gilyán György államtitkár részvételével a német gazdasági és munkaügyi és a pénzügyi tárca államtitkáraival a magyar vállalkozások képviselőivel tartottak konzultációt.

Mind az alakuló ülésen, mind pedig a vállalatok képviselőivel folytatott konzultáción német részről elhangzott, hogy az ottani közvélemény elvárja a fekete munkavégzés elleni határozott fellépést. A megbeszéléseken elhangzott: ellenőrzések nem csak magyar cégek ellen folynak. Megismételték, hogy az akciók nem a tisztességes vállalkozásokat érintik, hanem a szolgáltatási területen német vélemény szerint illegálisan megjelenő, hazai, magyarországi tevékenységgel nem rendelkező, ún. «postafiókcégek»-et. Az ellentmondások a szolgáltatások szabadsága és a munkanélküliség, illetve a szociális intézkedések közt feszülnek - feloldatlanul.
Magyar részről rámutattak arra, hogy a német gondokat értjük Magyarországon. Hasonlóakkal küzdenek a magyarországi szervezetek is. Hiba azonban, hogy nem kezdődött meg korábban a politikai és a szakmai egyeztetés a két fél között.

Képviselhetetlen, hogy 18 hónapja előállított cégek iratai ma is le vannak foglalva, veszélyeztetve a cégek működését. A magyar kormány nem tudja elfogadni, hogy sem a szervezetei, sem cégei nem tudják, mi történt. Indítványozták, hogy a német hatóságok tegyenek olyan gyakorlatias gesztusokat, melyek segítik a helyzet oldását.

A szerződéses munkavállalási rendszer jól működik, mert az Magyarországon jogilag rendezett, szigorúan kézben tartott.

Értelmezési gondot csak a magyarországi tevékenység mértékének szabályai jelentenek és az a tény, hogy magyar vállalatok nem érzik biztonságosnak működésüket Németországban. Egyetértünk azzal, hogy a német hatóságok járjanak el azokkal szemben, akik vétenek a szabályok ellen, ezeket a cégeket mielőbb ki kell szűrni és a „tisztákat” engedni kell dolgozni.

A magyar tárgyalódelegáció kiemelte, közös feladat a helyzet további eszkalálódásának megelőzése. Akkor is megfogalmazódott, hogy a német gazdaságot irányító két minisztérium vezetőivel és az ottani partnerekkel együttműködve sikerül lezárni a vitás kérdéseket. A tárgyaláson a magyarországi delegáció javasolta, hogy a vegyes bizottság első ülését július 8-án tartsuk meg Budapesten. Ezzel a javaslattal a német fél egyetértett.

A vállalatok fontos kezdeményezésnek értékelték a véleményük és javaslataik kifejtését lehetővé tevő találkozót. Az is elhangzott: sajnálják, hogy egy ilyen magas szintű véleménycserére csak a két razzia után került sor, mivel ezek nagymértékben rontották a magyar cégek jó hírnevét. Példákat hoztak fel arra, hogy német partnereik elbizonytalanodtak, szerződéskötéseik visszaestek.

Erőteljesen kifogásolták a szerintük „az európai normákkal nem összeegyeztethető” módszereket. Elmondták, hogy az elmúlt 15 év során számos ellenőrzésre került sor mind a német munkaügyi hivatalok, mind a magyar hatóságok részéről. A szabálytalanul eljáró vállalatok eddig is megkapták büntetésüket, ami esetenként a piacról történő kizárást is jelentette. Addig, amíg az ellenőrzés a munkaügyi hatóságok feladata volt Németországban, bízni lehetett abban, hogy kizárólag szakmai szempontok vezérelték azt. Azt sajnálkozva tapasztalták, hogy amióta az ellenőrzést a német pénzügyminisztérium, illetve az irányítása alá tartozó vámhatóság hatáskörébe tette át a német kormány, az ügymenet eljárási szabályait nem teljes körűen ismerő ellenőrzéseknek vannak kitéve a cégek.

A vállalati képviselők elmondták azt is, hogy az elmúlt évek során a német hatóságok a németországi vállalkozással összefüggő feltételekről nem, vagy csak hiányosan tájékoztatták a magyar vállalkozókat.

Ugyanilyen probléma, hogy az egyes német hivatalok munkatársai sem kapnak egyértelmű eligazítást, vagy nem ismerik a megváltozott szabályokat. A vállalatoknak sikerült a német kormányzati képviselők számára néhány addig nem ismert olyan aspektusra is rávilágítani, ami nehezíti a tisztességes vállalkozási szerződéses tevékenységet Németországban.

A vállalatok a vegyes bizottság munkáját nagyon fontosnak tartják és készek mindenkor konzultációkra.

A vállalatok rámutattak, tevékenységükkel szervesen beépültek a német gazdaságba, egyes vállalatok harmadik piaci exporttevékenységet is folytatnak. Vannak olyan magyar cégek, amelyek nélkül német partnerük nem tudott volna Németországban munkahelyet fenntartani, illetve teremteni és versenyképes maradni.