A Zschernitzi Adonisz és párja után: szenzációs szászországi régészeti leletek – hétezer esztendővel ezelőtt élt európai nép

A főtemplom a mai Drezda alatt rejtőzött

A most felfedezett civilizáció létét az időszámítás előtti 4800–4600 közé teszik a tudósok, miáltal 2000 esztendővel idősebbnek bizonyul, mint az egyiptomi piramisok. A hálózat főtemplomát a mai Drezda alatt találták meg. A létesítmény átmérője lenyűgözően nagy, 150 méter; sírok, földsáncok és cölöpzet nyomaira bukkantak benne. A Lipcse melletti Eythra közelében egy falu romjait is elkezdték föltárni: már most tudható, hogy mintegy 300-an élhettek ott 20 házban, egy templom körül.

A drezdai ásatások közben kőből, csontból és fából készült szerszámok, valamint embert és állatokat ábrázoló kerámiafigurák kerültek napvilágra. „Az ásatások közben feltárt leletek arról tudósítják a ma emberét, hogy jó négyezer esztendővel ezelőtt léteztek paraszti közösségek, melyeknek tagjai elegendő kézügyességgel és képzelőerővel rendelkeztek ahhoz, hogy Európa első, nagy földépítményét elkészíthessék“ – idézi a brit lap Harald Stäublét, a szász tartományi archeológiai hivatal vezető munkatársát.

A tudós régész találta meg 2003. augusztus 19-én – ugyancsak Szászországban, egy földgázvezeték építését megelőző régészeti feltárás közben – azt a 7200 esztendősre becsült, tehát újkőkori két agyagszobor-torzót is, amelyik emberiség történetének eddigi legrégebbi, közösülést ábrozoló művészi alkotása. A Zschernitzi Adonisz néven ismert szobortöredékhez illő női torzót – a felajzott férfit ábrázoló agyagszobrocska felbukkanása után egy hónappal – egy ugyancsak környékbeli, lipcsei ásatáson találták meg Stäuble és munkatársai.

Névtelen nép

A felismerés, hogy a múlt néhány évben kiásott templom- és faluépítmények egyazon kultúra maradványai, annyira új, hogy alkotóinak a tudósok még nevet sem adtak. Annyi biztos, hogy egy tehetséges, kulturált és civilizált népről van szó. Európaiakról, a földrészünkön egykor éltekről, őseinkről.