Új kiadásban jelent meg Fejtő Ferenc József Attila-könyve – a szerző a Bazilika előtt dedikál szombaton

A monográfiát a Népszava és a Papirusz Book könyvkiadó jelentette meg új kiadásban, Valachi Anna irodalomtörténész, József Attila-kutató, a napilap egykori munkatársa gondozásában. Az első kiadás, amely 1947-ben a Népszava Kiadónál jelent meg, ma már elérhetetlen. Az új kiadás jelentőségét emeli, hogy Fejtő Ferenc az egyetlen élő klasszikus, akit mély barátság fűzött a költőhöz. Ő az, aki hiteles képet adhat József Attila személyiségéről, szellemi örökségéről, irodalmi-nyelvi jelentőségéről. Fejtő a tanulmányában a két világháború közötti időszak társadalmi-szellemi folyamatairól fest korképet.

Fejtő Ferenc még barátja életében értő kritikusának bizonyult, ráérzett korszakos költészetének jelentőségére. Büszkén emlékezik vissza, hogy ő írta le először a Nagyon fáj című kötet megjelenését követően, hogy József Attila az Ady utáni ifjabb nemzedék legkiválóbb költője. Barátja halála után, immár hatvannyolc esztendeje, azért küzd, hogy a kisajátítási törekvések és a ferdítések ellenére, hitelesen idézze meg a költő lényét és szellemi teljességét.

A mai kiadás az egykori, füzetnyi kiadványnál terjedelmesebb, kiegészült ugyanis a kötetet szerkesztő Valachi Anna irodalomtörténész korértékelő tanulmányával és a Fejtő Ferenccel készült friss, exkluzív interjúval. A kötet Függelékében helyet kapott Fejtő Ferenc Ami fontosabb Oroszországnál is[/ig című publikációja is, melynek tárgya André Gide-nek a sztálinizmust bíráló írása.

A kötet ily módon nemcsak az egykori Népszava-kiadványt reprodukálja, de a József Attila-kultusz torzulásairól, a tanúságtétel nehézségeiről, a kortársakról és a József Attila-kép változásairól is árnyalt képet ad.

A Párizsban élő Fejtő Ferenc több szálon is kötődik a Népszavához: évekig a napilap párizsi tudósítója volt. 1936-ban József Attilával és Ignotus Pállal közösen indították a Szép Szó című független irodalmi és politikai folyóiratot. A lap a költő emléke előtt tiszteleg az 1997 óta folyamatosan megjelentetett társadalompolitikai és kulturális mellékletével, melynek ugyancsak a Szép Szó címet adták.

Fejtő Ferenctől anekdotikus visszaemlékezéseket is hallhattunk a József Attilához fűződő személyes emlékekről, majd a költő korabeli megítéléséről: Kosztolányi Dezső szerette a költő művészetét, Babitscsal viszont kölcsönös volt idegenkedésük. A gondolkodó visszaemlékezése szerint, még akik szerették, azok sem mindig értették a költőt, József Attila ugyanis Hegelt olvasta, akinek „fél oldalnyi” mondatai a költő írásaira is hatással voltak. Fejtő Ferenc, aki Ady hangjához volt szokva, első olvasatban Villon-szerű jelenségnek találta későbbi barátját, József Attila abban az időben fordította a francia költő műveit.

Hallhattuk, mi volt a háttere József Attila választásának, amikor a kommunista eszmék helyett a világ szociáldemokrata megközelítése mellett döntött. József Attila nem volt politikailag elkötelezett tagja egyik pártnak sem, de amikor 1933 januárjában híre jött, hogy a Berlinben hatalmon volt szociáldemokrata kormány elleni szavazásra, annak megbuktatására utasította Moszkva a német kommunistákat, szövetségben a nemzeti szocialistákkal, a költő szakított a kommunizmussal. Vallotta, ilyenekkel nem lehet együttműködni, cikkekben fejtette ki véleményét, ahol a francia népfrontot jelölte meg követendő például. Állásfoglalásán megütköztek a magyar liberálisok és baloldaliak.

A Dunánál című költemény születéséről megtudhattuk, hogy a „Mai magyarok, népi magyarok” kötet szerkesztése folyt, amikor a szerkesztőmunkában Fejtő Ferenc, aki egyaránt ismerte a régi generáció nagyjait, Babitsot és Adyt, egyfajta összekötőként tudott fellépni, ezt a nemzedékeket összekötő gondolatot pendítette meg József Attila előtt, mondván, írjon a Dunáról. Így született meg verses előszóként a költemény, a költő egyik legnagyobb hatású műve. A költő szeretett megadott témáról írni, így keletkezett a Hazám című verse is, vagy a „8 Órai Újság” megkeresésére, a Levegőt című mű, a kor fojtogató társadalmi viszonyairól.

A tudósító kérdésére, hogy miéként érzi magát idehaza Fejtő Ferenc, a válasz: „Szép most az idő …” – Jó egészséget kívánunk neki körünkben!

A tájékoztatón Őze Áron színművész előadásában hallhatták a megjelentek a költőóriás néhány versét. Fejtő Ferenc az ünnepi könyvhéten a Bazilika előtt dedikál bolnap, szombaton 11 órától a 41. számú pavilonnál.