Ismeretterjesztés felsőfokon – harmadszor is mindentudás könyvben

Megtudhattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a Matáv, az Axelero Internet – és a könyvkiadás révén a Kossuth Kiadó – közös vállalkozása meglehetősen sajátos úton jut el a (remélhetőleg) legszélesebb közönséghez. Az egyetemi előadóteremben elhangzottakat, látottakat egyenesben közvetíti (majd megismétli) két közszolgálati tévé, továbbá rádió is. Röviddel később megjelenik az interneten (www.origo.hu/mindentudasegyeteme/index.html), hogy az egész világon hozzáférhetővé váljék a sok-sok új ismeret, bölcsesség, tudás. Aztán egy idő múltán a digitális világból visszatér a jó öreg Gutenberg-galaxisba, miután kinyomtatják, hogy mindazok, akik még nem felejtettek el olvasni, és tudják, hol a könyvtár meg a családi könyvespolc, bármikor kézbe vehessék, lapozgathassák, tanuljanak belőle.

A TUDÓSOK IS TANULJÁK AZ ISMERETTERJESZTÉST – KEPES ANDRÁS AJÁNLÓJA

„A hazai tudományos ismeretterjesztésnek pompás hagyományai vannak. Gondoljunk – csupán az elektronikus tömegkommunikációban – a Rádióegyetemre, a Rádiólexikonra, a Deltára, a Gólyavári Estékre, a Századunkra, Öveges és Benedek professzorra, és a sort hosszasan folytathatnánk, kellene is, az igazság védelmében (valamint a sértődés elkerülése végett). A Mindentudás Egyeteme ezt folytatja. A legjobbkor. Az elmúlt másfél évtizedben a tudomány meghökkentő mértékben értékelődött le a mindennapi életben. Ennek nyilván sok oka van. Egyrészt, kicsit talán túl sokan voltak és túl gyakran változtak a mindentudók, másrészt a hétköznapi tapasztalat szerint a tudásból egyébként sem lehet megélni. «Tanár akarsz lenni, édes lányom? – kérdezi a pesti vicc. – Mit lehet ott lopni, krétát?»

A korszerű tudományos eredményeket egyre nehezebb követni a laikusoknak, a napi tapasztalatokban felmerülő, a praktikus- és érzelmi intelligenciát érintő kérdésekre viszont nincsenek válaszai a tudománynak, ezt a területet elfoglalta a lapos okoskodás, valamint a lapos ezotéria. És itt a fejcsóválásom a laposnak szól!

Ebbe az űrbe robbant bele a Mindentudás Egyeteme összehangolt támadással, nemzetközi PR-tapasztalatokkal, korszerű médiaterítéssel, tévékkel, rádióval, internettel, újsággal, síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

Azt gondolhatnánk, mindehhez már semmit sem tehet hozzá a könyvbe zárt szó. De aki kézbe veszi az immár harmadik kötetet, átlapozza, megszagolja (ahogy új könyvet érdemes), láthatja, hogy korszerű, új enciklopédia van születőben. «Mindentudást» természetesen nem ad, szerencsére épp ellenkezőleg. Elvezet ahhoz, ahogy Lao-ce nyomán nekünk halandóknak érdemes gondolkodni a tudásról: «A tudást nem-tudásnak tartani: a legmagasabb fok». Így azután, ha ennek a sorozatnak sikerül legalább néhány száz embert elbizonytalanítani megrögzött tévhitében, már az is nagy eredmény lesz.”

Ugyancsak a jeles kolléga, Kepes András jelentette ki a mai sajtótájékoztatón: „új enciklopédia van születőben”. Ha már nem lehetünk is minden (legföljebb sok) tudás birtokában, legalább azt becsüljük, amihez hozzájuthatunk és amit befogadhatunk, vagy aminek a létéről több-kevesebb fogalmunk van. Tudjuk, hogy hol lehet elérni a tudást, amely – mindannyiunk szerencséjére – nem csupán az interneten halmozódik, hanem agytekervényeinkben és könyvespolcainkon is. – Enciklopédiához (nem okvetlenül egyetemistáknak, egyetemet végzetteknek), egyetemes ismereteket magában foglaló műhöz adják (közre) rendszeresen fölbecsülhetetlen értékű tudásukat a magyar szellemi élet legnagyobbjai, akikről minden alkalommal kiderül: nem pusztán tudósok, írók, hanem nagyszerű előadók, lenyűgöző személyiségek is. A LigetPress tudósítójának érdeklődésére Fábri György, az MTA kommunikációs és a Mindentudás Egyeteme Kht. tudományos igazgatója elmondta, hogy jövőre újabb médián – DVD-n – is elérhetővé válnak a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadások. Az ezüstkorong kitűnő kiegészítő eszköze lehet az általános és középiskola oktatásnak is.

A Kossuth Kiadó szakemberei által míves módon gondozott könyvsorozat harmadik kötete (várhatóan a karácsonyi könyvvásár egyik gyöngyszeme) az „össznépi egyetem” harmadik szemesztere 19 előadásának szerkesztett szövegét tartalmazza:

A MINDENTUDÁS EGYETEME III. KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE

Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Palló Gábor: A magyar tudós-zsenik
Tompa Anna: Egészségtudat és tudatos egészség
Kovács Ferenc: Meddig és mit bányásszunk?
Jaksity György: A pénz nyugtalan természete
Fésüs László: A természetes sejthalál titkai
Sajó András: Ésszerűség és büntetés
Horváth Zalán: Mikrokozmosz - világunk építőköveinek kutatása
Patkós András: A mindenség mérése
Tóth József: Kell nekünk régió?
Gyulai József: Az emberiség útja a nanovilág felé
Szabad János: Anyai öröklődés, anyai hatás
Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv?
Havass Miklós: A számítógéptől az információs társadalomig
Máray Tamás: Hálózatok hálózata: az internet
Csányi Vilmos: Az emberi természet biológiai gyökerei
Nyíri Kristóf: Enciklopédikus tudás a 21. században
Karácsonyi ünnepi előadás - Vizi E. Szilveszter bevezetőjével
Gáncs Péter: A karácsonyi evangélium háromféle „kameraállásból”
Szabó István: A teremtéstől adventig
Tudomány és (multi)média

Jövőre január 24-én Szabó Gábor akadémikus előadásával kezdődik az egyetem júniusig tartó hatodik szemesztere. A program – döntően – a „fizika éve” és a József Attila-emlékév eseményeinek jegyében zajlik majd.