Digitális korszakváltás a tévézésben is
A tökéletes képminőségen és a programok növekvő számán túl a DVB-T egyéb interaktív, értéknövelő szolgáltatásokat is lehetővé tesz. A dekóderek néhány elektronikai üzletben már most is kaphatók, várhatóan a nagyobb áruházláncok is megkezdik forgalmazásukat. A megnyitón Kovács Kálmán kiemelte, hogy a DVB-T rendszerre való átállás nemcsak uniós igény, hanem nemzeti érdek is, hiszen a háztartások harmada számára - ahol hagyományos antennával tévéznek, és így csak három program nézhető - az információs hátrány csökkentését is szolgálja majd. "Át fognak alakulni a mindennapi kommunikációról ma alkotott elképzeléseink, és a digitalizáció valódi súlyát lehet, hogy csak évek múlva tudjuk majd igazán értékelni" - tette hozzá az informatikai miniszter.
Kovács György ORTT-elnök a szabályozás, és ezen belül a médiatörvény módosításának szükségességére hívta fel a figyelmet, mert pillanatnyilag ez akadályozza a fejlődést. Lévay Örs, az AH elnöke kijelentette, hogy az AH szakemberei és műszaki berendezései készen állnak a fogyasztók számára kézzelfogható előnyöket nyújtó szolgáltatásra, és azt reméli, hogy az első ütemmel lendületet adnak a digitális sugárzásra való teljes átállásig tartó folyamatnak. Az EU 2012-ben szabta meg az analóg sugárzás lekapcsolásának végső időpontját.
A megnyitó után tartott sajtótájékoztatón László Géza, az AH vezérigazgatója európai példákra hivatkozva kiemelte: állami szerepvállalás nélkül nem képzelhető el a DVB-T elterjedése. A technológiai semlegesség elvének érvényesítése a televíziós platformok piacán az állam proaktív, versenypárti fellépését igényli, amely megnyilvánulhat a dekóderek árának állami támogatásában éppúgy, mint a szükséges technikai beruházásokhoz való hozzájárulásban.
A vételhez a magyar kereskedelemben több PC-s kártya is kapható. Szükséges megjegyezni, hogy a digitális televíziózás és rádiózás nem csak áldás. Nem csak a médiumok lehetőségeinek bővülését hozza. Ez egyben felveti a fokozott manipuláció lehetőségét, ugyanis az eljárás minden eddiginél hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé a tartalomhoz való hozzáférés ellenőrzésére.
www.ahrt.hu/hu/index.php
A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes gyökeresen megváltoztatni a televíziózás szokását. E rendszer kiépítésére jött létre 1993-ban a DVB néven ismertté vált páneurópai platform. A szervezet feladata, hogy koordinálja a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetését a különböző országokban. A DVB ajánlásai alapján készült szabványokat Európában eddig 27 ország, Európán kívül Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Hong-Kong, India, Irán, Izrael, Malájzia, Mauritius, Kína, Szingapúr, Thaiföld, Tajvan és Új-Zéland fogadta el.
A DVB-T, a földfelszíni digitális sugárzás, megoldásainak köszönhetően nagyobb műsorválasztékot, kiváló minőséget és megbízható vételt biztosít a nézők számára. A DVB-T emellett egy olyan "jövőbiztos" rendszert is jelent, amely új piaci és üzleti lehetőségeket képes teremteni. Általános bevezetése frekvenciák felszabadítását teszi lehetővé új szolgáltatások számára.
Hol tart a DVB-T...Európában?
Az analóg elektronikai megoldásokat felváltó digitális technika először a műsorkészítés és továbbítás, majd napjainkban már a műsorsugárzás területén is egyre nagyobb teret hódít. Számos új szolgáltatásával kedveltté vált a nézők között, míg a frekvenciaspektrum hatékonyabb kihasználása révén a kormányzatok, a frekvenciahatóságok és a műsorsugárzók részéről is a figyelem központjába került.
Nyugat-Európában a 90-es évek második felében kezdődtek az első kísérleti DVB-T sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres, DVB-T formátumú műsorszórás. 2003-ban indult el a digitális földfelszíni sugárzás tömeges elterjedése, és az elemzők ezzel párhuzamosan azzal számolnak, hogy az analóg sugárzás viszonylag gyorsan, mintegy 10-15 éven belül meg fog szűnni.
Ahhoz, hogy Európában kedvező pozíciót érjünk el, alapos előkészítő munka szükséges. Digitális sugárzás céljaira felhasználható frekvencia-kiosztás jelenleg még nem létezik a kontinensen, ezt a kérdést csak a 2005-ben megrendezendő WARC-konferencia fogja rendezni. Az országok nagy része nem kívánja megvárni ezt az időpontot, hanem már korábban megkezdik a digitális földfelszíni tévészolgáltatásaikat. Európában több országban már működik a kereskedelmi DVB-T sugárzás, az első rendszeres DVB-T adást Nagy-Britanniában kezdték el 1998-ban, és azóta már üzemszerű szolgáltatások működnek Finnországban, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban, Hollandiában és Németország berlini régiójában is. A berlini sugárzás külön érdekessége az, hogy 2003 augusztusában teljesen leállították térségben az analóg földfelszíni műsorszórást. Hollandiában megtörtént a teljes beindulás és az analóg lekapcsolást fázisonként tervezik végrehajtani. Európa szinte teljes területén, valamint számos Európán kívüli országban is kísérleti sugárzások indultak DVB-T formátumban. A legtöbb nyugat-európai országban már készítik a terveket a digitális rendszerekre való végleges áttérésre, az analóg szolgáltatások fokozatos megszüntetésére. Ezek szerint a fejlett országok többségében várhatóan 2010-re, 2015 után pedig már mindenhol szinte kizárólag csak digitális rendszerek fognak üzemelni. A 2005-ben már működő szolgáltatások várhatóan megtarthatják majd helyüket, így a többi ország részére csak a maradék frekvenciák kerülnek kiosztásra a konferencián. A legkedvezőbb helyzet eléréséhez az szükséges, hogy a lehetséges frekvenciákat minél előbb igénybe vegyük.
Ausztriában, Csehországban, Dániában, Észt-, Franciaországban, Norvégiában, Portugáliában, Szlovákiában és Svájcban az üzemszerű sugárzás elkezdését 2004-06 közöttre tervezik. A piaci elemzők erre az időszakra teszik a DVB-T újabb fellendülését. Görög-, Ír-, Lengyelországban és Szlovéniában még nem született döntés a digitális földi sugárzás elkezdésének időpontjáról, aminek egyebek között az az oka, hogy hiányoznak a digitális műsorszórással kapcsolatos törvényi szabályozások.
Néhány országban komoly akadályokba ütköznek a bevezetésre irányuló erőfeszítések, Lettországban a Digitális Rádió és TV Központ éppen aktuális eladása miatt, Romániában a túl nagy kábelpenetráció nagy akadály, Ukrajnában pedig a megromlott gazdasági helyzet kényszeríti parkoló pályára a terveket. Egyre több országban figyelhető meg az analóggal közös sugárzási időszak idejének csökkentése, előrébb hozták a tervezett lekapcsolási időpontokat, illetve ha ez nem lehetséges az egész hálózatra, akkor fokozatosan próbálják meg felszabadítani az analóg csatornák által elfoglalt frekvenciákat, helyet adva ezzel az újabb digitális televíziós programoknak.
A kísérleti sugárzások összehangolására, és a DVB-T bevezetésére páneurópai platform alakult DigiTAG (Digital Television Action Group) néven 1996-ban. A szervezet alapításának a célja az európai bevezetés koordinálása volt, azonban hamarosan túlnőtte Európa határait. 2000 augusztusától az Antenna Hungária Rt. is aktív szerepet vállal a Digitag munkájában.
Hazai szakembereink sokat tesznek a DVB-T mielőbbi elkezdéséért. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület keretében létrejött a DVB-kör, amelynek tagjai a digitális televíziózás magyarországi bevezetésének lehetőségeit és feltételeit vizsgálják. Az Antenna Hungária Rt. a múlt években megtette a szükséges technikai előkészületeket a DVB-T sugárzásra, adóberendezést telepített a széchenyi-hegyi adóállomásához, majd 1999. július 9-én megkezdte az első hazai kísérleti adást. Kezdetben kölcsön berendezésekkel, majd 2001 októberétől saját eszközeivel folyamatosan sugározza a három közszolgálati műsort, illetve mérőjeleket a vizsgálatokhoz 1 kW kisugárzott teljesítménnyel. A kísérleti sugárzás alatt az Antenna Hungária Rt. folyamatosan vizsgálja a vételi lehetőségeket. Állandó kapcsolatot tart fenn az adóberendezés- és a vevőkészülék-gyártókkal, többféle adó- és vevőkészülék tesztelését végzi.
A társaság 2002 májusában beindította az első vidéki DVB-T telephelyet Kabhegyen. A kabhegyi adó a budapesti műsorcsomag jeleit sugározza, kiegészítve a környék regionális híradójával. A sugárzás 10 kW teljesítménnyel üzemel, az analóg tévéműsorokkal azonos antennáról.
Elkezdődött a földi digitális televíziós műsorszolgáltatással kapcsolatos törvényi szabályozások elkészítése. Hatálybalépésük után lehetőség nyílik az üzemszerű műsorszórás megkezdésére és a digitális kereskedelmi műsorszórás beindítására.
Miért DVB-T? Mit nyújt a digitális televíziózás?
Kifogástalan, zajmentes képminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás. CD minőségű hangot: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang. Kényelmesebb kezelhetőséget: a néző menülistából választhatja ki a nézni kívánt műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján. A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van. Kötetlen vételi helyeket: egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek segítségével kiváló, szellemkép mentes lesz a vétel. Mobilitást: a néző ülhet akár villamoson, akár egy, az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes a vétel. Interaktivitást: visszirányú kapcsolat kialakításával - ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon - igénybe vehetők az olyan interaktív szolgáltatások, mint például az internet.
Azonos lefedési területet feltételezve, a tényleges beruházási költség a DVB-T esetében a legkisebb. A DVB-T hálózat kiépítése olcsóbb, mint a kábelhálózaté, ráadásul a DVB-T hálózat az analóg infrastruktúrára is ráépíthető.
hírdetés
