Jogalkotási rekord tavaly a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban – jön az intelligens autópályadíj-elszámoló rendszer – az EU-polgárokat is megilleti a „65-ös kedvezmény”

Hasonlóan korszakos eredmény, hogy megkezdődött az energiapiac fokozatos megnyitása, megszületett a Földgáztörvény és az év végére a jogi környezet csaknem teljes mértékben EU-konformmá vált. Lépések történtek a turizmus és a fogyasztóvédelem területén, kapható a négynapos matrica, szabaddá vált az út a PPP-beruházások előtt, megalakult a Versenyképességi Tanács, és a Parlament az év végén elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvényt.

A tárca jogalkotási „kedve” az idén sem lanyhul, legalább annyi új törvényre, rendeletre, határozatra, tehát jogszabályra lehet számítani, mint 2003-ban. A két, legnagyobb horderejű bizonnyal a vasútról és a személyszállítási veszteség-kiegyenlítő rendszerről szóló új paragrafus lesz – mondta el a miniszter.

Az Infovilág szerkesztőjének kérdésére Csillag István elmondta, hogy az autópályák matriciás rendszere átmeneti állapot, mivel hazánkban is megoldásra vár az Európai Unió által szorgalmazott, Ausztriában már bevezetett, Németországban egyelőre késlekedő, bár gyakorlatilag kész elektronikus díjfizető rendszer megteremtése. Az úthasználat alapján fizetendő, tehát a lehető legigazságosabb intelligens tarifarendszer magva az EU Galileo-programja, amelynek bevezetését az unió 2006-tól ajánlja, 2008-tól pedig elvárja a tagországoktól. Magyar szakemberek máris dolgoznak a Galileo-alapú rendszer előkészítésén, hogy néhány éven belül már csak az autópályán megtett útért kelljen fizetniük az autósoknak.

Az Infovilág másik kérdése: Megilleti-e május 1-jétől, tehát hazánk teljes jogú EU-tagságának pillanatától az immár Huszonötök országainak 65 évesnél idősebb polgárait is a magyar sajátosságnak számító kedvezmény, amely szerint nem kell fizetniük a helyi és távolsági tömegközlekedési eszközök használatáért? Ha igen, miből fedezik a közlekedési vállalatok a mostaninál várhatóan nagyobb idegenforgalomból következő bevételkiesést?

A miniszteri válaszból kiderült, hogy a jogalkotók és a költségvetés tervezői egyaránt számoltak azzal, hogy a 65 évesnél idősebb EU-polgárok is kihasználják az ingyenes utazási lehetőséget Magyarországon. (Ne feledjük: az egységes belföldnek számító EU-ban minden ország polgára egyenjogúan európai polgár, a nemzeti sajátosságokból adódó jogok és kötelességek rájuk is vonatkoznak!) A „65-ös kedvezmény” megadása széles körű ellenőrzésen alapul majd, és meglehetősen bonyolult elszámolási módszerrel gondoskodnak arról, hogy ne károsodjanak a személyszállító vállalatok.

És most részletesen a GKM 2003. évi jogalkotói tevéknységéről:

KÖZLEKEDÉS

AUTÓPÁLYA-TÖRVÉNY (2003: CXXVIII. tv. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről)

-- Az Országgyűlés 2003. december 22-én fogadta el a törvényjavaslatot - ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással és 343 igen szavazattal. Az Országgyűlés bizottságaiban folytatott komoly egyeztető munka bizonyítéka, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt fontosnak tartották a törvényben foglaltakat.
-- A kormány programjának legfőbb célja, hogy az ország versenyképességét európai szintre emelje az infrastruktúra, ezen belül a gyorsforgalmi úthálózat gyors fejlesztésével. Ezért márciusban a Kormány határozatában (2044/2003.) rendelkezett az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú-, és középtávú feladatairól és a finanszírozás egyes kérdéseiről.
-- A kormány határozata arról is rendelkezett, hogy a tárcának törvényjavaslatot kell készítenie az infrastruktúrák létesítésének közérdekűségéről és közhasznúságáról. A törvényjavaslat célja az volt, hogy végre elgördüljenek az akadályok a fejlesztések útjából, egyszerűsödjenek és szigorú határidők korlátjai közé szoruljanak a gyorsforgalmi utak előkészítésének eljárásai. Így született meg az Autópálya-törvény.

-- A törvényben megjelölt tervezési időszak 2007-ig tart, azért hogy a feladat ne kötődjön a választási ciklusokhoz.

-- Mivel az országos gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez mind hazai, mind nemzetközi szempontból jelentős közérdek fűződik, a törvény előírja, hogy a pénzügyi fedezetről a Kormánynak kell gondoskodnia. Ennek három forrása a központi költségvetés, az Európai Uniótól kapott pénzeszközök, és a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközök.

-- A törvény előírja, hogy a gazdasági és közlekedési miniszternek évente számot kell adnia az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt az elvégzett munkákról.

-- A törvény előírja a gyorsforgalmi utak építtetőjének, hogy már az előzetes környezeti tanulmány elkészítésekor tartson lakossági fórumokat. Ezáltal a lakosság és az érintett önkormányzatok korábban kaphatnak tájékoztatást a tervekről.

-- A törvény előírja, hogy rendeletben kell meghatározni a nyomvonalat. A rendelet kihirdetésétől – a spekuláció megelőzése céljából – a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.

-- A törvény arra törekszik, hogy a gyorsforgalmi út építésében eljáró állami szervek és egyéb szervezetek (pl. közművek) tevékenységét jól követhető időbeli keretek közé szorítsa. Ezért például a földhivatalok eljárásának határideje megváltozott, rövidebb lett. Az általános 30 napos ügyintézési határidő helyett a törvény 15 napos határidőt ír elő.

-- A törvény 1. számú melléklete évenkénti ütemezésben bemutatja a 2007 végéig átadásra kerülő gyorsforgalmi utakat, 2. számú melléklete pedig felsorolja azokat, amelyek előkészítésére 2003 és 2007 között kerül sor.

MATRICARENDELETEK

-- A GKM januárban megalkotta az autópálya-matrica 2003. évre szóló díjrendeletét. A nyári szezon előtt rendeletmódosítással bevezette a nyári, szezonális, négynapos matricát, majd novemberben a rendeletet úgy módosította, hogy a nyári idényben bevezetett négynapos matrica alkalmazását egész évre kiterjesztette.

-- A négynapos matrica bevezetése és használatának az egész évre való kiterjesztése azon túlmenően, hogy az autósok kényelmét szolgálja, tehermentesíti az autópályák környékén lévő utakat is, és ezzel az ott lakók életét is megkönnyíti.

ENERGETIKA

-- 2003-ban folytatódott a hazai energetikai jogszabályok és az energiarendszer közelítése az Európai Unió elvárásaihoz. Az év végére a jogi környezet szinte teljes mértékben EU-konformmá vált.

-- A villamos energia törvényben foglaltaknak megfelelően 2003. január 1-jén megkezdődött a villamosenergia-piac fokozatos megnyitása. 2003 végére már a teljes magyar villamosenergia-igény 18 százalékát a szabad piacról elégítették ki a fogyasztók.

-- Hosszú előkészítő munkát követően az Országgyűlés 2003. június 16-án elfogadta a földgázellátásról szóló törvényt (GET). A GET megteremti a gázpiac megnyitásának kereteit és minden vonatkozásban (átláthatóság, diszkriminációmentesség, az állami befolyás csökkentése) a fejlett piacgazdaságok követelményeinek megfelelő szabályozási környezetet biztosít. 2004. január 1-jétől megkezdődött a gázpiac megnyitása, először a legnagyobb fogyasztók számára.

-- 2003-ban megkezdődött a földgázárak - régóta esedékes - rendezésének folyamata. Az év során a gázárak valamennyi nem lakossági fogyasztó esetében elérték a költségek által indokolt szintet, 2004. január 1-jétől pedig a háztartások is a költségeket fedező áron jutnak a földgázhoz. Ezzel a lépéssel nem csupán a fenntarthatatlan keresztfinanszírozások és állami támogatások rendszere szűnik meg, hanem a gázrendszer biztonságos karbantartásához-működtetéséhez és az igények bővülése miatt elengedhetetlen fejlesztéséhez szükséges megtérülés is biztosítottá válik. A lakossági fogyasztók árrendezéssel kapcsolatos terheinek mérséklését szolgálja a 2003. október 1-től működő kedvezményes gázellátási rendszer, amely alanyi jogon biztosít ártámogatást valamennyi földgázfogyasztó háztartásnak.

TURIZMUS

A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK IDEGENFORGALMI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSA

-- A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló rendelet megszületésével a gazdálkodó szervezetek lakásainak idegenforgalmi célú hasznosítása is lehetővé vált. A rendelet megjelenése előtt a szabályozás a fizetővendéglátást és a falusi szállásadást kizárólag a magánsze¬mélyek tulajdonában álló lakások és üdülők tekintetében engedte meg. A lakások nagy része azonban azóta gazdálkodó szervezetek tulajdonába került, amelyek egy részét üzleti céllal hasznosítják. A belföldi turizmus fejlesztése érdekében indokolt volt ezeket is az idegenforgalmi célú hasznosítás körébe bevonni, azaz a fizető-vendéglátó és a falusi szállásadói tevékenység gyakorlását a gazdálkodó szervezetek számára is lehetővé tenni.

-- A nemzetközi idegenforgalom visszaesését a belföldi turizmus serkentésével is indokolt ellensúlyozni. Ennek jó eszköze lehet, ha a gazdálkodó szervezetek lakásainak idegenforgalmi célú hasznosítása is lehetővé válik. A szabályozás eredményeként várhatóan emelkedni fog azoknak a lakásoknak és üdülőknek a száma, amelyeket a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás keretében lehet hasznosítani. Az új szabályozás várhatóan kedvezően befolyásolja az idegenforgalomból származó adóbevételek alakulását is.

AZ UTAZÁSSZERVEZŐ ÉS - KÖZVETÍTŐ TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA

-- Fogyasztóvédelmi szempontból jelentősen javul az utasok helyzete a rendelet nyomán. A rendelet pontosítja és egységesíti az utazási csomag fogalmát.

-- A rendelet előírja, hogy az utazásszervező vagy közvetítő tevékenység gyakorlása esetén a jogszabályban előírt követelményeket mindenkinek teljesíteni kell függetlenül attól, hogy a tevékenység gyakorlója minek nevezi magát, illetve tevékenységét.

-- Az utasok érdekében a rendelet előírja, hogy a belföldről külföldre utaztatók esetében a vagyoni biztosíték kötelező minimális összege kettőmillióról négymillió forintra növekedjen. A rendelet szabályozza, hogy utasvédelmi szempontok miatt a hatósági nyilvántartásból töröljék azt az utazási vállalkozót, amelyik nem utaztatja el az utasait.

GAZDASÁG, KERESKEDELEM

PPP – KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK

-- A magyar gazdaság hosszú távú fejlesztési igényei és a költségvetés rendelkezésre álló forrásainak korlátozott volta olyan megoldások alkalmazását ösztönzi, amelyekkel az államadósság, illetve költségvetési hiány növelése nélkül, a magánszféra bevonásával lehet állami feladatokat megvalósítani. Ezért májusban kormányhatározat született az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról.

-- A kormányhatározat nyomán megalakult a PPP Tárcaközi Bizottság, és a Minisztériumon belül létrejött a Köz- és Magánszféra Partnerségi Kapcsolatok (PPP) Osztálya.

-- A tárcaközi bizottság áttekintette a PPP struktúra hazai adoptálását lehetővé tevő jogszabályi hátteret, és kezdeményezte a szükséges módosításokat. A munka nyomán a közbeszerzésekről szóló törvény 2004. május 1-je után már alkalmas lesz PPP tárgyú közbeszerzések megindítására.

VERSENYKÉPESSÉGI TANÁCS

-- A kormány 2003. július 16-án döntött a Versenyképességi Tanács (VT) létrehozásáról. A kormányhatározat szerint megalakult a VT: egy olyan, alapvetően kommunikációs, konzultatív szervezet, amelyben az üzleti és a kormányzati szféra közösen értelmezik a versenyképességet európai kontextusban befolyásolni képes gazdasági, társadalmi folyamatokat. A VT feladatai közé tartozik a magyar gazdaság versenyképességét rövid-, közép- és hosszú távon meghatározó gazdaságpolitikai döntések és cselekvési programok tervezeteinek, illetve koncepcióinak megvitatása, valamint a versenyképességet javító javaslatok megtétele.

-- A VT titkársági feladatait a GKM Befektetési és Közgazdasági Főigazgatósága látja el. A VT 2003. augusztus 14-én tartotta alakuló ülését; eddig hat alkalommal ülésezett.


A GAZDASÁGI KAMARÁKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

-- A decemberben megszavazott törvénymódosítás célja az volt, hogy erősítse a gazdasági kamarák szerepét, amelyeknek fontos szerepet kell betölteniük a gazdaságfejlesztési és gazdaságstratégiai döntések előkészítésében, a tisztességes piaci magatartás előmozdításában, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer fejlesztésében, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozások európai integrációs felkészítésében, ezen belül is az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában.

-- A törvénymódosítás alapvetően a vállalkozói környezet javítását, a magyar gazdaság versenyképesebbé válását szolgálja. A bővíteni kívánt kamarai hatáskörök, az ebből adódó többletfeladatok, a megerősített köztestületiség a magyar vállalkozások számára közvetlen és érzékelhető előnyöket biztosít.

FOGYASZTÓVÉDELEM – JÓTÁLLÁS, SZAVATOSSÁG

-- 2003-ban megszületett és tavaly ősztől hatályos a szavatossággal, valamint a jótállással kapcsolatos jogszabályok új rendszere.

-- Kormányrendelet készült az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról, valamint GKM rendelet született a szavatossági és jótállási igények intézéséről. Több évtizede hatályos, elavult jogszabályokat váltottak fel az új rendeletek, amelyek átveszik az uniós irányelvekben foglalt, a fogyasztók védelmét szolgáló rendelkezéseket - ilyen például a fogyasztási cikkekre előírt kétéves szavatossági idő - de ugyanakkor megőrzik a hazai fogyasztók által megszokott, kedvező előírásokat is.

-- Így fennmaradt a kötelező jótállás jogintézménye, amely a magyar jog sajátossága. A jótállási kötelezettség az áruk azon körére terjed ki, amelyek várható élettartalma az egy évet meghaladja. Az új szabályozás - a piacgazdaság sajátosságait szem előtt tartva - lényegesen rugalmasabb, a felek közötti magánjogi viszonyba kevésbé avatkozik be. Tág teret hagy a felek együttműködésének, a felmerülő problémák közös megoldását igyekszik elősegíteni.

A JÁTSZÓTÉRI ESZKÖZÖK BIZTONSÁGA

-- Játszóterekre, játszótéri eszközökre vonatkozóan Magyarországon 2003. novemberig nem volt jogszabály. A tavaly született rendelet európai szabványok előírásaira épül, vagyis játszótéri eszközök tervezésekor, gyártásakor a szabvány követelményeit kell alkalmazni, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot megvalósítani.

-- A rendelet szabályozza a játszótéri eszközök vizsgálatát, ellenőrzését és tanúsítását, továbbá átmeneti rendelkezésként a régi, már működő játszóterek felülvizsgálatát és az abból következő szükséges intézkedéseket.

-- Magyarországon mintegy 15-20 ezer játszótér működik (közterek, óvodák, bölcsődék), ezek többsége önkormányzati tulajdonban van. A rendelet megjelenése tiszta, átlátható helyzetet teremt, ami megkönnyíti a támogatási pályázat működtetését is. Mindez azt a célt szolgálja, hogy mielőbb biztonságos eszközök álljanak rendelkezésre a gyermekek számára.