Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. december 15. Az év 349. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737805. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kelet-Európa migránsai a nyomasztó nacionalizmus és a korrupció elől menekülnek

Kelet-Európa migránsai a nyomasztó nacionalizmus és a korrupció elől menekülnek Kelet-Európa migránsai a nyomasztó nacionalizmus és a korrupció elől menekülnek

Mit adott az Európai Unió a keleti tagállamainak? Ezt kérdezi a páneurópai piknik minapi harmincadik évfordulója kapcsán közzétett kommentárjában a liberális szemléletű Süddeutsche Zeitung. A müncheni lap által adott válasz szerint a mérleg lesújtó: sokan költöztek át Nyugatra, és csaknem valamennyi EU-taggá vált volt kommunista ország kormányát nyomasztó nacionalizmus, valamint az a törekvés jellemzi, hogy visszaszorítsák a sajtószabadságot, felszámolják a jogállamiságot, megrendszabályozzák a társadalmat, valamint elutasítsanak mindenfajta európai együttműködést, ha az nem arról szól, hogy uniós pénzeket lehet korrupt módon eltéríteni.

A kommentátor migrációs katasztrófa sújtotta térségnek nevezi Közép- és Kelet-Európát, de nem az unión kívülről 2015-ben érkezett bevándorlási hullám okán, hanem azért, mert ezek az országok zömmel fiatal polgáraik százezreit vesztették el, azokat, akik a nyugati uniós tagországokba települtek át. Bulgáriában másfél millióval, Romániában csaknem négymillióval kevesebben laknak jelenleg, mint a páneurópai piknik idején. Ráadásul a távozók közt nagy arányban vannak magasan képzett emberek. Ennek kapcsán a Süddeutsche Zeitung újságírója értetlenségének ad hangot amiatt, hogy olyan gazdagabb tagállamok, mint Németország, Franciaország vagy Ausztria nem képesek például elég orvost képezni. A személyek mozgásszabadsága nagy jótétemény, de a Nyugatnak hasznára, a Keletnek kárára van – írja.

Páneurópai piknik, 1989. augusztus 19. (A DPA fotoriporterének felvétele.)

A kommentátor szerint a keleti tagországokban érzékelhető nacionalizmus nem oldja meg ugyan azokat a problémákat, amelyek miatt az emberek kivándorolnak ezekből az országokból, például Magyarországról, ám az is helytelen lenne, ha nyugaton úgy állítanák be, mintha a nacionalizmus lenne az a veszélyes erő, amely képes lehet akár lerombolni Európát. A nacionalizmus ugyanis nem az oka minden rossznak, hanem éppenséggel a bajok legrosszabb következménye – írja a Süddeutsche Zeitung.

A svájci Neue Zürcher Zeitung is elidőzik még a páneurópai piknik témakörénél. Breier Zsuzsa írásából kitűnik: az akkori NDK titkosszolgálatának, a Stasinak a jelentései arról tanúskodnak, hogy a kelet-berlini vezetést teljesen cserben hagyta a realitásérzéke a sorsdöntő időszakban. Az egyik Stasi-jelentés például az NDK-polgárok 1989. augusztusi menekülési hullámát részben annak tulajdonítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetsége a nemzetközi joggal ellentétes tevékenységet folytat – értsd: ideiglenes elhelyezést nyújtott a menekülőknek. A Stasi azt is a problémák egyik okának tekintette, hogy a nyugati médiában úgymond ösztönző tartalmú közlések láttak napvilágot a magyar műszaki határzár lebontásáról az osztrák határ mentén.

Az NDK-ban egyébként – ez ma már a visszaemlékezésekben meglehetősen elsikkadt – korlátozott mértékben, elsősorban a nyugdíjasok számára volt lehetőség legális kiutazásra Nyugat-Németországba, illetve Nyugat-Berlinbe. A Stasi-dokumentumok szerint 1989 első félévében 39 318 NDK-polgár élhetett ezzel a lehetőséggel, ami mintegy egyharmada volt az erre irányuló összesen 115 997 kérvénynek. Az NDK államhatárán érvényben volt tűzparancs ellenére 1961 és 1988 között több mint százezer NDK-polgár kísérelt meg – Stasi-szóhasználattal – törvényellenes határátlépést. 1989-ben három haláleset történt az NDK államhatára mentén menekülés közben. Január 13-án például Ingolf Diederichs, egy 25 éves diák az S-Bahn vonalán kísérelt meg átjutni Nyugat-Berlinbe, de a szerelvény magával sodorta, és halálos sérülést szenvedett. Az esetről készült Stasi-jelentés kitér arra, hogy az incidens nyugat-berlini oldalról nem volt látható.

Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt vezetője mindazonáltal elégedetlen volt a határvédelem teljesítményével az incidensek miatt. 1989. április elején – a Stasi feljegyzései szerint – olyan szemrehányást tett Egon Krenznek, hogy 48 ezer határőr áll rendelkezésre, mégsem tudnak megelőzni súlyos következményekkel járó eseteket. Miért nem emelik a járőrök számát? Miért nem alkalmaznak lovakat a határőrök mozgékonyságának a növeléséére? - érdeklődött a pártfőtitkár. Honeckernek arra is kiterjedt a figyelme, hogy a forgalomlassítás céljából a határátkelőknél elhelyezett hatalmas beton virágtartók nem nyújtanak esztétikus látványt. A Honecker–Krenz-beszélgetésnek ennél fontosabb eleme volt, hogy a pártfőtitkár lényegében szóban hatályon kívül helyezte a tűzparancsot, és az új előírások értelmében a határőr már csak önvédelemből használhatta lőfegyverét.

A keletnémet határőrség parancsnoksága 1989 elején egyébként olyan tanulmányt tett le az asztalra, amely szerint a két-három méter magas, hírhedett fal negatív optikai következményekkel jár a határbiztosítási berendezések összképére nézve, ezért célszerű operatív-taktikai okokból a látvány megváltoztatása. Azt viszont, hogy ez a változtatás konkrétan mit jelentsen, nem tudták eldönteni, és az NDK Haditechnikai Intézete által folytatott, erre vonatkozó kutatásokat márciusban leállították. Ez foglalkoztatta az NDK illetékeseit, nem sokkal az összeomlás előtt.